The protagonist of European public administration: the European Commission
DOI:
https://doi.org/10.54200/kt.v3i2.62Keywords:
European integration, sovereignty, European public administration, EU institutional system, European Commission, Lisbon TreatyAbstract
The European Union, established by the Maastricht Treaty concluded in 1992, implemented and continues to implement cooperation between (nation) states unprecedented in world history. The EU is not a classic international organization, nor it is a federal state, somewhere between the two categories of public law. The same special public law situation can be demonstrated in the EU institutional system as a whole, but especially in the case of the European Commission, the key actor of European public administration. The dissertation presents the Commission's history, tasks and powers, organizational structure and operation, and then draws the necessary conclusions. Are you looking for an answer to the question of whether the Commission, as the protagonist of European public administration, is the engine of integration, as in the past, or rather as an enforcer of self-interests, rather a brake on it, or perhaps a role model for illegal operation?
References
Balázs I. (2013). Az „Európai Közigazgatási Térség” és az európai közigazgatási jog. In Lapsánszky A. (Szerk.), Közigazgatási jog. Fejezetek szakigazgatásaink köréből I. kötet (pp. 43–78.) Complex.
Balázs I. (2014). Európai közigazgatás – álom, vagy valóság? In Patyi A., & Lapsánszky A. (Szerk.), Rendszerváltás, demokrácia és államreform az elmúlt 25 évben. Ünnepi kötet Verebélyi Imre 70. születésnapja tiszteletére (pp. 29–38.) Wolters Kluver.
Balázs I. (2019). A magyar közigazgatás az „európai közigazgatási térségben”. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 7(1), 68–85. https://doi.org/10.32575/ppb.2019.1.4
Calliess, C. (2007). Demokrácia az európai Állam- és Alkotmányszövetségben. Jogtudományi Közlöny, 62(11), 488–496.
Chronowski N. (2002). Az „integrációs hatalom” horizontális és vertikális megosztása. Európai Jog, 2(4), 9–14.
Európai Bizottság (2001. július 25.) European governance – A white paper COM(2001) 428. Online: https://shorturl.at/kCW13
Fábián A. (2006). Az EU-jog és a tagállami közigazgatási eljárás kapcsolódási pontjai. Magyar Közigazgatás, 56(10), 615–619.
Fischer, J. (2000). Az államszövetségtől a föderációig. Európai Szemle, 11(2), 3–14.
Gazdag F. (1999). Az európai integráció története 1945–1993. In Palánkai T. (Szerk.), Az európai integráció gazdaságtana (pp. 12–35). Aula.
Horváth Z. (2007). Kézikönyv az Európai Unióról. HVG-Orac.
Horváth Z., & Ódor B. (2008). Az Európai Unió szerződéses reformja. Az Unió Lisszabon után. HVG-Orac.
Kassim, H., Peterson, J., Bauer, M. W., Connolly, S., Dehousse, R., Hooghe, L., & Thompson, A. (2013). The European Commission of the Twenty-First Century. Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780199599523.001.0001
Kende T., Szűcs T., & Jeney P. (2007). Európai közjog és politika. Complex.
Lőrincz L. (1998). Európai integráció – magyar közigazgatás. Magyar Közigazgatás, 48(7), 402–406.
Navracsics T. (1998). Európai belpolitika. Korona.
Oppermann, T. (2014). Zur Zukunft der Europäischen Union. In U. Becker, A. Hatje, M. Potacs, & N. Wunderlich (Eds.), Verfassung und Verwaltung in Europa. Festschrift für Jürgen Schwarze zum 70. Geburtstag (1st ed.) (pp. 876–885). Nomos. https://doi.org/10.5771/9783845255774
Rittner, F. (1995). Az Európai Unió útja a szövetségi állam felé. Jogtudományi Közlöny, 50(5–6), 282–288.
Schmidt-Aßmann, E. (2003). Az európai közigazgatás együttműködési és alá-fölérendeltségi modellje. Európai Jog, 3(3), 9–18.
Schuman, R. (2004). Európáért. Mádl Ferenc előszavával. Pro Pannonia Kiadói Alapítvány.
Schwarze, J. (2012). Europarecht. Strukturen, Dimensionen und Wandlungen der Rechts der Europaische Union. Nomos.
Torma A. (2000). Az Európai Unió motorja: az Európai Bizottság. Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Juridica et Politica, 17, 259–257.
Torma A. (2005). Az európai közigazgatás fogalma. Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Juridica et Politica, 23(2), 381–402.
Torma A. (2012). Adalékok az Európai Közösségek/Unió közjogtörténetéhez. Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Juridica et Politica, 30(1), 229–242.
Torma A. (2011). Az Európai Közigazgatási Térségről – magyar szemmel. Miskolci Jogi Szemle, 6(különszám), 196–210.
Torma A., & Ritó E. (2021). Az EU intézményrendszer és működés XXI. századi sajátosságai magyar közjogi nézőpontból. Közigazgatás Tudomány, 1(1), 104–115. https://doi.org/10.54200/kt.v1i1.10
Valki L. (1997). Az Európai Unióhoz csatlakozó államok szuverenitása. Európai Tükör, 2(3), 85–91.
Verebélyi I. (2001a). Az Európai Unió hatása a nemzeti közigazgatásra és kormányzásra. Magyar Közigazgatás, 51(7), 390–401.
Verebélyi I. (2001b). Az Európai Unió hatása a nemzeti közigazgatásra és kormányzásra II. Magyar Közigazgatás, 51(8), 455–469.
Weidenfeld, W. (1998). Jövőnk Európa. Európai Szemle, 9(4), 3–12.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2023 András Torma
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
