Etikai kódex

A KözigazgatásTudomány elkötelezett amellett, hogy mindenben megfeleljen a tudományos folyóiratokkal szemben támasztott tudományetikai elvárásoknak és ekként törekszik arra, hogy a lehető legteljesebb mértékben kövesse a COPE (Committee on Publication Ethics) ajánlásait és iránymutatásait. Bármely, akár az előbb hivatkozott ajánlásokban, akár a folyóirat saját szabályzataiban foglaltakkal szembeni bármiféle etikai vétség (pl. plágium, adatokkal való visszaélés, vagy akár szerzőséggel, akár mással összefüggő hamis nyilatkozat, stb.) a vétség alapjául szolgáló körülmény alapos vizsgálatát vonja maga után. A folyóirat szerkesztősége etikai vétségek esetén a zéró tolerancia elvét követi.

Visszaélések kivizsgálása

A Szerkesztőség a tudomására jutott esetleges visszaéléseket a COPE által kiadott eljárásrend szerint vizsgálja ki.

Panaszbejelentések kivizsgálása

A szerkesztőség minden előterjesztett panaszbejelentést komolyan vesz és megvizsgál. A panaszok kivizsgálása két, egymástól elkülönült eljárás keretében zajlik. A szerkesztőség először a panasz befogadhatóságát vizsgálja, amely a tényállítások és történések megállapítására és rekonstruálására irányul, illetve azt vizsgálja, hogy megvalósulhatott-e bármiféle etikai vétség. Amennyiben etikai vétség megállapíthatósága megalapozottan nem merül fel, úgy az eljárás lezárul, amiről az érintettek írásbeli értesítést kapnak. Amennyiben felmerül etikai vétség gyanúja, úgy a panasz befogadásra kerül és kezdetét veszi a panasz alapját szolgáló körülmény érdemi kivizsgálása. Ennek keretében a panasszal érintett személyt, vagy személyeket nyilatkozattételre szólítjuk fel és az eset összes körülményeire tekintettel döntés születik a panasz alapját képező etikai kihágás tárgyában. E döntésről az összes érintett írásbeli tájékoztatást kap.

A főszerkesztővel szemben előterjesztett panaszokat a folyóirat mindenkori tulajdonosi jogait gyakorló személy vizsgálja ki.

A szerkesztőkkel, a szerkesztőbizottsággal, vagy a kiadóval szemben előterjesztett panaszokat a főszerkesztő vizsgálja ki.

Szerzőség

Szerzőként az tüntethető fel, aki a publikáció elkészítésében és az alapjául szolgáló kutatásokban tevékeny részt vállalt és megfelel az alábbi kritériumoknak:

1. Jelentősen hozzájárult a kutatáshoz, vagy a kutatás alapjául szolgáló adatok elemzéséhez.
2. Részt vállalt a kézirat elkészítésében.
3. Hozzájárulását adta a kézirat közlésre történő benyújtásához.
4. A kéziratban foglalt valamennyi állításért felelősséget vállal.

A szerzők köteles mindenben követni a folyóirat alkalmazandó szabályzatait és iránymutatásait és kötelesek metaadatként a szerkesztőség számára átadni a szerzőséggel kapcsolatos személyes adataikat, úgymint: intézményi affiliáció, kapcsolattartási adatok, támogatói adatok (amennyiben releváns), ORCID (opcionális), valamint kötelesek értesíteni a szerkesztőséget bármiféle olyan összeférhetetlenségről, amiről tudomással bírnak. A közlés előtt a társszerzők kötelesek egymás között egyeztetni a szerzőség sorrendjét.

Összeférhetetlenség (szerzői)

Valamennyi szerző köteles bejelenteni az általa ismert összeférhetetlenségi okokat a kézirat benyújtásakor. Az összeférhetetlenségi ok lehet személyes (pl.: családtag, témavezető, stb.), gazdasági természetű (pl.: pályázat), vagy intézményi, amennyiben a főszerkesztővel, vagy a szerkesztőkkel közvetlen munkakapcsolatban áll.

Összeférhetetlenség (szerkesztői)

A szerkesztők kötelesek jelezni a főszerkesztőknek, amennyiben személyükben valamiféle összeférhetetlenségi ok áll, vagy állhat fenn egy, vagy több szerző vonatkozásában. Ilyen lehet intézményi (amennyiben munkakapcsolatban állnak), személyes (pl. rokonsági kapcsolat, stb.), vagy világnézetbeli. Amennyiben a főszerkesztő megállapítja az összeférhetetlenséget, az azzal érintett szerkesztőt egyúttal kizárja az adott kézirattal kapcsolatos teljes szerkesztőségi munkafolyamatból.

Összeférhetetlenség (bírálói)

A bírálók kötelesek jelezni, amennyiben tudomással bírnak bármiféle összeférhetetlenségi ok fennállásáról. A bírálók kötelesek elutasítani a bírálati felkérést, amennyiben az anonimitás bármilyen okból sérül, így különösen, ha informális tudomással bírnak a szerző(k) kilétéről, vagy korábban már bírálták a kézirat egy korábbi változatát, továbbá akkor is, ha akár személyes, akár világnézetbeli összeférhetetlenség áll fenn és ezáltal nem biztosítható a kézirat részrehajlás nélküli elbírálása.

Adatkezelés

Amennyiben a kutatás tárgya megköveteli azt, a szerzők kötelesek a kutatás során keletkezett, vagy a kutatáshoz összegyűjtött adatokat szabadon hozzáférhetővé tenni.

Kutatásetikai intézkedések

Összhangban a COPE által kiadott meghatározással, kutatásetikai intézkedés alatt (ethical oversight) mindazon intézkedéseket és szabályzatokat értjük, melyeket a szerző köteles megtenni, illetve figyelembe venni, amennyiben a kutatás tárgyát emberi személyek, vagy állatok képezik, illetve amennyiben az személyes, vagy különleges adat kezelésével jár.

Amennyiben a kutatás személyek bevonásával történt (pl. kérdőíves kutatás, stb.), a szerző köteles nyilatkozni arról, hogy a kutatásba bevont személyek a kutatásban való részvételhez hozzájárulásukat adták, feltéve, hogy megvan az esélye annak, hogy az adatok kutatásban történő bemutatása során az adatbirtokosok teljes anonimitás nem biztosítható. Személyek beazonosítására alkalmas adat csak annyiban közölhető, amennyiben anélkül a kutatás célja nem megvalósítható.

Díjak és költségek

A folyóirat semmiféle díjat vagy költséget nem számol fel a kéziratok közléséért.

Finanszírozás

A szerzők kötelesek minden olyan forrást feltüntetni, amelyek a publikáció elkészítését közvetlenül finanszírozták. Az anonimitás megőrzése céljából, a bírálatra benyújtott kéziratoknál ezt az információt egy külön címlapon, vagy adatlapon kell megadni.

Szellemi tulajdonjog

A szerző szavatol azért, hogy az általa közlésre benyújtott kézirat más szellemi tulajdonjogát nem sérti.

Plágium

A folyóirathoz beérkezett kéziratok érdemi vizsgálata előtt a szerkesztőség a benyújtott kéziratokat plágium ellenőrzésnek veti alá. A plágium ellenőrzéshez a Plag.hu alkalmazást használjuk.

Közlés utáni kapcsolattartás

A folyóiratban közölt tartalmakkal kapcsolatos, a közlést követő bármiféle kérdés, vagy észrevétel e-mail formájában a főszerkesztőnek intézhető.

Kéziratok közlés utáni visszavonása vagy korrekciója

Szükség esetén a szerkesztőség a már közölt tartalomban felfedezett hibák korrigálása céljából helyreigazítást tehet közzé. A helyreigazításokat szerkesztőségi közlemény (editorial) formájában tesszük közzé. Az esetleges hibák bejelentésére nem határoz meg a lap szerkesztősége határidőt, azok bármikor bejelenthetők a főszerkesztőnek.

Súlyos etikai vétség utólagos felfedezése esetén (pl. plágium, valótlan adatok felhasználása, stb.) a főszerkesztő dönt a kézirat utólagos visszavonásáról.

Kötelezettségek

Főszerkesztő

A főszerkesztő felelős a folyóirat szakmai színvonalának biztosításáért, valamint a szerkesztőségi munkafolyamat megszervezéséért és a szerkesztők munkájának összehangolásáért. Minden, a KözigazgatásTudományhoz benyújtott kézirat szerkesztőségi munkafolyamatát a főszerkesztő felügyeli, aki meghozza az elsődleges szerkesztőségi döntést a kézirat bírálatra történő befogadásáról vagy elutasításáról, kiadja a kéziratot valamely szerkesztőnek, illetve meghozza a végső döntést a beérkezett bírálatok alapján a kézirat befogadásáról, átdolgozás kéréséről, vagy elutasításáról. A főszerkesztő munkáját a Széchenyi István Egyetem Rektora felügyeli.

Szerkesztők

A szerkesztők kötelesek a főszerkesztőt támogatni a szerkesztőségi munkafolyamatok és különösen a lektorálási eljárások megszervezésében és megvalósításában. Minden bírálatra bocsátott kézirat bírálati eljárását egy szerkesztő felügyeli, aki kapcsolatot tart a szerzőkkel és a felkért bírálókkal. A bírálók felkérését a főszerkesztővel egyeztetve a felelős szerkesztő végzi, aki a beérkezett bírálatokat saját ajánlásával döntésre felterjeszti a főszerkesztőhöz. A végső szerkesztőségi döntést a kézirat közléséről, átdolgozás kéréséről, vagy elutasításáról a főszerkesztő hozza meg.

Szerkesztőbizottság

A Szerkesztőbizottság egy olyan hazai szaktekintélyekből álló tudományos testület, amelynek feladata a folyóirat szakmai irányainak és tudományos célkitűzéseinek meghatározása.

Bírálók

A lektorálási eljárásban felkért bírálók kötelesek a számukra megküldött kéziratokat bizalmasan kezelni, azokat kizárólag a lektorálási eljárással összefüggésben használhatják fel. A felkért bírálók kötelesek a lektori véleményüket objektíven és az általános szakmai elvárásokkal megegyező módon elkészíteni, továbbá kötelesek a tudomásukra jutott szakmaetikai szempontból kifogásolható szerzői magatartásokat a szerkesztőségnek jelezni. A lektorálási eljárás függetlenségének biztosítása érdekében a felkért bírálók kötelesek az esetleges összeférhetetlenségükre felhívni a szerkesztőség figyelmét. A felkért bírálók a lektorálási folyamat egésze alatt kötelesek a COPE lektori ajánlásaihoz tartani magukat.

Szerzők

A szerzők kötelesek a közlésre benyújtott kéziratukat a folyóirat szerkesztési szabályaival összhangban előkészíteni, valamint kötelesek nyilatkozni arról, hogy az általuk közlésre benyújtott mű saját szellemi alkotásuk, saját eredeti kutatásukon alapul és korábban máshol még nem közölték, vagy közlésre máshol nem fogadták még be. Közös mű esetén a kapcsolattartó szerző köteles nyilatkozni arról, hogy valamennyi szerző hozzájárulását adta a kézirat közlésre történő benyújtásához. Amennyiben releváns, a szerzők kötelesek nyilatkozni a kézirat elkészítéséhez kapott támogatásokról.

Szerkesztők közleményei

A KözigazgatásTudomány nem támogatja a bírálati eljárásra közvetlen ráhatással bíró szerkesztők szerzőként való megjelenését. Amennyiben egy szerkesztő mégis kéziratot nyújtana be a folyóirathoz, úgy rá a szerkesztői összeférhetetlenség szabályai vonatkoznának és a benyújtott kézirat teljes szerkesztőségi munkafolyamatából kizárásra kerülne.