KözigazgatásTudomány https://kozigazgatastudomany.hu/index.php/kozigtud <p>A <em>KözigazgatásTudomány</em> anonim módon lektorált közjogi, közigazgatási tárgyú tudományos folyóiratként működik. A folyóirat Magyarországgal, vagy Közép- és Kelet-Európával kapcsolatos közigazgatási jogi, alkotmányjogi, közpolitikai, közpénzügyi, valamint a közmenedzsmenttel és közszolgáltatásokkal foglalkozó tudományos tanulmányokat fogad be közlésre.</p> hu-HU orosi@nmhh.hu (Dr. Orosi Renáta) orosi@nmhh.hu (Dr. Orosi Renáta) Mon, 25 Jul 2022 00:00:00 +0000 OJS 3.3.0.11 http://blogs.law.harvard.edu/tech/rss 60 A közigazgatási hatósági eljárás aktuális kérdései veszélyhelyzet idején https://kozigazgatastudomany.hu/index.php/kozigtud/article/view/35 <p>A magyar jogrendszer reagálóképességét vizsgáló kutatási projekt keretében kiemelt figyelmet kapott a közigazgatási jog és azon belül az ügyfelek szempontjából meghatározó közigazgatási hatósági eljárási jog. A kutatások lezárása előtt kitört COVID járvány és az azzal járó veszélyhelyzeti jogalkotás a további kutatásoknak sajátos aktualitást adott.</p> István Balázs, István Hoffman Copyright (c) 2022 István Balázs, István Hoffman https://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://kozigazgatastudomany.hu/index.php/kozigtud/article/view/35 Mon, 25 Jul 2022 00:00:00 +0000 Quo vadis, felügyeleti ellenőrzés? https://kozigazgatastudomany.hu/index.php/kozigtud/article/view/29 <p>A felügyeleti ellenőrzés lényege abban ragadható meg, hogy ennek keretében a felügyeleti szerv információkat gyűjt az ellenőrzött tevékenységéről. Egy ilyen tevékenységnek tárgyköreit képezheti többek között a létszámgazdálkodás, a fegyelmi helyzet, a jogalkalmazással összefüggő kérdések, az ügyiratkezelés rendje, vagy a szerv vezetésének módszerei. Az 1970-es évek végére megjelent az igény egy egységes ellenőrzési, felügyeleti rendszer létrehozására, ami az 50/1977. (XII. 21.) Mt. sz. rendelet formájában öltött testet. A rendszerváltás nyomán sor került az állami (felügyeleti) ellenőrzés szocialista rendszerének hatályon kívül helyezésére, ami a megváltozott körülmények miatt érthető volt ugyan, azonban ezzel a központi közigazgatás elveszítette egyik legfontosabb információs bázisát. A felügyeleti ellenőrzés új viszonyok közötti átfogó jogi szabályozása mind a mai napig nem történt meg. A jogtudományban voltak erre nézve javaslatok, azonban a gyakorlatra kifejtett hatásuk részleges maradt, a jogalkotási produktumok inkább csak részkérdéseket oldottak meg, semmint átfogó tételesjogi válaszokkal szolgáltak volna [pl. 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet]. Véleményem szerint pl.: garanciális megfontolásokra, hatékonysági szempontokra tekintettel a meglevő közigazgatási jogi megoldások helyett/mellett fontos volna egy általános felügyeleti-ellenőrzési szabályrendszer kimunkálása.</p> Attila Barta Copyright (c) 2022 Attila Barta https://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://kozigazgatastudomany.hu/index.php/kozigtud/article/view/29 Mon, 25 Jul 2022 00:00:00 +0000 Az új ingatlan-nyilvántartási törvény és az Ákr. viszonya https://kozigazgatastudomany.hu/index.php/kozigtud/article/view/33 <p>Sokszor hangsúlyozzunk, hogy a közigazgatást nem kerülhetjük ki a mindennapokban, ez az egyes közhiteles nyilvántartásokkal kapcsolatban – álláspontunk szerint – hatványozottan igaz. Szinte elképzelhetetlen, hogy valamilyen formában az állampolgár a földhivatali eljárásokkal ne találkozzon élete során. Mára már a modern államok léte elképzelhetetlen az ingatlan-nyilvántartások nélkül, hiszen azok az egyes állami funkciók megvalósulásához kapcsolódnak. Az ingatlanok, illetve a földtulajdonokhoz kapcsolódó nyilvántartások vezetése több évszázados múltra tekint vissza hazánkban. Ennek a történelmi folyamatnak a következő mérföldkövéhez érkeztünk, hiszen 2023 februárjától új alapokra helyeződik az ingatlan-nyilvántartás szabályozása. Előző év nyarán került elfogadásra az új ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény, amely jelen kutatásunk központi szereplője. Tanulmányunkban a vizsgálat tárgyává tesszük az új ingatlan-nyilvántartási törvény által előirányzott nóvumokat, kiemelten eljárásjogi kérdésekkel foglalkozunk, mindezek előtt pedig a szabályozástörténetre helyezzük a hangsúlyt.</p> Zsolt Czékmann, Eszter Czibrik Copyright (c) 2022 Zsolt Czékmann, Eszter Czibrik https://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://kozigazgatastudomany.hu/index.php/kozigtud/article/view/33 Mon, 25 Jul 2022 00:00:00 +0000 Vertikális versenykorlátozások joga, kitekintéssel a vertikális csoportmentességi rendelet (VBER) reformjára https://kozigazgatastudomany.hu/index.php/kozigtud/article/view/36 <p>A Bizottság 330/2010/EU rendelete (2010. április 20.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének vertikális megállapodások és összehangolt magatartások csoportjaira történő alkalmazásáról (VBER) 2022. május 31-én hatályát fogja veszteni. A VBER, valamint a hozzá kapcsolódó, a vertikális korlátozásokról szóló iránymutatás (2010/C 130/01) a vertikális versenykorlátozások jogának legmeghatározóbb európai uniós forrásaiként nyertek alkalmazást lassan közel 12 éven keresztül.</p> <p>Jelen tanulmány célja, hogy a két tervezetben foglaltakra fókuszálva a felülvizsgált normaszöveget – ahol annak relevanciája van – párhuzamba állítsa a hatályossal, és ezáltal rávilágítson arra, hogy a jelenleg alkalmazandó szabályok várhatóan mely területeken és milyen tartalommal kerülnek majd kiegészítésre, módosításra. Ezt megelőzően ugyanakkor indokoltnak mutatkozik a versenykorlátozó megállapodások jogi értékelése során irányadó versenyjogi teszt rövid bemutatása, hiszen tényállásszerű magatartás hiányában okafogyott bármely csoportmentességi rendelet alkalmazhatóságának vizsgálata, legalábbis jogdogmatikai szempontból.</p> Béla Csitei Copyright (c) 2022 Béla Csitei https://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://kozigazgatastudomany.hu/index.php/kozigtud/article/view/36 Mon, 25 Jul 2022 00:00:00 +0000 A közigazgatási döntéshozatal támogatása elektronikus eszközökkel, különös tekintettel a hatósági eljárásra https://kozigazgatastudomany.hu/index.php/kozigtud/article/view/30 <p>A (közhatalmi) közigazgatási tevékenység célja a döntéshozatal, illetve ennek keretei között bizonyos joghatás kiváltása. A hatékony döntéshozatalhoz a közigazgatásnak mindenekelőtt információkra van szüksége, akár kormányzati, akár hatósági döntéshozatalról beszélünk. A technológiai fejlődés napjainkban lehetővé teszi a közigazgatás számára az elektronikus eszközökkel támogatott, magas színvonalú, nagy mennyiségű adatot feldolgozó és gyors döntéselőkészítést. A fejlett infokommunikációs eszközök, technológia alkalmazásának a hatásai viszont túlmutatnak a közigazgatás határain, és számos megválaszolandó kérdést vetnek fel. A probléma komplexitását jól mutatja, hogy a vizsgálatok során felmerülnek jogi (stratégiai), technológiai, társadalmi és financiális szempontok, kihívások egyaránt.</p> <p>Tanulmányunkban a technológiai fejlődés közigazgatásra kifejtett hatásaival, a széles körű digitalizáció megvalósításának előfeltételeivel, kritériumaival, különösen azokkal a faktorokkal, körülményekkel, adottságokkal foglalkozunk, amelyek a közigazgatási hatósági jogalkalmazásban jelentkeznek e körben.</p> Adrián Fábián, Petra Stankovics Copyright (c) 2022 Adrián Fábián, Petra Stankovics https://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://kozigazgatastudomany.hu/index.php/kozigtud/article/view/30 Mon, 25 Jul 2022 00:00:00 +0000 Szervezeti változások a levéltárügyben https://kozigazgatastudomany.hu/index.php/kozigtud/article/view/31 <p>Jelen írás a megyei szintű levéltári igazgatásban a 18. századtól napjainkig lezajlott szervezeti változásokat elemzi és vizsgálja. A rendszerváltás után meghatározott szervezeti (költségvetési) keretek fenntarthatósága a következő két évtizedben megkérdőjeleződött, így – a közigazgatás más szegmenseihez hasonlóan – számos, a levéltár szervezeti rendszerét érintő szakmai (politikai) döntés látott napvilágot. A dolgozat arra a következtetésre jutott, hogy az ágazatban hatékonyabb megoldás a hierarchikus rendszer részét képező területi szervezeti struktúra, mint a decentralizált szervezetre épülő és az önkormányzat által fenntartott intézményi struktúra. A jelenlegi szabályozás eredményeként a központi (állami) vezetés azonos feltételeket teremthet, egységes irányt mutathat a funkcionális (pénzügyi, működési, koordinációs) és szakmai feladatokra. Nem zárja ki azonban a helyi érdekek, sajátosságok érvényesülését.</p> István Horváth Copyright (c) 2022 István Horváth https://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://kozigazgatastudomany.hu/index.php/kozigtud/article/view/31 Mon, 25 Jul 2022 00:00:00 +0000 Az általános hatályú határozatok a közigazgatási aktusok rendszerében https://kozigazgatastudomany.hu/index.php/kozigtud/article/view/28 <p>A XXI. században a közigazgatási hatósági jogalkalmazást és a közigazgatási jogalkotást, a társadalom tagjainak jogi helyzetét leginkább befolyásoló két közigazgatási eszközrendszert, számos társadalmi kihívás érte (világgazdasági válság, menekültválság, regionális és világjárványok). A XXI. század kihívásai a közigazgatási beavatkozástól azt várják el, hogy a közigazgatás a felmerülő problémákra gyors, pontos és hatékony válaszokat adjon, a legalitás és a társadalom tagjai jogvédelmének biztosítása mellett. Az első válaszokat a társadalmi problémákra az ágazati szabályozások adják meg, amelyek összeütközésbe kerülhetnek az általános hatósági eljárásjogi szabályokkal. A tanulmány elemzés alá vonja az általános hatályú közigazgatási határozatokat, valamint áttekinti azok általános hatósági eljárási szabályokkal való ütközési pontjait. A tanulmány javaslattal zárul.</p> János Kálmán Copyright (c) 2022 János Kálmán https://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://kozigazgatastudomany.hu/index.php/kozigtud/article/view/28 Mon, 25 Jul 2022 00:00:00 +0000 Ügyvédek kamarai hatósági ellenőrzésének aktualitásai https://kozigazgatastudomany.hu/index.php/kozigtud/article/view/26 <p>Az ügyvédek kamarai hatósági ellenőrzésének aktualitásai című tanulmány a magyar területi ügyvédi kamarák, mint közigazgatási feladatot és hatáskört ellátó köztestületek tevékenységének egy részét tekinti át. A tanulmány a köztestületek sajátos, a magán és a közjog között elhelyezkedő létéből fakadó kérdésekkel foglalkozik. A kamarák kettős arculata kihat a feladat ellátásának módjára és annak anyagi fedezetére is. A feladatok, és a közigazgatási hatáskörök keretében a hatósági ellenőrzések nagyságrendjével, a hatáskörrel kapcsolatos kérdésekkel, az évente történő kockázati besorolással és annak jogorvoslatával, az ellenőrzések elrendelésével és azok tényleges gyakorlati megvalósításával, valamint a letéti ellenőrzések időszerű kérdéseivel ismerkedhetünk meg. A tanulmány tartalmaz néhány javaslatot a jövőre nézve, hogy milyen irányok mentén lehetséges az ügyvédi kamarai hatósági ellenőrzéseit elmélyíteni, kiterjeszteni. A javaslatok között szerepel a francia mintára esetlegesen létrehozható „CARPA” rendszer hazai bevezetése, a rendelkezésre álló nyilvántartások összekapcsolása és egységes ügyviteli program bevezetésének lehetősége is.</p> Gergely Patyi Copyright (c) 2022 Gergely Patyi https://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://kozigazgatastudomany.hu/index.php/kozigtud/article/view/26 Mon, 25 Jul 2022 00:00:00 +0000 Az eljárási kötelezettség aktuális kérdései https://kozigazgatastudomany.hu/index.php/kozigtud/article/view/32 <p>Az eljárási kötelezettség mind a jogállamiság elvéhez, azon belül is a közigazgatás legalitásához, mind a megfelelő ügyintézéshez való alapjoghoz szorosan kapcsolódó fontos jogintézmény. Az eljárási kötelezettség elmulasztása a közigazgatás mulasztásainak tágabb rendszerébe ágyazódik, amelyben számos jogintézmény hivatott arra, hogy a közigazgatás tétlenségével szemben jogvédelmet biztosítson a mulasztás révén sérelmet szenvedett személyeknek. A tanulmány elsőként a magyar jogban kialakított fogalmi rendszert, annak fokozatos kialakulását vizsgálja. Ezt követően röviden bemutatja a 2018 óta rendelkezésre álló mulasztási per legfontosabb szabályait. Mivel a közigazgatási belső jogorvoslati rendszer is sokat változott az elmúlt években, amelyek a mulasztásokkal szembeni fellépési lehetőségekre is hatással voltak, ezeket a fejlődési vonalakat is bemutatja a tanulmány, így helyezve a mulasztási per előfeltételével kapcsolatos legújabb kúriai jogegységi döntés megállapítását a legutóbbi évek jogalkotási folyamatainak kontextusába helyezve.</p> Krisztina Rozsnyai Copyright (c) 2022 Krisztina Rozsnyai https://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://kozigazgatastudomany.hu/index.php/kozigtud/article/view/32 Mon, 25 Jul 2022 00:00:00 +0000 A Lengyel Oktatási- és Tudományos Minisztérium folyóiratértékelési rendszere és az MTA IX. Osztályának nemzetközi listája https://kozigazgatastudomany.hu/index.php/kozigtud/article/view/37 <p>A lengyel oktatási és tudományos miniszter rendeletben határozza meg a tudományos tevékenység minőségének értékeléséhez használatos ponttáblázatot. A lengyel felsőoktatás tudományos teljesítményének meghatározásához, a folyóiratok, a kiadók és a konferenciák értékelésénél egységes, központi pontozási rendszert vezetett be, amit minden évben felülvizsgálnak. Az egységes pontozási rendszer előnye az átláthatóság és az átjárhatóság biztosítása. Az átláthatóság erősítésére létrehoztak egy oldalt, amely több más tudományos tartalommal kiegészítve mutatja be a lengyel felsőoktatás tudományos teljesítményét. A folyóiratok értékelésénél kivezették az A, B és C kategóriákat, és helyette egy 7-es skálát (5,20,40,70, 100, 140 és 200) vezettek be. Az új skála pontértékei jobban differenciálják az egyes kategóriákat, ami jó eszköznek tűnik a publikációs teljesítmény értékeléséhez. Ha a társadalomtudomány területén használt folyóiratokat összevetjük a lengyel listával, magas átfedést találhatunk a legtöbb MTA IX. Osztály bizottsági listánál.</p> Péter Sasvári Copyright (c) 2022 Péter Sasvári https://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://kozigazgatastudomany.hu/index.php/kozigtud/article/view/37 Mon, 25 Jul 2022 00:00:00 +0000 A műemlékvédelem válaszai az új kihívásokra https://kozigazgatastudomany.hu/index.php/kozigtud/article/view/38 <p>A jelenleg nyilvántartott műemléki védettség alatt álló állomány egy része magántulajdonban, másik része állami tulajdonban van, míg a magántulajdonban álló emlékek esetében az állam szabályozó, vagyis jogalkotói és jogalkalmazói szerepben jelenik meg, addig az állami tulajdonban, kezelésben álló emlékek esetében természetesen a tulajdonosi kötelezettségeket is magán viseli. Így adódik a műemléki védettség kapcsán a kérdés: hogyan lehet, illetve szükséges-e gazdasági szempontokat is figyelembe véve a „konzerválás” céljától elmozdulva úgy kezelni ezeket, hogy valamennyi gazdasági „hasznot” is hozzanak az államnak. Az írás átfogóan vizsgálja azokat a folyamatokat, amelyek az utóbbi évtizedben érintették a műemlékvédelmi jogot. Meggyőződésem, hogy egy jogintézményre nemcsak a jogtudomány, de egyéb társadalomtudományok, illetve társadalmi folyamatok is hatást gyakorolnak, amelyeket vizsgálni érdemes. A lefolytatott vizsgálat nem egyoldalú, vagyis nemcsak a jogtudomány szemszögéből vizsgálja a kérdést, hanem említi azokat a társadalmi, gazdasági folyamatokat, amelyek újabb és újabb kihívásokat fogalmaztak meg, majd számba veszi a jog válaszait ezekre. Éppen ezért az írás kitér a műemlékvédelem berkein belül érvényesülő alkotmányossági kívánalmakra, különös hangsúllyal a védettség elrendelésével végződő eljárás jellegzetességeire, és azon belül a jogorvoslathoz való jog érvényesülésére.</p> Annamária Eszter Szabó Copyright (c) 2022 Annamária Eszter Szabó https://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://kozigazgatastudomany.hu/index.php/kozigtud/article/view/38 Mon, 25 Jul 2022 00:00:00 +0000