KözigazgatásTudomány

A választási eljárás egyes kihívásai, tapasztalatai

2022-06-11T22:11:56+00:00

A tanulmány célja a választási igazgatás mint közigazgatási feladat sajátosságainak bemutatása. Ennek keretében ismerteti a választási szervezetrendszer alapjait, a választási bizottságok és választási irodák felépítését, működését. Az alapvetéseket követően a 2022. évi közös eljárásban lebonyolított országgyűlésiképviselő-választás és népszavazások során szerzett tapasztalatok alapján a publikáció sorra veszi, hogy melyek azok a kihívások, amelyekkel a szervezetrendszer szembesült és milyen megoldási lehetőségek kínálkoznak annak érdekében, hogy a választási igazgatási eljárások során legteljesebb mértékben érvényesüljön a tisztességes eljáráshoz való jog. Szó lesz a választási szervek megalakításával, létrehozásával kapcsolatos jogértelmezési kérdésekről, illetve a választási (hatósági) eljárások jellegzetességeiről is.

Reflexiók a jogegységi panasz kezdeti működésére, különös tekintettel az első indokolatlan eltérést megállapító jogegységi panasz határozatra

2023-03-08T22:06:54+00:00

A Kúria jogegység, vagyis az egységes ítélkezési gyakorlat biztosításában legmagasabb bírói fórumként betöltött alkotmányos szerepében jelentős változás következett be 2020-ban. A korlátozott precedensrendszer hatályba lépése által a jogegységet immáron már első sorban a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozataihoz társuló kötőerő biztosítja. A rendszernek egy fontos elemét adja a jogegységi panasz elnevezésű új jogorvoslati eljárás. Jogegységi panasszal lehet élni a kúria felülvizsgálattal tovább nem támadható határozatával szemben, amennyiben a határozat eltérést tartalmaz a Kúria közzétett határozatától. Indokolatlan eltérés esetén a Jogegységi Panasz Tanács a határozatot hatályon kívül helyezi, és a Kúriát új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, valamint kimondja a bíróságokra kötelező jogértelmezést, ezzel előmozdítva a jogegységet. A tanulmány célja behatóbban megvizsgálni a legelső olyan jogegységi panasz ügyet, amikor a Jogegységi Panasz Tanács indokolatlan eltérést állapított meg. A vizsgálat kiterjed az alapügy tényállásának bemutatására, továbbá a jogegységi panasz lényegét adó jogkérdésre, miszerint az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárásban hozott határozata megalapozhat-e perújítást. A jogkérdés bemutatásánál külön figyelmet kap az előzetes döntéshozatallal foglalkozó nemzetközi uniós szakirodalomban, a perújítással kapcsolatban pedig a hazai eljárásjogi szakirodalomban kialakult álláspontok ismertetésére.

A közigazgatás személyzetének méltatlansága - a bírói joggyakorlat elemzésén keresztül

2023-03-08T21:58:07+00:00

Jelen tanulmány célja a közigazgatás személyzetére vonatkozó jelenleg hatályos méltatlansági szabályozás különbözőségének vizsgálata a magyar bírói gyakorlat elemzésén keresztül. A vizsgálódás kiindulópontját a közigazgatás szereplőire vonatkozó eltérő méltatlansági szabályrendszer adja, amely a személyzet funkcionális csoportosíthatóságából adódik. Ez az eltérés a bírói pulpitus előtt még inkább kiviláglik. A tanulmány ezen különbözőségek vizsgálatát és elemzését tűzte ki célul.

A dolgozat először az összehasonlítás módszerével rendszerezi a közigazgatás szereplőit, röviden ismertetve a rájuk vonatkozó méltatlansági szabályokat. Ezt követően az empirikus kutatásmódszertant alkalmazva veszi számba az egyes szereplők körében a bíróság előtt megtámadott méltatlanságot megállapító döntéseket az indukció módszerét alkalmazva, és a vizsgált jogesetekből kiindulva olyan általánosításokat igyekszik megfogalmazni, amelyek megmagyarázzák a megfigyelt különbözőségeket és ezek indokoltságát. A tanulmány egyrészt rá kíván világítani a jogalkotói célok és a társadalmi valóság közötti távolságra, másrészről a dolgozat végén megfogalmazott de lege ferenda javaslatokkal visszacsatolásként kíván szolgálni a jogalkotónak.

Az infokommunikációs technológiák és a mesterséges intelligencia intézményeinek nemzetközi politikai gazdaságtani keresztmetszete

2023-04-28T09:22:54+00:00

A tágabb infokommunikációs technológiai (IKT) kontextus, és a mesterséges intelligencia (MI) közötti kapcsolódások többféleképpen írhatók le: egyebek mellett történelmi, nemzetközi politikai gazdasagtani és műszaki oldalról is. E tanulmány e hármas kiterjedést kívánja bemutatni a kezdetektől napjainkig, középpontba állítva a mesterséges intelligencia történetének főbb állami és transznacionális mozzanatait. Az eredendően két különálló terület, vagyis az IKT és az MI napjainkban kibontakozó konvergenciája könnyűszerrel tetten érhető egyes nemzeti hátszelű transznacionális vállalatoknak a mesterséges intelligenciára is kiterjedő, igen változatos szolgáltatási kínálatának elemzése során. A konvergencia ekképp megjelenő folyamatai egyebek mellett nemzetközi politikai gazdaságtani bírálati kérdésfeltevésekre is ösztönöznek, különösen egyes – e helyen változatosan tárgyalt – műszaki sajátosságok nyomán. A koncentrációk mindenekelőtt amerikai, és egyre hangsúlyosabb mértékben távol-keleti irányúak, és évtizedek óta felvonultatják az innovációk nagyhatalmi pártfogásának jegyeit csakúgy, mint napjainkban az úgynevezett Big Data problémáját.

A társasbíráskodás szerepe a közigazgatási perekben

2023-04-28T11:38:35+00:00

A tanulmányban a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvénynek (Kp.) a bíróság összetételére vonatkozó új szabályozását vizsgálom. A Kp. visszaállította a társasbíráskodás főszabályát az elsőfokú per során, ez az üdvözlendő változtatás azonban számos kérdést vet fel. Az elméleti kérdések tárgyalása mellett bemutatom a Kp. releváns szakaszának gyakorlati alkalmazásáról végzett empirikus kutatásom eredményeit. Emellett kitérek arra is, hogy a Kp. nóvumai milyen hatást gyakoroltak a bírósági szervezetrendszerre és igazgatásra, továbbá ez miként csapódott le a bíróság konkrét összetételének szabályozásában.

Helyi önkormányzati autonómia: mi változik, mi marad?

2023-04-29T19:29:20+00:00

Magyarországon a helyi önkormányzatok autonómiája mindig is fontos kérdés volt a helyi demokrácia és az állami központi irányítás közötti egyensúly megteremtése szempontjából. Az elmúlt 35 évet szemlélve a kérdés először az 1989-90-es rendszerváltáskor kapott különös jelentőséget. A 2012-ben végbement önkormányzati reform ismét előtérbe helyezte az önkormányzatok autonómiájának kérdését: az ekkor lezajlott modellváltás az önkormányzati autonómiát tartalmi és formai szempontból egyaránt érintő változásokat hozott.

Jelen tanulmány középpontjában a helyi önkormányzati autonómia kérdésköre áll. Az autonómia jelentésének és a helyi önkormányzati autonómia egyes alapelemeinek rövid áttekintését követően konkrét jogszabály-változásokat nyomon követve vizsgálom a helyi önkormányzati autonómia mértékének változását. A kutatási eredményeket összegezve elmondható, hogy Magyarországon az elmúlt néhány évben a települési önkormányzatok autonómiája a politikai környezet változása miatt komoly kihívásokkal szembesült.

A mesterséges intelligencia közigazgatásban való felhasználásával okozott kár

2023-04-30T07:20:48+00:00

A tanulmányban bemutatjuk a közigazgatási jogkörben okozott károkért való felelősség és a mesterséges intelligencia kapcsolatát. Sor kerül a közigazgatásban használt MI-rendszerek vizsgálatára, a jogszabályi és történeti háttér felderítésére, a kapcsolódó felelősségi problémák ismertetésére. Megállapításra kerül, hogy – figyelembe véve a tudomány jelenlegi állapotát, valamint a jogszabályi környezetet – a jelenleg a magyar közigazgatásban alkalmazott rendszerek még nem tekinthetőek autonóm MI-nek, így ezek esetén nincs jelentősége a felelősség mesterséges intelligenciával összevetett vizsgálatának. A magyar jogirodalmi gondolatokon és bírói gyakorlaton keresztül megvizsgáljuk, hogy ha „valódi” MI-rendszereket alkalmaznának a közigazgatásban és az MI felelősség irányelv is átültetésre kerülne a magyar jogrendszerbe, akkor a bíróság milyen eszközzel tudná vizsgálni a kártérítési felelősség meglétét.

Végül elemezzük az ügyfélkapu keretében működő, az ügyfelek számára tájékoztatást nyújtó chatrobotot. Ez az MI-rendszer álláspontunk szerint a jelenlegi jogszabályi és technológiai környezetben is képes lehet – a téves tájékoztatás útján megvalósuló – közhatalom gyakorlásával való károkozásra.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos perek jelene és jövőjének lehetséges irányai

2023-05-03T18:18:10+00:00

A klímaváltozás elvitathatatlanul napjaink legnagyobb környezeti kihívása. E kihívásra nemzetközi, regionális és nemzeti szinten, illetve politikai, tudományos és társadalmi szinten is születnek válaszok. Az éghajlatváltozással kapcsolatos pereskedés a társadalom egyik válaszlépése az éghajlatváltozásra, amelynek segítségével a politikai döntéshozókat bizonyos lépésekre, illetve ambiciózusabb intézkedések megtételére próbálják kényszeríteni. Az éghajlat védelme érdekében indított perek a polgári jog területéről, a vállalatokkal szemben kezdeményezett perekből indultak, mára azonban – leginkább a döntéshozók elégtelen lépései miatt – többek között az államokkal szembeni, több különböző jogterületet felölelő jogvitákká fejlődtek. Az Európában folyó éghajlatvédelmi peres ügyek tekintetében a kép szinte napról napra változik, ennek ellenére mégis megfigyelhetőek olyan irányok, amelyek megjelenésére számíthatunk a közeljövőben vagy már megjelentek, de nagyobb teret fognak nyerni a jövőben az éghajlatvédelmi ítélkezésben. Az alábbi tanulmány először az éghajlat védelme érdekében indított perek rövid történetét mutatja be, majd részletesen foglalkozik ezen perek jelenével és lehetséges jövőbeli irányaival.

Ahány tanács, annyi szokás a Kúria azonnali jogvédelemmel kapcsolatos gyakorlatában

2023-05-03T18:19:30+00:00

Az önálló közigazgatási perrendtartás hatálybalépésével az azonnali jogvédelem keretein belül biztosított a jogalkotó lehetőséget a bíróságoknak, hogy a közigazgatási per során végzésükkel ideiglenesen rendezzék a jogvitára okot adó helyzetet, ezáltal biztosítva a hatékony jogvédelmet. Az azonnali jogvédelem ugyanakkor nemcsak az elsőfokú per során alkalmazható, hanem a Kúria előtt zajló felülvizsgálati eljárásokban is. A törvény egy utalószabállyal rendezte a rendkívüli perorvoslatra vonatkozó azonnali jogvédelem kereteit, amely értelmezésekor azonban a Kúria több problémával is szembesült. Jelen tanulmányban elsődlegesen azt a kérdéskört vizsgálom, hogy az alperes hatóság által a felülvizsgálati eljárásban előterjesztett azonnali jogvédelem iránti kérelem alapján a Kúria elrendelheti-e a felülvizsgálati kérelem halasztó hatályát a jogerős ítéletre. Ebben a fogalmi kérdésben ugyanis a Kúria eltérő tanácsai eltérő álláspontot képviselnek. Ennek bemutatására elemzem a Kúria gyakorlatát és dogmatikai érvekkel támasztom alá, hogy miért helyes a fenti kérdésre adott igenlő válasz. A tanulmány kitér arra is, hogy a Kúria széttartó gyakorlata egyúttal hátrányos a jogegység megvalósulására.

Önkormányzati autonómia – alkotmányos alapjog vagy személyiségi jog?

2023-05-10T21:16:41+00:00

A helyi önkormányzatok lényege az autonómiában, önrendelkezésük szabad gyakorlásában rejlik. Elemei kezdetben alkotmányi szinten védett alapjogok voltak, mára azonban csupán hatáskör csoportokká váltak – fókuszban a helyi közfeladatokkal –, amelyet számos alkotmánybírósági döntés is lefektetett, új alapokra helyezve a helyi önkormányzást. Az alkotmányjog mellett a polgári jogi jogviszonyokban is sajátos helye van az önkormányzatoknak, ugyanis kettős szerepet játszanak mind közjogi, mind magánjogi értelemben véve egyaránt. Miként értelmezhető az önkormányzati autonómia? Alkotmányos alapjogként vagy egyfajta különleges személyiségi jogként fogható fel? Noha a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény – ellentétben az Alkotmánnyal – az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladat- és hatáskörök jogszerű gyakorlását alkotmánybírósági és bírósági védelemben részesíti, az szinte látszólagos. Az autonómia sérelmének bekövetkezése esetén jelenleg nincs olyan rendszer, ami hatékony védelmet nyújthatna a központi kormányzat ellensúlyaként működő szervezeteknek. Éppen ezért, amennyiben az autonómiát speciális személyiségi jogként interpretáljuk, úgy megnyílhat egy további út a helyi önkormányzatok jogvédelmének biztosítása vonatkozásában. A tanulmányban főként alkotmánybírósági döntéseken keresztül – jogdogmatikai módszert alapul véve – keresem a választ a fenti kérdésekre.

A magyar energiajogi szabályozásba bevezetett regulatory sandbox klauzulák

2023-05-10T21:22:09+00:00

A tanulmány egy olyan rugalmassági konfliktus kezelésére adott szabályozói válaszokat vizsgálja mely – Max Weber nyomán – az ún. valóságigények, és a szabályozási környezet rugalmatlansága között feszül. Az energiajogi szabályozás rendkívül felértékelődött az elmúlt években a COVID-19 világjárvány, majd az orosz-ukrán háború nyomán begyűrűző energiaválság, és a klímaváltozás okán. A megújuló átállás sürgetése, és a stabil, de ugyanakkor fenntartható energiaellátás igénye nyomán a jogalkotónak olyan szabályozási modelleket kellett kialakítania, melyek egyidejűleg alkalmasak az innováció ösztönzésére és a biztonságos, kiszámítható szabályozás fenntartására. A kísérleti jogalkotás ezen új típusú modelleket fogja össze. A tanulmány a fogalmon belül a magyar energiajogi szabályozásba nem rég bevezetett ún. szabályozási tesztkörnyezetekre (regulatory sandbox), és az azokat intézményesítő kísérleti klauzulákra fókuszál, értékelve és bemutatva a szabályozás jellegét, irányát. A tanulmány az elemzéshez felhasználja a nemzetközi gyakorlat tapasztalatait és tanulságait, rámutatva a magyar szabályozás erősségeire, és azonosítható hiányosságaira. A tanulmány második része a tesztkörnyezetek potenciálját elemzi különösen a veszélyhelyzeti jogalkotás energiaszektort jelentősen érintő fejleményire tekintettel. A tanulmány célja a szabályozás bemutatásán túl a szabályozási tesztkörnyezet alkalmazásának ösztönzése az energetikai innovációk felfuttatása érdekében.

Kritikus tömeg

2023-05-09T21:50:23+00:00

Több mint húsz év telt el azóta, hogy a magyar jog a papír alapú okiratokkal egyenértékűnek ismerte el a megfelelő elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumokat. Ez elvileg utat nyitott nem csupán a polgári jogi jogviszonyokban, hanem a közhatalmi eljárásokban is az elektronikus ügyintézésnek. Ennek ellenére több mint tizenöt évet kellett várni arra, hogy az infokommunikációs eszközök alkalmazása általános gyakorlattá váljon a közigazgatásban is. Pedig jogi szabályozásban és költségvetési forrásban nem volt hiány. Ebben a tanulmányban – elsősorban a jogi háttér és a statisztikai adatok elemzésével – azt vizsgálom, hogy hosszú évek részben vagy egészében meddő próbálkozásait követően 2018 után hogyan vált az elektronikus kommunikáció mindennapi szokássá a jogi eljárásokban. Ezen belül különösen arra a kérdésre keresem a választ, hogy ebben az ügyvédek, illetve az igazságszolgáltatás körében működő szakmai kamarák – a szó szoros és átvitt értelmében is – kritikus tömeget képeztek-e.

Önkormányzati közszolgáltatások elméleti és gyakorlati aspektusai

2023-05-19T20:57:05+00:00

Ma már azt mondhatjuk, hogy sok tekintetben háttérbe szorulnak a helyi önkormányzatok, számos feladat- és hatáskör szépen lassan átvándorolt az államigazgatás alrendszerébe, gondolva itt például a 2020-as jogszabályi módosításokra, amely az építésügy területén hurrikánként forgatta fel az addigi évtizedes gyakorlatot. Mindazonáltal a közszolgáltatások ellátásával kapcsolatos kérdések még mind a mai napig szoros összefüggésben állnak a helyi önkormányzatokkal. Tanulmányunkban két irányból közelítjük meg a fenti témát, kezdve fogalmi összevetésekkel, elméleti majd pedig gyakorlati kérdésekkel.

Hoffman István 2010-ben azt írta, hogy a közszolgáltatások nyújtása vonatkozásában meghatározó szerepe van a helyi önkormányzatoknak. Bár 2010-hez képest a helyi önkormányzati közszolgáltatások köre szűkült, mégis azt mondhatjuk, hogy a helyi önkormányzatok még napjainkban is jelentős tényezők. A témához kapcsolódóan tanulmányunkban átfogó képet szeretnénk adni a közszolgáltatások ellátásáról, ennek formáiról. Egy elméleti bevezetőt követően, melyben a közszolgáltatások alapfogalmait és a hazai stratégia alapot vizsgáljuk meg, áttérünk a szűkebb témánkra, a közszolgáltatások ellátásának különböző formáira, külön figyelmet szentelve az önkormányzati módozatoknak. Ezt követően a közszolgáltatási szerződés különböző aspektusait taglaljuk. A tanulmányban nemcsak elméleti szempontból közelítünk a vizsgált témához, hanem gyakorlati kérdésekkel is foglalkozunk.

Hoffmann István 2010-ben ezt írta a helyi önkormányzati közszolgáltatásokról. „A magyar közigazgatási rendszerben az állampolgárok közszolgáltatásokkal való ellátásában … meghatározó szerepe van a helyi önkormányzatoknak,” és bár 2010-hez képest azon közszolgáltatások köre, melyet a helyi önkormányzatok látnak el, szűkült, mégis azt mondhatjuk, hogy a helyi önkormányzatok még napjainkban is jelentős tényezők. A témához kapcsolódóan tanulmányunkban egy átfogó képet szeretnénk adni a közszolgáltatások ellátásáról, ennek formáiról. Egy elméleti bevezetőt követően, melyben a közszolgáltatások alapfogalmait és a hazai stratégia alapot vizsgáljuk meg, áttérünk a szűkebb témánkra, a közszolgáltatások ellátásának különböző formáira, külön figyelmet szentelve az önkormányzati módozatoknak. Ezt követően a közszolgáltatási szerződés különböző aspektusait taglaljuk. A tanulmányban nem csak elméleti szempontból közelítünk a vizsgált témához, hanem gyakorlati kérdésekkel, példákkal is foglalkozunk.