KözigazgatásTudomány

Adalékok az autonómia fogalom értelmezési lehetőségeihez a magyarországi modellváltás tükrében

2022-11-02T19:40:43+00:00

Az egyetemi autonómia fogalma a felsőoktatási diskurzusokban meglehetősen sokszor hivatkozott elv annak ellenére, hogy a pontos tartalma tisztázásra szorul. Bár a felsőoktatási autonómiának a történeti időszakot tekintve gazdag hazai és nemzetközi irodalma van, az ott lefektetett elvek nem nyújthatnak kellő kiindulási pontot, hiszen az autonómia fogalma történeti koronként változik és végleges jelleggel éppen ezért nem is szabályozható. A Magyarországon lezajlott modellváltásoknak köszönhetően az autonómia fogalma ismét előtérbe került, így szükséges megvizsgálni, hogy mit ért általánosan a magyar szakirodalom a fogalom alatt, és azt, hogy ez mennyiben áll összhangban a nemzetközi fogalomhasználattal. Ennek érdekében a tanulmány áttekinti az autonómia fogalommal kapcsolatos hazai alkotmánybírósági esetjogot és annak változásait, majd kitér az egyetemi autonómia European University Association által meghatározott nemzetközi standardjaira, annak egyes összetevőire, továbbá a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok szempontjaira. Majd foglalkozik a magyar felsőoktatási intézmények európai egyetemek közötti helyzetével és utal annak lehetséges változásaira.

A települési adók szabályozási környezete, gyakorlata és kihívásai

2022-11-19T17:09:05+00:00

Az önkormányzatok helyi adóbevételeinek struktúrájában a települési adók erősen korlátozott jelentőséggel bírnak. Jelen tanulmány keretein belül egy, a Győr-Moson-Sopron Megyei keretén belül megvalósult kutatás megállapításai kerülnek bemutatásra a települési adók viszonylatában, illetve az ésszerű mérlegelés mellett levonható közép, s lehetséges hosszútávú következtetések az önkormányzati gazdálkodás kilátásainak vonatkozásában. A települési adó, mint helyi adótípus 2016-os intézményesítésekor, több pozitív elképzelés és elvárás fogalmazódott meg ezen adótípussal kapcsolatosan, elsősorban a nyílt listás megközelítésének vonatkozásában. Az adótípus gyakorlati alkalmazása, illetve a belőle származó bevételek költségvetési jelentősége, azonban differenciáltabb képet mutat.

Az automatikus döntéshozatal helye és szerepe a hatósági eljárásban

2022-11-07T09:57:21+00:00

Az infokommunikációs eszközök és a digitalizáció elterjedése életünk számos szegmensét átformálta, nehéz olyan területet találni, amely elkerülte volna e vívmányok hatását. Nincsen ez másként a hatósági eljárással sem, alkalmazkodik a mindenkori igényekhez és lehetőségekhez, a jogalkotó adaptálja a technika fejlődése nyújtotta lehetőségeket. A kérdés természetesen, hogy mit és miként lehet, vagy célszerű beépíteni a már meglévő struktúrákba, esetlegesen szükség van-e komplett paradigma váltásra. Az automatikus döntéshozatal megjelenése a hatósági eljárásban egyenes következménye a technológiai és a szervezési fejlődésnek. Jelen tanulmány arra keresi a választ, hogy mi is az automatikus döntéshozatal és milyen megjelenési formái vannak jelenleg a hatósági döntéshozatalban.

A konzuli védelem európai közigazgatása

2022-11-02T20:23:29+00:00

A tanulmány az európai uniós konzuli védelmi igazgatás evolúcióját igyekszik áttekinteni. Az európaizációs folyamat a jelenlegi arculatot három fejlődési etapon keresztül valósította meg, és várhatóan további intézményesülés előtt állunk, amelyhez több alternatíva is rendelkezésre áll. A történeti elemzés az uniós jogalkotói hatáskörök változásának tükrében, a jogi szabályozottság természetének feltárásában, az alapjogi fejlődéssel párhuzamba állítva vázolja fel a további európaizációs folyamat létjogosultságát, mutatja be az eddigi tapasztalatok tükrében a következő fejlődési szint prognózisát. A kutatási eredmények – amelyek a különböző eredetű, szabályozási jellegű és kötőerejű normatív szabályok elemzésén, előkészítő dokumentumok, a hivatalos statisztikák és jelentések, mint elsődleges források, valamint a téma egyes szegmensére vonatkozó szakirodalom feldolgozásán alapulnak – is arra engednek következtetni, hogy a hatékony konzuli védelmi politika feladat-és hatásköri változásokat igényel a fejlődés következő fázisában. Az eddigi tagállami konzuli hatósági végrehajtási apparátus közé legalább néhány nevesített konzuli védelmi feladat kapcsán indokolt, hogy az uniós küldöttségek hálózata is jobban becsatornázódjon. Ez további szabályozási kérdéseket indukál, ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a konzuli védelmi igazgatás európaizációja ebbe az irányba mutat.

Az eljárások egyszerűsítése és gyorsítása: az engedélyezés és a bejelentés

2022-11-07T10:01:16+00:00

A versenyképesség növeléséhez szükséges bürokráciacsökkentés, illetve az állampolgárok és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése megvalósulásához elengedhetetlen a hatósági eljárások egyszerűsítése és gyorsítása. Ennek egyik eszköze az engedélyhez kötött tevékenységek körének csökkentése. Több, korábban engedélyhez kötött tevékenység esetén az engedélyezési (hatósági) eljárás megszüntetésre került, illetve bejelentési eljárás lépett a helyébe. E tevékenységek megkezdésének és folytatásának már nem feltétele az előzetes beavatkozáson alapuló hatósági jogalkalmazás (engedélyezés), a hatósági eljárás lefolytatása és a hatósági döntés (engedély), elegendő bejelenteni a tevékenység megkezdését és folytatását a hatósághoz. A bejelentés alapján a bejelentő felelőssége a jogszerű és szakszerű tevékenységgyakorlás, melyet a hatóság ellenőriz, illetve felügyel, és utólag beavatkozik jogszabálysértés esetén.

Az engedélyezési eljárások vizsgálata kapcsán megfigyelhető egyrészről az engedélyezési eljárások körének csökkentése a bejelentési eljáráshoz képest. Másrészről a közérdek és mások joga, jogos érdeke érvényesítése végett az előzetes beavatkozáson alapuló hatósági jogalkalmazáshoz (engedélyezés) és az ahhoz kapcsolódó jogsértés megelőzése (prevenció) elvének érvényesüléséhez képest hangsúlyosabbá vált a hatósági ellenőrzési, felügyeleti típusú tevékenység, illetve a jogsértés kapcsán az utólagos beavatkozás (szankcionálás stb.).

Az engedélyek és a bejelentések tovább differenciálódtak a koronavírus-járvány első hulláma alatt, megjelent az ellenőrzött bejelentés új jogintézményként, mely lehetővé teszi egyes engedélyköteles tevékenységek ellenőrzött bejelentés alapján történő megkezdését és folytatását.

A hazai hírközlési piacszabályozás története, alapintézményei és elméleti csomópontjai

2022-11-18T10:51:46+00:00

A tanulmány közigazgatás-elméleti alapon rendszerezi és elemzi a hírközlési versenyigazgatás egyik legfontosabb intézményét a „piacszabályozást” Magyarországon. Ennek keretében részletesen tárgyalja a hírközlési piacszabályozás és piaci verseny alapvető elméleti kérdéseit, az ex ante aszimmetrikus versenyigazgatás fogalmi elemeit, ezen belül az általános versenyigazgatás és a speciális, hírközlési versenyigazgatás összefüggéseit. A tanulmány tudományos alapon rendszerezi a magyar hírközlési piacszabályozási eszközöket, eljárástípusokat, a jelentős piaci erő hírközlésigazgatási fogalmát és részletesen taglalja a vonatkozó jogalkalmazási gyakorlatot.

Tudományos egyesületek a közép- és kelet-európai közigazgatástudományban, avagy milyen középtávoli céljai lehetnek az újonnan létrejött Közép és Kelet-Európai Közigazgatástudományi Egyesületnek?

2022-11-02T17:51:38+00:00

Amikor a közigazgatástudományok meghatározó szereplőinek katalógusát állítjuk össze – akár a hazai, akár a nemzetközi színtéren –, akkor az egyetemi tanszékek, a think tankek, a tudományos akadémiák bizottságai és mások mellett számításba kell vennünk a tudományos egyesületeket is. Jelen tanulmány az utóbbiak vizsgálatára vállalkozik, azzal a kifejezett céllal, hogy feltérképezze a Magyarországon 2021-ben létrejött Közép és Kelet-Európai Közigazgatástudományi Egyesület által felvállalható, illetve felvállalandó szerepeket, funkciókat.

A minden elemében tudományosan megalapozott katalógus négy irányból közelít a vizsgált témához: a) a kifejezetten a közigazgatástudományok területein tevékenykedő tudományos egyesületek, valamint az egyéb tudományterületeken működő hasonló entitások által felvállalt szerepek oldaláról; b) a civil szervezetek általános magyarországi sajátosságai révén; c) a ma Magyarországon a közigazgatástudományok körében tevékenykedő tudományos egyesületek és alapítványok számbavétele és főbb jellemzőik azonosítása révén; s végül d) 18 volt szocialista ország 142 kutatóját kerestem meg egy angol nyelvű kérdéssorral, egyebek mellett arra is rákérdezve, hogy léteznek-e civil szerveződések a vizsgált tudományterületen, s ha igen, úgy azok milyen feladatokat látnak el. Ezek tehát azok az elemek, amelyek lehetővé teszik izgalmas, az Együletre (is) vonatkozó következtetések és a lehetséges, további funkciókra vonatkozó javaslatok megfogalmazását.

Egy közigazgatási sci-fi, vagy a jövő valósága?

2022-09-20T19:46:03+00:00

A közigazgatási munkafolyamatoknak – és azon belül a hatósági eljárás szabályozásának – természetesen megvannak a maga sajátosságai és törvényszerűségei. Azok megfigyelése, számbavétele, rendszerezése és esetleges újragondolása rendkívüli haszonnal kecsegtethet, mint azt az igazgatási munka racionalizálásának története is bizonyítja.

A jelen tanulmány két részből áll. Az első, „Ami volt, és ami van” című részben az igazgatási és a közigazgatási munkafolyamatok racionalizálásának külföldi, majd magyar előzményeit tárgyaljuk. Ezt követően elemezzük a magyar közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai megalkotásának első állomásától megtett út egyes szakaszainak – 1957, 1981, 2004, 2016 – főbb jellemzőit. A második, „Ami van, és ami lesz, illetve lehet” című részben levonjuk az első részből fakadó következtetéseket és vázoljuk azt, hogy álláspontunk szerint milyen lesz Magyarországon 2030-ban a hatósági eljárás általános szabályozásának gyakorlata. Sci-fi, vagy valóság? Erre a kérdésre igyekszünk hipotetikus választ adni. Nem úgy, ahogyan mások látják, hanem úgy, ahogyan azt mi gondoljuk.