A magyar közigazgatás elméleti háttere, kihívásai és aktuális kérdései a XXI. században
DOI:
https://doi.org/10.54200/kt.v4i1.77Kulcsszavak:
közigazgatási reform, új közmenedzsment, jó kormányzás, új weberizmus, unortodox magyar modellAbsztrakt
Az információs társadalom korában nem az a kérdés, hogy van-e információ, hanem az, hogy honnan tudjuk azt megismerni. Márpedig az egyre növekvő közigazgatási feladatok nem csak több információt biztosítanak a társadalom számára, hanem egyre több információt is megkövetelnek. A XXI. századra világossá vált, hogy a fejlett államokban - reformok útján - változtatni kell az aktuális állam-, és közigazgatás felfogáson, mert az információ előállítás és megszerzés növekvő nagyságrendje ezt követeli meg. A reformok három modell mentén kerültek (kerülnek) megvalósításra: a technikai-, az érték- és részvétel-, valamint a szabályozási megközelítés útján. A tanulmány ezen elméleti megoldások jellemzőit mutatja be, majd megvizsgálja az 1989/1990-es rendszerváltás utáni magyar reformokat. A 2010 utáni reformok esetében arra a következtetésre jut, hogy a mienk egy negyedik, egy sajátos magyar megközelítés, amely az „unortodox” jelzővel írható le leginkább. Ennek igazolására bemutatja a központi-, a területi és a helyi közigazgatás szervezetében és működésében megvalósított sajátos magyar megoldásokat. Végső következtetésként sikeresnek ítéli a magyar reformokat, de korántsem állítja, hogy azok megvalósításával minden rendben van. A problémák feltárása és tételes számbavétele azonban új kutatásokat igényel, amelyek eredménye új tanulmányban tehető majdan közkinccsé.
Hivatkozások
Ágh A. (2006). A magyar közigazgatási reform alapjai. In Ágh A., & Somogyvári I. (Szerk.), A közigazgatási reform új perspektívái (pp. 7–28). Új Mandátum. Online: https://shorturl.at/hpwER
Balla Z. (2017). A rendészet fogalmának, tartalmának evolúciója. Belügyi Szemle, 65(5), 105–115. https://doi.org/10.38146/BSZ.2017.5.7
Balázs I. (1992). Közigazgatás a 90-es években: tendenciák és újítások. Magyar Közigazgatás, 42(9), 513–516.
Balázs I. (2016). A „jó közigazgatás” illúziója. In Csefkó F. (Szerk.), Közjog és Jogállam. Tanulmányok Kiss László professzor 65. Születésnapjára (pp. 31–43). Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar. Online: https://shorturl.at/mtV06
Bihari M. (2016). A rendszerváltás magyar útja és feltételei (1988-1990). In Csefkó F. (Szerk.), Közjog és jogállam. Tanulmányok Kiss László professzor 65. Születésnapjára. Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar.
Csuth S., & Gáspár M. (Szerk.). (1988). A közigazgatás fejlesztése és szervezése. MTA Államtudományi Programiroda.
Európai Bizottság. (2017). A közigazgatás színvonala. Európai szemeszter – tematikus tájékoztató. Online: https://shorturl.at/iG9QK
Gajduschek Gy. (2009). Modern közmenedzsment. In Polonyi A., & Polonyi Gy. (Szerk.), Versenyvizsga középszintű oktatási-képzési segédanyag. Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ.
Gál A. L. (2014). Gondolatok a Magyary Program 2020 elé. Polgári Szemle, 10(1–2), 207–223. Online: https://shorturl.at/cFO28
Gellén M. (2021). A közigazgatás jövője a következő évtizedben. In Rixer Á. (Szerk.), A járvány hosszú távú hatása a magyar közigazgatásra (pp. 27–45). Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar. Online: https://shorturl.at/zGX69
Hornyacsek J. (Szerk.). (2019). A védelmi igazgatás működésének gyakorlati tapasztalatai napjaink kihívásainak tükrében. Dialóg Campus. Online: https://shorturl.at/ciuCK
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). (2011). Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program (11.0).
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). (2012). Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program (12.0).
Kristó Gy. (2001). A magyar államalapítás. História, 23(5–6), 8–11.
Lynn Jr., L. E. (2006). Public Management: old and new. Routledge.
Lőrincz L. (1998). Európai integráció - magyar közigazgatás. Magyar Közigazgatás, 48(7), 402–406.
Lőrincz L. (2001). Külföldi hatások a magyar közigazgatásban. Európai Közigazgatási Szemle, 1(1), 4–8.
Lőrincz L. (2007). Közigazgatási reformok: mítoszok és realitás. Közigazgatási Szemle, 1(2), 3–13.
Magyary Z. (1931). A magyar közigazgatás gazdaságosságának és eredményességének biztosítása. Athenaeum Irodalmi és Nyomdaipari RT.
Magyary Z. (1942). Magyar közigazgatás. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.
Masuda Y. (1988). Az információs társadalom. OMIKK.
Miniszterelnökség. (2015). Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020. Online: https://shorturl.at/vMNbk
Montesquieu, C. S. (1982). A törvények szelleméről.
Noam, E. M., & Wolfson, A. J. (Szerk.). (1997). Globalism and Localism in Telecommunications. Elsevier Science.
Pálné Kovács I. (2016). A magyar területi közigazgatási reformok főbb állomásai. In Pálné Kovács I. (Szerk.), A magyar decentralizáció kudarca nyomában (pp. 73–85). Dialóg Campus. Online: http://hdl.handle.net/11155/1312
Pintér R. (Szerk.). (2007). Az információs társadalom. Az elmélettől a politikai gyakorlatig. Gondolat – Új Mandátum.
Osborne, D., & Gaebler, T. (1994). Új utak a közigazgatásban. Kossuth.
Torma A. (2004). A közigazgatási szervek közötti kapcsolatrendszer, különös tekintettel az irányításra és a felügyeletre. Magyar Közigazgatás, 54(8), 449–480.
Torma A. (2010). Adalékok a közmenedzsment-reformok elméleti hátteréhez és főbb irányzataihoz. Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Juridica et Politica, 28, 315–338. Online: https://shorturl.at/eL4V4
Torma A., Czékmann Zs., Nyitrai P., Szabó B., Ritó E., Czibrik E., & Cseh G. (2022). Gondolatok a magyar közigazgatási stratégiaalkotásról, különös tekintettel a központi szervekre. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 10(1), 46–64. https://doi.org/10.32575/ppb.2022.1.3
Downloads
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 András Torma
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
