Az európai közigazgatás főszereplője: az Európai Bizottság
DOI:
https://doi.org/10.54200/kt.v3i2.62Kulcsszavak:
európai integráció, szuverenitás, európai közigazgatás, uniós intézményrendszer, Európai Bizottság, Lisszaboni SzerződésAbsztrakt
Az 1992-ben megkötött Maastrichti Szerződéssel létrehozott Európai Unió a világtörténelemben példa nélkül álló, (nemzet)államok közötti együttműködést valósított és valósít meg. Az EU nem klasszikus nemzetközi szervezet, de nem is föderális állam, hanem valahol a két közjogi kategória között van. Ugyanilyen különleges közjogi helyzet mutatható ki az uniós intézményrendszer egésze, de különösen az európai közigazgatás kulcsszereplője, az Európai Bizottság esetében is. Az értekezés bemutatja a Bizottság történetét, feladat- és hatáskörét, szervezeti struktúráját és működését, majd levonja a szükséges következtetéseket. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy az európai közigazgatás főszereplőjeként a Bizottság a korábbiakhoz hasonlóan az integráció motorja, vagy inkább az önös érdekek érvényesítőjeként, inkább annak fékezője, esetleg a jogellenes működés mintaképe?
Hivatkozások
Balázs I. (2013). Az „Európai Közigazgatási Térség” és az európai közigazgatási jog. In Lapsánszky A. (Szerk.), Közigazgatási jog. Fejezetek szakigazgatásaink köréből I. kötet (pp. 43–78.) Complex.
Balázs I. (2014). Európai közigazgatás – álom, vagy valóság? In Patyi A., & Lapsánszky A. (Szerk.), Rendszerváltás, demokrácia és államreform az elmúlt 25 évben. Ünnepi kötet Verebélyi Imre 70. születésnapja tiszteletére (pp. 29–38.) Wolters Kluver.
Balázs I. (2019). A magyar közigazgatás az „európai közigazgatási térségben”. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 7(1), 68–85. https://doi.org/10.32575/ppb.2019.1.4
Calliess, C. (2007). Demokrácia az európai Állam- és Alkotmányszövetségben. Jogtudományi Közlöny, 62(11), 488–496.
Chronowski N. (2002). Az „integrációs hatalom” horizontális és vertikális megosztása. Európai Jog, 2(4), 9–14.
Európai Bizottság (2001. július 25.) European governance – A white paper COM(2001) 428. Online: https://shorturl.at/kCW13
Fábián A. (2006). Az EU-jog és a tagállami közigazgatási eljárás kapcsolódási pontjai. Magyar Közigazgatás, 56(10), 615–619.
Fischer, J. (2000). Az államszövetségtől a föderációig. Európai Szemle, 11(2), 3–14.
Gazdag F. (1999). Az európai integráció története 1945–1993. In Palánkai T. (Szerk.), Az európai integráció gazdaságtana (pp. 12–35). Aula.
Horváth Z. (2007). Kézikönyv az Európai Unióról. HVG-Orac.
Horváth Z., & Ódor B. (2008). Az Európai Unió szerződéses reformja. Az Unió Lisszabon után. HVG-Orac.
Kassim, H., Peterson, J., Bauer, M. W., Connolly, S., Dehousse, R., Hooghe, L., & Thompson, A. (2013). The European Commission of the Twenty-First Century. Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780199599523.001.0001
Kende T., Szűcs T., & Jeney P. (2007). Európai közjog és politika. Complex.
Lőrincz L. (1998). Európai integráció – magyar közigazgatás. Magyar Közigazgatás, 48(7), 402–406.
Navracsics T. (1998). Európai belpolitika. Korona.
Oppermann, T. (2014). Zur Zukunft der Europäischen Union. In U. Becker, A. Hatje, M. Potacs, & N. Wunderlich (Eds.), Verfassung und Verwaltung in Europa. Festschrift für Jürgen Schwarze zum 70. Geburtstag (1st ed.) (pp. 876–885). Nomos. https://doi.org/10.5771/9783845255774
Rittner, F. (1995). Az Európai Unió útja a szövetségi állam felé. Jogtudományi Közlöny, 50(5–6), 282–288.
Schmidt-Aßmann, E. (2003). Az európai közigazgatás együttműködési és alá-fölérendeltségi modellje. Európai Jog, 3(3), 9–18.
Schuman, R. (2004). Európáért. Mádl Ferenc előszavával. Pro Pannonia Kiadói Alapítvány.
Schwarze, J. (2012). Europarecht. Strukturen, Dimensionen und Wandlungen der Rechts der Europaische Union. Nomos.
Torma A. (2000). Az Európai Unió motorja: az Európai Bizottság. Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Juridica et Politica, 17, 259–257.
Torma A. (2005). Az európai közigazgatás fogalma. Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Juridica et Politica, 23(2), 381–402.
Torma A. (2012). Adalékok az Európai Közösségek/Unió közjogtörténetéhez. Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Juridica et Politica, 30(1), 229–242.
Torma A. (2011). Az Európai Közigazgatási Térségről – magyar szemmel. Miskolci Jogi Szemle, 6(különszám), 196–210.
Torma A., & Ritó E. (2021). Az EU intézményrendszer és működés XXI. századi sajátosságai magyar közjogi nézőpontból. Közigazgatás Tudomány, 1(1), 104–115. https://doi.org/10.54200/kt.v1i1.10
Valki L. (1997). Az Európai Unióhoz csatlakozó államok szuverenitása. Európai Tükör, 2(3), 85–91.
Verebélyi I. (2001a). Az Európai Unió hatása a nemzeti közigazgatásra és kormányzásra. Magyar Közigazgatás, 51(7), 390–401.
Verebélyi I. (2001b). Az Európai Unió hatása a nemzeti közigazgatásra és kormányzásra II. Magyar Közigazgatás, 51(8), 455–469.
Weidenfeld, W. (1998). Jövőnk Európa. Európai Szemle, 9(4), 3–12.
Downloads
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 András Torma
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
