Szabályozási kísérletezés és közhatalmi innováció: a regulatory sandbox modell közigazgatási tanulságai
DOI:
https://doi.org/10.54200/kt.v6i1.108Kulcsszavak:
regulatory sandbox, szabályozási kísérletezés, közigazgatási eljárásjog, hatósági ellenőrzés, mesterséges intelligencia, piacfelügyeletAbsztrakt
A tanulmány a regulatory sandbox (szabályozási tesztkörnyezet) intézményét a közhatalom gyakorlásának és a közigazgatási jog megújulásának összefüggésében vizsgálja. Kiindulópontja, hogy az innováció üteme – különösen a digitális technológiák és a mesterséges intelligencia területén – tartósan megelőzi a klasszikus jogalkotási és jogalkalmazási ciklusokat, ami a jogbiztonság és a közérdek védelme szempontjából új igazgatási eszközök alkalmazását teszi szükségessé. A tanulmány amellett érvel, hogy a regulatory sandbox nem deregulációs kivétel, hanem garanciákkal körülbástyázott, eljárásjogi jellegű kísérleti rezsim, amely a szabályozói tanulást és a bizonyítékalapú jogfejlesztést szolgálja. A kutatás egyrészt elméleti és közjogi keretbe helyezi a sandbox intézményét, különös tekintettel a hatósági döntések, a hatósági ellenőrzés és felügyelet, valamint a jogorvoslati kontroll szerepére. Másrészt empirikus áttekintést ad a szabályozási tesztkörnyezetek megjelenéséről több ágazatban – a pénzügyi szolgáltatások, az energetika, az egészségügy és a mesterséges intelligencia területén –, kiemelve a közös mintázatokat és az ágazatspecifikus eltéréseket. A tanulmány külön foglalkozik az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének (AI Act) sandbox-kötelezettségével és annak magyarországi végrehajtásával, rámutatva arra, hogy a nemzeti szabályozási tesztkörnyezet 2026. augusztus 2-ától kötelező intézményi elemmé válik. Következtetése szerint a regulatory sandbox a „tanuló állam” egyik kulcsintézménye lehet, amennyiben működését átlátható hozzáférés, kockázatarányos garanciák és a tapasztalatok nyilvános visszacsatolása kíséri.
Hivatkozások
Article 29 Data Protection Working Party. (2017). Guidelines on transparency under Regulation 2016/679. Online: https://ec.europa.eu/newsroom/article29/redirection/document/51025
Ahern, D. (2021). Regulatory Lag, Regulatory Friction and Regulatory Transition as FinTech Disenablers: Calibrating an EU Response to the Regulatory Sandbox Phenomenon. European Business Organization Law Review, 22(3), 395–432. https://doi.org/10.1007/s40804-021-00217-z
Allen, H. J. (2019). Regulatory Sandboxes. The George Washington Law Review, 87(2), 579–645. https://doi.org/10.2139/ssrn.3056993
Bartlett, V. L., Dhruva, S. S., Shah, N. D., & Ross, J. S. (2022). Clinical studies sponsored by digital health companies participating in the FDA's Precertification Pilot Program: A cross-sectional analysis. Clinical Trials, 19(1), 119–122. https://doi.org/10.1177/17407745211048493
Bundesministerium für Wirtschaft und Energie [Federal Ministry for Economic Affairs and Energy] (BMWi). (2021). New flexibility for innovation. Guide for formulating experimentation clauses. Online: https://bit.ly/3Z3R9S4
Cornelli, G., Doerr, S., Gambacorta, L., & Merrouche, O. (2024). Regulatory Sandboxes and Fintech Funding: Evidence from the UK. Review of Finance, 28(1), 203–233. https://doi.org/10.1093/rof/rfad017
Council of the European Union. (2020). Council Conclusions on Regulatory Sandboxes and Experimentation Clauses as tools for an innovation-friendly, future-proof and resilient regulatory framework that masters disruptive challenges in the digital age (2020/C 447/01). Official Journal of the European Union, C 447/1, 23.12.2020.
European Commission. (2017). Guidelines on Data Protection Impact Assessment (DPIA) and determining whether processing is “likely to result in a high risk” for the purposes of Regulation 2016/679 (WP248 rev.01). Online: https://ec.europa.eu/newsroom/article29/items/611236
European Commission. (2021). Better regulation guidelines. SWD(2021) 305 final. Online: https://commission.europa.eu/system/files/2021-11/swd2021_305_en.pdf
European Commission. (2024). European Blockchain Sandbox. Best practices report. 1st Cohort, Part B. Online: https://bit.ly/4kZ7zoX
European Commission. (2025). European Blockchain Sandbox. Best practices report. 2nd Cohort. Online: https://bit.ly/4u1b6Hm
European Data Protection Board (EDPB). (2020). Guidelines 4/2019 on Article 25. Data Protection by Design and by Default. Version 2.0. Online: https://bit.ly/3OABzve
Fáykiss P., Papp D., Sajtos P., & Tőrös Á. (2018). A FinTech-innovációk ösztönzésének szabályozói eszközei: Innovation Hub és Regulatory Sandbox a nemzetközi gyakorlatban. Hitelintézeti Szemle, 17(2), 43–67. https://doi.org/10.25201/HSZ.17.2.4367
Financial Conduct Authority (FCA). (2017). Regulatory sandbox lessons learned report. Online: https://bit.ly/3ZSKIBH
U.S. Food and Drug Administration (FDA). (2022). Digital Health Software Precertification (Pre-Cert) Pilot Program. Online: https://bit.ly/40undyS
Firniksz J. (2024). Innováció és szabályozás párbeszéde: A kísérleti alapú szabályozási eszközök és a vállalati megfelelés kölcsönhatása. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 12(3), 115–141. https://doi.org/10.32575/ppb.2024.3.5
Fraunhofer IWES. (2025). Northern German Regulatory Sandbox (Norddeutsches Reallabor).
Greenstone, M. (2009). Toward a Culture of Persistent Regulatory Experimentation and Evaluation. In D. Moss, & J. Cisternino (Eds.), New Perspectives on Regulation (pp. 111–125). The Tobin Project. Online: https://tobinproject.org/sites/default/files/assets/New_Perspectives_Full_Text.pdf
Haythornthwaite, R. (2007). Better Regulation in Europe. In S. Weatherill (Ed.), Better Regulation (pp. 19–26). Hart Publishing. https://doi.org/10.5040/9781472563972.ch-002
Holló R. (2023). A magyar energiajogi szabályozásba bevezetett regulatory sandbox klauzulák. A szabályozási tesztkörnyezetek értékelése és azok potenciálja. KözigazgatásTudomány, 3(1), 171–185. https://doi.org/10.54200/kt.v3i1.55
International Energy Agency (IEA). (2022). JenErgieReal regulatory sandbox. Online: https://www.iea.org/policies/17543-jenergiereal-regulatory-sandbox
Information Commissioner’s Office (ICO). (2024). Regulatory Sandbox Insights Report 2024. Online: https://bit.ly/47bEzUZ
International Organization for Standardization (ISO). (2023). ISO/IEC 23894:2023 – Information technology – Artificial intelligence – Guidance on risk management. Online: https://www.iso.org/standard/77304.html
Kálmán J. (2019). Ex Ante „Regulation”? The Legal Nature of the Regulatory Sandboxes or How to „Regulate” Before Regulation Even Exists. In Hulkó G., & R. Vybíral (Szerk.), European Financial Law in Times of Crisis of the European Union (pp. 215–226). Dialóg Campus. Online: https://bit.ly/4aDOoNS
Kálmán J. (2025). The Role of Regulatory Sandboxes in FinTech Innovation: A Comparative Case Study of the UK, Singapore, and Hungary. FinTech, 4(2), 26. https://doi.org/10.3390/fintech4020026
Kerényi Á., & Molnár J. (2017). A FinTech-jelenség hatása – Radikális változás zajlik a pénzügyi szektorban? Hitelintézeti Szemle, 16(3), 32–50. https://doi.org/10.25201/HSZ.16.3.3250
Lapsánszky A. (2012). A hatósági ellenőrzés és a hatósági felügyelet alapkérdései. In Patyi A. (Szerk.), Hatósági eljárásjog a közigazgatásban (pp. 407–446). Dialóg Campus.
Lapsánszky A. (2019a). A hatósági ellenőrzés. In Patyi A. (Szerk.), A közigazgatási hatósági eljárásjog jogintézményei (pp. 433–488). Dialóg Campus. Online: https://bit.ly/3Oxc91v
Lapsánszky A. (2019b). A hatósági döntések. In Patyi A. (Szerk.), A közigazgatási hatósági eljárásjog jogintézményei (pp. 293–334). Dialóg Campus. Online: https://bit.ly/3Oxc91v
Lapsánszky A., & Boros A. (2021). A közigazgatási jog gazdasági szerepköre. In Jakab A., Könczöl M., Menyhárd A., & Sulyok G. (Szerk.), Internetes Jogtudományi Enciklopédia (Közigazgatási jog rovat, rovatszerkesztő: Balázs I.). HVG-ORAC. Online: https://ijoten.hu/szocikk/a-kozigazgatasi-jog-gazdasagi-szerepkore
Monetary Authority of Singapore (MAS). (2020). Sandbox Express Guidelines (7 January 2020). Online: https://bit.ly/4kYBkpF
Monetary Authority of Singapore (MAS). (2022). FinTech Regulatory Sandbox Guidelines (1 January 2022). Online: https://bit.ly/4aRqfSy
National Institute of Standards and Technology (NIST). (2023). Artificial Intelligence Risk Management Framework (AI RMF 1.0) (NIST AI 100-1). https://doi.org/10.6028/NIST.AI.100-1
OECD. (2023). Regulatory sandboxes in artificial intelligence. OECD Digital Economy Papers, No. 356. https://doi.org/10.1787/8f80a0e6-en
OECD. (2025). Regulatory sandbox toolkit. A comprehensive guide for regulators to establish and manage regulatory sandboxes effectively. OECD Publishing. https://doi.org/10.1787/de36fa62-en
Ranchordás, S. (2021). Experimental Regulations and Regulatory Sandboxes: Law without Order?. Law and Method, 2021, 1–29. https://doi.org/10.5553/REM/.000064
Therapeutic Goods Administration (TGA). (2022). Report on ’Cell, Gene and Tissue Regulatory Framework in Australia: Stakeholder Perspectives’ – TGA response. Online: https://bit.ly/4kRBRtq
Therapeutic Goods Administration (TGA). (2025). Understanding regulation of software-based medical devices. Online: https://bit.ly/3NrG36Y
Truby, J., Brown, R., Ibrahim, I., & Parellada, O. (2022). A Sandbox Approach to Regulating High-Risk Artificial Intelligence Applications. European Journal of Risk Regulation, 13(2), 270–294. https://doi.org/10.1017/err.2021.52
World Bank. (2020). Global Experiences from Regulatory Sandboxes. Fintech Note No. 8. World Bank Group. https://doi.org/10.1596/34789
Zetzsche, D. A., Buckley, R. P., Arner, D. W., & Barberis, J. N. (2017). Regulating a Revolution: From Regulatory Sandboxes to Smart Regulation. Fordham Journal of Corporate & Financial Law, 23(1), 31–103. Online: https://ir.lawnet.fordham.edu/jcfl/vol23/iss1/2/
