Az önálló szabályozó szervek jogállása, helyük az államigazgatás szervrendszerében
DOI:
https://doi.org/10.54200/kt.v1i2.17Kulcsszavak:
autonómia, jogalkotás, önálló szabályozó szerv, sarkalatos törvény, szabályozó hatóságAbsztrakt
Az önálló szabályozó szerv, mint közigazgatási szervtípus Magyarország Alaptörvényének hatálybalépésével került a központi államigazgatási szervek, jelesül az autonómiával rendelkező központi államigazgatási szervek közé. Az önálló szabályozó szervek sajátossága, hogy a szabályozó hatósági tevékenység keretében jogszabály-alkotási felhatalmazással is rendelkeznek, vagyis az igazgatott ágazat viszonyaiba általánosan kötelező magatartási szabályok megalkotásán keresztül is beavatkozhatnak, amelyek érvényesítése a feladat- és hatáskörükbe tartozó hatósági tevékenységeken keresztül történik. Az önálló szabályozó szervek jogállásának jellemzői, az autonómiájuk összetevői tehát különös jelentőséggel bírnak a közigazgatási szervrendszerben, azzal, hogy az önálló szabályozó szervek autonómiája, függetlenségük tartalma és erőssége nem azonos – ellentétben az autonóm államigazgatási szervekkel –, azon szakigazgatási terület szakmai tartalmához, uniós és alkotmányos követelményeihez igazodik, amelynek ellátására az Alaptörvény e szervek létrehozatalára felhatalmazást biztosít az Országgyűlésnek.
Hivatkozások
Balogh J. (2012). Az önálló szabályozó szervek. In Trócsányi L., Schanda B. (Szerk.), Bevezetés az alkotmányjogba. HVG–ORAC.
Chronowski N., Drinóczi T., Kocsis M. (2011). Mozaikok, azaz milyen értelmezési kérdéseket vet fel az Alaptörvény? In Drinóczi T. (Szerk.), Magyarország új alkotmányossága. Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar.
Csink L., Mayer A. (2012). Variációk a szabályozásra. Médiatudományi Intézet.
Fazekas J. (2015). Az önálló szabályozó szervek rendeletalkotási tevékenysége Magyarországon, Új Magyar Közigazgatás, 8(2), 15-21.
Fazekas J. (2018). Önálló szabályozó szerv. In Jakab A., Fekete B. (Szerk.), Internetes Jogtudományi Enciklopédia.
Fazekas J. (2020). Autonóm államigazgatási szervek. In Jakab A., Könczöl M., Menyhárd A., Sulyok G., (Szerk.). Internetes Jogtudományi Enciklopédia
Fazekas J. (2010). A 2006. évi közigazgatási szervezeti törvény négy éve a Kormány szervezetalakítási szabadságának szemszögéből. In Nagy M. (Szerk.), Jogi tanulmányok II. kötet. ELTE Állam- és Jogtudományi Kar.
Fazekas M. (2017). Közigazgatási jog. Általános rész I. ELTE Eötvös Kiadó.
Ferenczi E. (2000). Az önálló szabályozó szerv tevékenysége mint parakodifikációs jelenség. Állam- és Jogtudomány, 41(3-4), 311-326
Jakab A. (2011). Magántervezet, szakmai álláspont kialakítása céljából
Jakab A. (2012). Az új Alaptörvény keletkezése és gyakorlati következményei. HVG–ORAC.
Kovács A. Gy. (2009). Mitől szabályozó egy hatóság? In Valentiny P., Kiss F. L. (Szerk.), Verseny és szabályozás 2008. MTA Közgazdaságtudományi Intézet.
Lapsánszky A., Patyi A., Takács A. (2017). A közigazgatás szervezete és szervezeti joga. Dialóg Campus Kiadó.
Lapsánszky A. (2014). A szabályozó hatóságok jogállásának, szervezetének és „szabályozó” feladatainak elméleti alapjai sajátosságai. Új Magyar Közigazgatás, 7(3), 3, 9-10
Lapsánszky A. (2015). A szabályozó hatóságok jogállásának, működésének elméleti alapjai, kérdései. In Fazekas M. (Szerk.), Gazdaság és közigazgatás: Tanulmányok Ficzere Lajos tiszteletére. ELTE Eötvös Kiadó.
Temesi I. (2013). Az önálló szabályozó szervek. In Patyi A.,Téglási A. (Szerk.), Államtan és a magyar állam szervezete. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Downloads
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2021 János Kálmán
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
