A közigazgatási szankció represszív funkciója a globális jogi térben
DOI:
https://doi.org/10.54200/kt.v5i1.95Kulcsszavak:
közigazgatási szankció, represszív szankciók, közigazgatási szankcionálás elmélete, ne bis in idemAbsztrakt
A tanulmány azt vizsgálja, hogy a közigazgatási szankció fogalmára és jogági kötődésére milyen hatást gyakorolt az Európai Unió páneurópai jogi környezete. Ennek érdekében vázolja a főbb nemzeti kiindulópontokat és számba veszi az Európai Unió joggyakorlatának azokra gyakorolt egyes hatásait, feltérképezi az Európai Unió közigazgatási szankciókkal kapcsolatos jogalkotási tevékenységének főbb kereteit, a bírósági jogalkalmazás közigazgatási szankcionálással kapcsolatos újabb tendenciáit, valamint az uniós szinten zajlott elméleti, dogmatikai vizsgálatokat. Mindezek alapján összegzi a közigazgatási szankcióra gyakorolt páneurópai hatásokat és azok elmélettörténeti változásait a közigazgatási szankcionálás fogalmi elemeit illetően, valamint megfogalmazza ezen elemek kritikáját, különös tekintettel a közigazgatási szankció represszív funkciójára.
Hivatkozások
Abbot, C. (2009). The Regulatory Enforcement and Sanctions Act 2008. Legislation and Policy. Environmental Law Review, 11(1), 38–45. https://doi.org/10.1350/enlr.2009.11.1.039
Andrijauskaitė, A. (2022). The Principles of Administrative Punishment under the ECHR. Vilnius University. https://doi.org/10.15388/vu.thesis.408
Árva Zs. (2008). Fejezetek a közigazgatási büntetőbíráskodás elmélettörténete köréből. DELA.
Árva Zs. (2025). The Limits of ne bis in idem in Administrative Matters. Krytyka Prawa, 17(2), megjelenés alatt.
Bailleux, A. (2014). The fiftieth shade of grey Competition law, “criministrative law” and “fairly fair trials”. In F. Galli, & A. Weyembergh (Eds.), Do labels still matter? Blurring boundaries between administrative and criminal law. The influence of the EU (pp. 137–152). Editions de l’Université de Bruxelles. Online: https://library.oapen.org/handle/20.500.12657/22265
Caeiro, P. (2014). The influence of the EU on the “blurring” between administrative and criminal law. In F. Galli, & A. Weyembergh (Eds.), Do labels still matter? Blurring boundaries between administrative and criminal law The influence of the EU (pp. 171–190). Editions de l’Université de Bruxelles. Online: https://library.oapen.org/handle/20.500.12657/22265
Datenschutzkonferenz. (2023). Stellungnahme der Konferenz der unabhängigen Datenschutzaufsichtsbehörden des Bundes und der Länder vom 5. Januar 2023. Online: https://shorturl.at/oUKGU
de Moor-van Vugt, A. (2012). Administrative sanctions in EU law. Review of European Administrative Law, 5(1), 5–41. https://doi.org/10.2139/ssrn.1992922
European Committee on Legal Co-operation. (1990). 54th meeting (Strasbourg, 3 - 7 December 1990) - Meeting report. Online: https://shorturl.at/Sq3kh
Galli, F., & Weyembergh, A. (Eds.). (2014). Do labels still matter? Blurring boundaries between administrative and criminal law The influence of the EU. Editions de l’Université de Bruxelles. Online: https://library.oapen.org/handle/20.500.12657/22265
Iovănaș, E. (2024). Assessment of the Individual Performance of Civivil Servants under the Administrative Code. Journal of Law and Administrative Sciences, 21, 143–159. Online: https://shorturl.at/qN3bP
Jamin, V. (2014). Blurring boundaries between administrative and criminal law: from the perspective of an EU agency. In F. Galli, & A. Weyembergh (Eds.), Do labels still matter? Blurring boundaries between administrative and criminal law The influence of the EU (pp. 213–218). Editions de l’Université de Bruxelles. Online: https://library.oapen.org/handle/20.500.12657/22265
Kis N., & Nagy M. (2007). Európai közigazgatási büntetőjog. HVG-Orac.
Kis N. (2018). Az álllami jogérvényesítés és a közigazgatási büntetés dilemmái. Dialóg Campus.
Marcory, R. (2013). Sanctions and Safeguards: The Brave New World of Regulatory Enforcement. Current Legal Problems, 66(1), 233–266. https://doi.org/10.1093/clp/cut006
Martini, M., Wagner, D., & Wenzel, M. (2018). Das neue Sanktionsregime der DSGVO – ein scharfes Schwert ohne Feinschliff. Verwaltungsarchiv, 109(2), 163–189. https://doi.org/10.1515/verwarch-2018-1090202
Máthé G. (2007). Előszó. In Kis N., & Nagy M. (Szerk.), Európai közigazgatási büntetőjog (pp. 5–6). HVG-Orac.
Nagy M. (2008). Objektíven a közigazgatási objektív felelősségről – az üzembentartó objektív felelőssége apropóján. Közigazgatási Szemle, 2(2), 2–14.
Nagy M. (2019). A közigazgatás szankciórendszere. In Jakab A., Könczöl M., Menyhárd A., & Sulyok G. (Szerk.), Internetes Jogtudományi Enciklopédia (Közigazgatási jog rovat, rovatszerkesztő: Balázs I.). Online: https://shorturl.at/Go1Tx
Paliero, C. E. (2013). The Definition of Administrative Sanctions – General Report. In O. Jansen (Ed.), Administrative Sanctions in the European Union (pp. 1–34). Intersentia.
Roth, R. (2014). Concluding remarks. In F. Galli, & A. Weyembergh (Eds.), Do labels still matter? Blurring boundaries between administrative and criminal law The influence of the EU (pp. 247–251). Editions de l’Université de Bruxelles. Online: https://library.oapen.org/handle/20.500.12657/22265
Stelkens, U. (2014). The Pan-European General Principles on Administrative Sanctions. Online: https://shorturl.at/AjvXi
Šugman Stubbs, K., & Jager, M. (2014). The organization of administrative and criminal law in national legal systems: exclusion, organized or non-organized co-existence. In F. Galli,& A. Weyembergh (Eds.), Do labels still matter? Blurring boundaries between administrative and criminal law The influence of the EU (pp. 155–169). Editions de l’Université de Bruxelles. https://library.oapen.org/handle/20.500.12657/22265
Van den Wyngaert, C. (2001). The protection of the financial interests of the EU in the candidate states. ERA Forum, 2, 2–60. https://doi.org/10.1007/BF02817584
Downloads
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Zsuzsanna Árva
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
