A közigazgatási szankcionálás új irányai és a hatékonyság
DOI:
https://doi.org/10.54200/kt.v3i2.73Kulcsszavak:
közigazgatási szankciórendszer, szabálytalanság, büntetőjogi vád, egyedi közigazgatási szankció, digitális szolgáltatásokAbsztrakt
A tanulmány a digitális szolgáltatások piacának szabályozása körében született Digital Services Act (DSA) rendelet tükrében vizsgálja meg a magyar szankciórendszer jelenlegi állapotát, valamint az uniós követelményeket és a kettő összevetése alapján próbál javaslatot tenni arra vonatkozóan, hogy milyen szankciós megoldások és mechanizmusok lehetnek hatékonyak az adott területen. Kitér arra is, hogy szükségessé válhat-e a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. tv. módosítása, illetve a jelenlegi keretrendszer felülvizsgálata. A szabálytalanságok egyes újabb tendenciáinak tükrében emellett felvethetők új, a magyar rendszerben még nem létező szankciótípusok is. Ez utóbbi körébe tartozhatnak az egyedi vagy individuális szankciók, amelyek kapcsán főként a kartelljog vonatkozásában találhatunk érveket a jogirodalomban. A hatékonyság szempontjából vizsgálva a kérdést a DSA rendelet ugyan meghatároz egyes szempontokat, azonban nyitva hagyja azt a kérdést, hogy a tagállam milyen szankciókat kíván bevezetni a tagállami jogba az adott területen. A digitális szolgáltatások piacára vonatkozó szabályozásnak a kartelljoggal való párhuzamosságai miatt a tanulmány ésszerű kiindulópontnak tekinti a hazai versenyjogban már létező szankciókat, amely mellett akár új elemek is bevonhatók a szabályozásba a nemzetközi gyakorlat alapján.
Hivatkozások
Árva Zs. (2021). Közigazgatási szankcionálás COVID idején. Közjavak, 7(2–3), 5–9. https://doi.org/10.21867/KjK/2021.2.1
Árva Zs. (2022). A közösségi együttélés szabályozása és szankcionálása. Demokratikus Helyi Közigazgatás Fejlesztéséért Alapítvány. Online: https://shorturl.at/wBQU4
Balázs I., & Hoffman I. (2022). A közigazgatási hatósági eljárás aktuális kérdései veszélyhelyzet idején. KözigazgatásTudomány, 2(1), 5–27. https://doi.org/10.54200/kt.v2i1.35
de Moor-van Vugt, A. (2012). Administrative sanctions in EU law. Review of European Administrative Law, 5(1), 5–41. https://dx.doi.org/10.2139/ssrn.1992922
Európai Közösségek (1992). The Environmental Dimension. Task Force Report on the Environment and the Internal Market, 1992. http://aei.pitt.edu/6016/
Gajduschek Gy. (2008). Rendnek lennie kell. KSZK ROP Programigazgatóság.
Kis N., & Nagy M. (2007). Európai közigazgatási büntetőjog. HVG–Orac.
Markham, J. (2013). The Failure of Corporate Governance Standards and Antitrust Compliance. University of San Francisco Law Research Paper, No. 2013–22., 1–43. Online: https://ssrn.com/abstract=2233664
Nagy M. (2000). A közigazgatási jogi szankciórendszer. Osiris.
Nagy M. (2018). Dogmatikai alibi-megoldások – a közigazgatási szankciós törvényről. Jogtudományi Közlöny, 73(5), 252–259. Online: http://real-j.mtak.hu/11299/20/JK_2018_5.pdf
Nagy M. (2019). A közigazgatás szankciórendszere. In Jakab A., Könczöl, M., Menyhárd A., & Sulyok G. (Szerk.), Internetes Jogtudományi Enciklopédia (Közigazgatási jog rovat, rovatszerkesztő: Balázs I.). Online: http://ijoten.hu/szocikk/a-kozigazgatas-szankciorendszere
OECD. (2005). Cartels: Sanctions Against Individuals. DAF/COMP(2004)39. Online: https://one.oecd.org/document/DAF/COMP(2004)39/en/pdf
Whelan, P. (2022). Reforming the European Commission’s enforcement of cartel Law the Case for individual administrative sanctions. CPI Antitrust Chronicle, 8. Online: https://ssrn.com/abstract=4201443
Downloads
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 Zsuzsanna Árva
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
