Közigazgatási szankcionálás veszélyhelyzetben
DOI:
https://doi.org/10.54200/kt.v1i1.2Kulcsszavak:
közigazgatási szankciórendszer, szabálysértés, objektív közigazgatási szankciók, pandámia, jogérvényesítésAbsztrakt
A tanulmány azt vizsgálja, hogy a közigazgatási szankciórendszert miképpen befolyásolta a COVID-19 által okozott járványügyi veszélyhelyzet. A vizsgálat kiindulási pontját az képezi, hogy a közigazgatási szankciórendszer az utóbbi években erőteljesen átalakult, amely egyrészt az objektív és szubjektív szankciók közötti átrendeződésben érhető tetten, másrészt abban, hogy a 2021. január 1-jén hatályba lépett Szankciós törvény alapján a szabálysértések – de iure – már nem minősülnek közigazgatási szankcióknak. Ezzel párhuzamosan a szabálysértések 2012-től a büntetőjog felé tolódtak és az eljárások száma az utóbbi években kis mértékben, de folyamatosan csökkent. A járványügyi veszélyhelyzet ezen tendenciákat is érintette, azokat mintegy megtörte és visszafordította, hiszen a jogalkotó a hatékonyabb jogérvényesítés érdekében elsősorban a szabálysértési jogalkalmazást vette igénybe a járványügyi szabályok érvényesítéséhez és csak kisebb részben az objektív szankciókat. A tanulmány ezen folyamatok elemeit és elméleti hátterét mutatja be.
Hivatkozások
Árva Zs. (2012). Merre tovább szabálysértési jog? Új Magyar Közigazgatás, 5(9), 46-53.
Árva Zs. (megjelenés alatt) In memoriam szabálysértési jog? In Ünnepi Tanulmánykötet Tamás András 80. születésnapja alkalmából.
Árva Zs. (2008). Fejezetek a közigazgatási büntetőbíráskodás elmélettörténete köréből. (DELA)
Blutman L. (1996). Az ártatlanság vélelme - a büntetőjogon kívül is? Bírák Lapja, 6(1-2), 57-76. online: https://bit.ly/3x4W73L
Gajduschek Gy. (2008). Rendnek lennie kell. KSZK ROP Programigazgatóság.
Hollán M. (2020). A járványügyi szabályszegés „dekriminalizációja”: felemás büntetőpolitikai félfordulat járvány idején. MTA Law Working Papers, 24, 1-36. online: https://bit.ly/3lZzmaV
Kerezsi K. (2006). A közvélemény és a szakemberek a helyreállító igazágszolgáltatásról. Büntetőjogi kodifikáció, 6(2), 3-20
Madarász T. (1989). Az államigazgatási jogi szankció fogalma és fajtái. ELTE ÁJK
Nagy M. (2011). Interdiszciplináris mozaikok a közigazgatási jogi felelősség dogmatikájához. ELTE Eötvös Kiadó.
Nagy M. (2008). Objektíven a közigazgatási objektív felelősségről – az üzembentartó objektív felelőssége apropóján. Közigazgatási Szemle, 2(2), 2-14.
Nagy M. (2012). Quo vadis Domine? Jogtudományi Közlöny, 67(5), 217-226. online: https://bit.ly/38wPWvI
Szatmári L. (1990). Bírság a magyar államigazgatásban. In Madarász T. – ifj. Szatmári L. (Szerk.), A jogi felelősség és szankciórendszer elméleti alapjai. 12. ELTE ÁJK
Jogi források
az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény
az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény
a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény
a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény
a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény
a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos egyes szabályok megállapításáról és a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CIV. törvény
/2009. (V. 28.) AB határozat, ABH 2009, 501.
/2012. (XI. 14.) AB határozat, ABH 2012, 185, 196.
Downloads
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2021 Zsuzsanna Árva
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
