A tanulmányi jogviszonyból eredő közigazgatási perek
DOI:
https://doi.org/10.54200/kt.v4i1.80Kulcsszavak:
felsőoktatási intézmény, tanulmányi jogviszony, hallgatói perek, intézményi szabályalkotás, egyetemi bíráskodásAbsztrakt
A közigazgatási perek egyik sajátos típusát képezik azok a perek, amelyek tanulmányi jogviszonyból erednek. Ezek legfőbb sajátosságát az alkalmazott szabályok jellege adja. A bíróságoknak ugyanis ezekben a perekben nemcsak a jogszabályokat, de az intézményi szabályokat is alkalmazniuk kell, amely utóbbiak – az állami szabályok keretjellegét is figyelembe véve – sok esetben az irányadó szabályok nagyobb részét teszik ki.
Az egyetemi bíráskodás kezdetei – az autonómia részeként – sokkal régebbre nyúlnak vissza, mint a közigazgatási perjog. A korábban még a pallosjogot is magába foglaló intézmény az évszázadok során jelentősen átalakult, és mára már egyre hangsúlyosabbá váltak benne a fogyasztói szemlélet elemei. Ez a folyamat az angolszász országokban már az 1960-as években megkezdődött, míg hazánkban csak 2003-tól vált lehetővé a perindítás, így az ott jellemző pertípusokból lehet következtetni a tanulmányi jogviszonyból eredő perek legújabb tendenciáira. A tanulmány ennek megfelelően végigköveti az egyetemi bíráskodás hazai útját, egyes külföldi tapasztalatait, és tipizálja a magyar tanulmányi jogviszonyból eredő peres eljárásokat.
Hivatkozások
Angyal P. (1934). Az egyetemi bíróság előtt tárgyalt büntető perek. Magyar Királyi Egyetemi Nyomda.
Angyal P. (1933). Az egyetemi büntető jurisdictio. Magyar Királyi Egyetemi Nyomda.
Árva Zs., & László V. Cs. (2019). A közigazgatási eljárás alkalmazásának felsőoktatási tapasztalatai. Jog, Állam, Politika, 11(4) 3–17. Online: https://shorturl.at/quIOo
Barabás G., Kovács A. Gy., & F. Rozsnyai K. (Szerk.). (2022). Nagykommentár a közigazgatási perrendtartáshoz. Wolters Kluwer.
Barakonyi K. (2004). Egyetemek irányítása – a középkori egyetemtől a Bologna folyamatig. Magyar Tudomány, (49)4, 513–526. Online: https://shorturl.at/fhwf4
Friml A. (1913). Az 1777-iki Ratio Educationis. Kath. Középiskolai Tanáregyesület.
Hajas B. (2016). Általános közigazgatási rendtartás – Ket. kontra Ákr. Új magyar közigazgatás, (9)4, 18–25. Online: https://shorturl.at/3TAQh
Kocsis M. (2010). A felsőoktatási autonómia elmélete és gyakorlata Magyarországon [Doktori értekezés]. Pécsi Tudományegyetem. Online: https://shorturl.at/FffP0
Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium Joggyakorlat-elemző Csoport. (2013). A közigazgatási perjog, összefoglaló vélemény. Online: https://shorturl.at/D2rmW
Ladányi A. (1991). A felsőoktatás irányításának történeti alakulása. Ts-4 Programiroda. Online: https://shorturl.at/dhpYM
Matyasovszki-Németh M., & Síró K. (2021). Értelmezhető-e a fegyelem a felsőoktatásban? Avagy mi a fegyelmi eljárás az egyetemeken? Neveléstudomány, 9(4), 62–76. https://doi.org/10.21549/NTNY.35.2021.4.4
Patyi A. (2019). A magyar közigazgatási bíráskodás elmélete és története. Dialog Campus. Online: https://shorturl.at/o3o26
Rabinowitz, H. (1994). Due process rights for private school students: philosophical, legal and educational bases [Doctoral dissertation]. Loyola University. Online: https://shorturl.at/lKo42
Radovics, Gy. (1942). Egy elfelejtett egyetemi csomó. Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda.
Rigó K. (2019). A magyar felsőoktatási jog története [Doktori értekezés]. ELTE. Online: https://shorturl.at/K4LFX
Wilson, L. v. E., Burgess, K. R., & Wilson, M. N. (2010). Avoiding lawsuits in Academe: The Customer Service Solution. Southern Journal and Business Ethics, 2. 91–103. Online: https://shorturl.at/gvcHv
Downloads
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Zsuzsanna Árva
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
