Jogorvoslat a többszintű végrehajtásban: a kompozit közigazgatási eljárások és a digitalizáció hatása
DOI:
https://doi.org/10.54200/kt.v6i1.107Kulcsszavak:
kompozit eljárás, európai közigazgatás , jogorvoslat, digitalizációAbsztrakt
A tanulmány az európai közigazgatási térben megjelenő kompozit közigazgatási eljárások jogállamisági és jogorvoslati kérdéseit vizsgálja. E többszintű eljárásokban uniós és tagállami hatóságok együttműködése révén valósul meg az uniós jog végrehajtása, amely ugyan növeli a hatékonyságot, de egyúttal fragmentálja a döntéshozatalt és a felelősségi viszonyokat. Az írás elméleti, dogmatikai megközelítésben elemzi a kompozit eljárások fogalmát, tipológiáját és alkotmányos beágyazottságát, valamint az Európai Unió Bíróságának releváns ítélkezési gyakorlatát a bírósági felülvizsgálat szempontjából. Külön hangsúlyt kap a digitalizáció szerepe, amely az együttműködés strukturáló tényezőjévé válva tovább erősíti a jogorvoslati feszültségeket. A tanulmány amellett érvel, hogy a kompozit eljárások – különösen digitalizált környezetben – csak koherens normatív keretek és megerősített jogvédelmi mechanizmusok mellett egyeztethetők össze a jogállamiság követelményeivel.
Hivatkozások
Balázs I. (2015). Az európai közigazgatási jog és közigazgatás értelmezéséről. In Gerencsér B., Berkes L., & Varga Zs. A. (Szerk.), A hazai és az uniós közigazgatási eljárásjog aktuális kérdései (pp. 13–29). Pázmány Press. Online: http://real.mtak.hu/id/eprint/31808
Balázs I. (2016). Európai integráció – magyar közigazgatás, egykor és most. Lőrincz Lajos korabeli vízióinak szembesítése napjaink folyamataival. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 4(3), 56–69. Online: http://real.mtak.hu/id/eprint/51352
Balázs I. (2019). A magyar közigazgatás az „európai közigazgatási térségben”. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 7(1), 68–85. https://doi.org/10.32575/ppb.2019.1.4
Balázs I. (2020a). Európai közigazgatási térség. In Jakab A., Könczöl M., Menyhárd A., & Sulyok G. (Szerk.), Internetes Jogtudományi Enciklopédia. Online: http://ijoten.hu/szocikk/europai-kozigazgatasi-terseg
Balázs I. (2020b). Az Európai Közigazgatási Tér és az európai közigazgatási jog. In Lapsánszky A. (Szerk.), Közigazgatási jog. Szakigazgatásaink elmélete és működése (pp. 70–90). Wolters Kluwer. Online: http://real.mtak.hu/id/eprint/118787
Balogh-Békési N., Balázs I., & Boros A. I. (2017). Általános rendelkezések. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 2017(2. különszám), 20–67. Online: http://real.mtak.hu/id/eprint/92364
Benjamin, J. (2023). Safeguarding the Right to an Effective Remedy in Algorithmic Multi-Governance Systems: An Inquiry in Artificial Intelligence-Powered Informational Cooperation in the EU Administrative Space. Review of European Administrative Law, 16(2), 9–36. https://doi.org/10.7590/187479823X16878510945034
Benvenisti, E., & Downs, G. W. (2014). The premises, assumptions, and implications of Van Gend en Loos: Viewed from the perspectives of democracy and legitimacy of international institutions. European Journal of International Law, 25(1), 85–102. https://doi.org/10.1093/ejil/cht084
Bicskei, T. (2023). A mesterséges intelligencia közigazgatásban való felhasználásával okozott kár. KözigazgatásTudomány, 3(1), 99–114. https://doi.org/10.54200/kt.v3i1.51
Boros A. (2018). A közigazgatási eljárás az Európai Unióban. In Jakab A., & Fekete B. (Szerk.), Internetes Jogtudományi Enciklopédia. Online: https://ijoten.hu/szocikk/a-kozigazgatasi-eljarasjog-az-europai-unioban
Brito Bastos, F. (2020). An administrative crack in the EU’s rule of law: Composite decision-making and nonjusticiable national law. European Constitutional Law Review, 16(1), 63–90. https://doi.org/10.1017/S1574019620000073
Brożek, B., Furman, M., Jakubiec, M., & Kucharzyk, B. (2024). The black box problem revisited. Real and imaginary challenges for automated legal decision making. Artificial Intelligence and Law, 32, 427–440. https://doi.org/10.1007/s10506-023-09356-9
Budinská, B. (2019). Judicial Review of Revocation Decisions in The Context of European Banking Supervision. Review of European Administrative Law, 12(1), 175–193. https://doi.org/10.7590/187479819X15656877527241
della Cananea, G. (2004). The European Union’s Mixed Administrative Proceedings. Law and Contemporary Problems, 68(Winter), 197–217. Online: https://scholarship.law.duke.edu/lcp/vol68/iss1/10
Campos Sánchez-Bordona, M. (2018). Opinion of Advocate General Campos Sánchez-Bordona in Silvio Berlusconi and Fininvest SpA v Banca d’Italia and IVASS (Case C-219/17), ECLI:EU:C:2018:502
Chevallier-Govers, C. (2021). Article 67 [Establishing the AFSJ]. In H. J. Blanke, & S. Mangiameli (Szerk.), Treaty on the Functioning of the European Union: A commentary (pp. 1329–1376). Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-030-43511-0_68
Cobbe, J., & Singh, J. (2020). Reviewable Automated Decision-Making. Computer Law & Security Review, 39, 105475. https://doi.org/10.1016/j.clsr.2020.105475
Craig, P., Hofmann, H., Schneider, J-P., & Ziller, J. (Szerk.) (2017). ReNEUAL Model Rules on EU Administrative Procedure. Oxford University Press.
Csatlós E. (2016). Az európai közigazgatási eljárási jog kodifikációja és a hatóságok együttműködése. Eljárásjogi Szemle, 1(2), 14–23. Online: http://real.mtak.hu/id/eprint/168125
Csatlós E. (2024a). Blending digitalization and enhanced security: Exploring the role of ETIAS in migration control and its administrative structure. Hungarian Journal of Legal Studies, 65(3), 323–346. https://doi.org/10.1556/2052.2024.00508
Csatlós E. (2024b). Jog vs. technológia: az ETIAS és a migráció szűrése. Scientia et Securitas, 5(4), 389–400. https://doi.org/10.1556/112.2025.00244
Csatlós E. (2025). European administration: the basic principles governing the administration of the European Union. Iurisperitus. Online: https://eta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/6064
Daly, P., Raso, J., & Tomlinson, J. (2023). Administrative law in the digital world. In C. Harlow (Szerk.), A Research Agenda for Administrative Law (pp. 255–279). Edward Elgar. https://doi.org/10.4337/9781800883765.00017
Deviatnikovaitė, I. (2018). EU Administrative Law: What are EU-Level Public Administrators?. Hungarian Journal of Legal Studies, 59(1), 19–39. https://doi.org/10.1556/2052.2018.59.1.2
Eckes, C., & D’Ambrosio, R. (2020). Composite administrative procedures in the European Union. ECB Legal Working Paper Series No. 20. European Central Bank. https://doi.org/10.2866/08772
Eliantonio, M. (2014). Judicial Review in an Integrated Administration: the Case of ‘Composite Procedures’. Review of European Administrative Law, 7(2), 65–102. https://doi.org/10.7590/187479814X14186465138022
Európai Bizottság. (2023). The Internal Market Information (IMI) System. 15 years of connecting public administrations across the EU. Publications Office of the European Union. https://doi.org/10.2873/914815
Galetta, D.-U. (2010). Procedural Autonomy of EU Member States: Paradise lost? A Study on the “Functionalized Procedural Competence” of EU Member States. Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-642-12547-8
Galetta, D.-U. (2019). Public Administration in the Era of Database and Information Exchange Networks: Empowering Administrative Power or Just Better Serving the Citizens?. European Public Law, 25(2), 171–181. https://doi.org/10.54648/EURO2019012
Garben, S. (2019). Competence Creep Revisited. Journal of Common Market Studies. 57(2), 205–222. https://doi.org/10.1111/jcms.12643
Gombos K. (2019). Tagállami eljárási autonómia – az elv korlátokkal és kérdőjelekkel. Európai Tükör, 3(3), 35–50. https://doi.org/10.32559/et.2019.3.3
Halberstam, D. (2021). Understanding National Remedies and the Principle of National Procedural Autonomy: A Constitutional Approach. Cambridge Yearbook of European Legal Studies, 23, 128–158. https://doi.org/10.1017/cel.2021.12
Hamid, A. M. A. (2025). Administrative Liability for Damages Caused by Artificial Intelligence Systems in Public Services: An Analytical Study in Light of the Principles of Legality and Transparency. Humanities and Social Sciences, 13(4), 382–388. https://doi.org/10.11648/j.hss.20251304.21
Harlow, C., & Rawlings, R. (2014). Process and Procedure in EU Administration. Hart Publishing. https://doi.org/10.5040/9781474201087
Hofmann, H. C. H., & Türk, A. (2007). The Development of Integrated Administration in the EU and its Consequences. European Law Journal, 13, 253–271. https://doi.org/10.1111/j.1468-0386.2007.00355.x
Ibáñez, A. J. G. (2000). A közösségi jog ellenőrzése és végrehajtása: A nemzeti és az európai közigazgatások szerepe. Osiris Kiadó.
Jančová, L., Fernandes, M., & Meuwese, A. (2022). Digitalisation and Administrative Law. European Added Value Assessment. European Parliament.
Kastanas I., & Pavlidis G. (2025). Algorithmic Administration and the EU AI Act: Legal Principles for Public Sector Use of AI. Journal of Ethics and Legal Technologies, 7(2), 59–79. https://doi.org/10.25430/pupj-JELT-2025-2-3
Kazim, T., & Tomlinson, J. (2023). Automation Bias and the Principles of Judicial Review. Judicial Review, 28(1), 9–16. https://doi.org/10.1080/10854681.2023.2189405
Kostakopoulou, D. (2020). The Appeal to Tampere’s Politics of Consciousness for the EU’s AFSJ. In S. Carrera, D. Curtin, & A. Geddes (Szerk.), 20 Year Anniversary of the Tampere Programme: Europeanisation dynamics of the EU Area of Freedom, Security and Justice (pp. 19–26). European University Institute. https://doi.org/10.2870/66646
Lafarge, F. (2024). Is Administrative Cooperation Between EU Member States the “Dark Matter” of the European Administrative Space? A Legal Perspective on the Implementation of EU Free Circulation Policies. In D. Georgakakis (Szerk.), The Changing Topography of EU Administration: Organisations, Actors, and Policy Processes (pp. 139–157). Palgrave. https://doi.org/10.1007/978-3-031-64695-9_7
Lazarotto, B. (2025). The Role of Technology in Citizens’ Right to Good Administration: Examining the Impact of Smart Governments. In J. Goossens, E. Keymolen, & A. Stanojević (Szerk.), Public Governance and Emerging Technologies. Values, Trust, and Regulatory Compliance (pp. 43–59). Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-031-84748-6_3
Lenschow, A. (2006). Europeanisation of Public Policy. In J. Richardson (Szerk.), European Union: Power and policy-making (pp. 56–70). Psychology Press. https://doi.org/10.4324/9780203004449
Lonardo, L. (2022). The Authority of Administrative Law: Its Implications for EU Integration in the Enforcement of Composite Procedures. Jean Monnet Network on EU Law Enforcement Working Paper Series No. 38/22. Online: https://tinyurl.hu/7uxZ
Lottini, M. (2014). An Instrument of Intensified Informal Mutual Assistance: The Internal Market Information System (IMI) and the Protection of Personal Data. European Public Law, 20(1), 107–126. https://doi.org/10.54648/EURO2014009
Mazzotti, P., & Eliantonio, M. (2020). Transnational Judicial Review in Horizontal Composite Procedures: Berlioz, Donnellan, and the Constitutional Law of the Union. European Papers, 5(1), 41–70. https://doi.org/10.15166/2499-8249/373
Monar, J. (2012). Justice and Home Affairs: The Treaty of Maastricht as a Decisive Intergovernmental Gate Opener. Journal of European Integration, 34(7), 717–734. https://doi.org/10.1080/07036337.2012.726011
Monar, J. (2014). The EU’s growing external role in the AFSJ domain: Factors, framework and forms of action. Cambridge Review of International Affairs, 27(1), 147–166. https://doi.org/10.1080/09557571.2012.710586
Musco Eklund, A. (2023). Rule of Law Challenges of ‘Algorithmic Discretion’ & Automation in EU Border Control. A Case Study of ETIAS Through the Lens of Legality. European Journal of Migration and Law, 25, 249–274. https://doi.org/10.1163/15718166-12340152
Negruț, V., & Zorzoană, I. A. (2023). Application of the loyal cooperation principle in public administration. Challenges of the Knowledge Society, 16(1), 431–437. Online: https://tinyurl.hu/2xpw
OECD. (2023). The Principles of Public Administration. OECD Publishing. https://doi.org/10.1787/7f5ec453-en
Oller Rubert, M., & García Macho, R. (2021). Article 74 [Administrative Cooperation]. In H. J. Blanke, & S. Mangiameli (Szerk.), Treaty on the Functioning of the European Union: A commentary (pp. 1417–1425). Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-030-43511-0_75
Onţanu, E. A. (2023). The Digitalisation of European Union Procedures: A New Impetus Following a Time of Prolonged Crisis. Law, Technology and Humans, 5(1), 93–110. https://doi.org/10.5204/lthj.2706
Patyi A., Pollák K., & Fekete O. (2025a). A mesterséges intelligencia alkalmazásának egyes adatvédelmi kihívásai a közigazgatási hatósági eljárásokban. Jog – Állam – Politika, 17(1), 7–20. https://doi.org/10.58528/JAP.2025.17-2.7
Patyi A., Pollák K., & Fekete O. (2025b). A mesterséges intelligencia alkalmazásának néhány alapkérdése a közigazgatási eljárásjog szemszögéből. Jog – Állam – Politika, 17(2), 3–18. https://doi.org/10.58528/JAP.2025.17-1.3
Pflücke, F. (2024). Interoperability in the EU: Paving the Way for Digital Public Services. In H. C. H. Hofmann, & F. Pflücke (Szerk.), Governance of Automated Decision-Making and EU Law (pp. 265–288). Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/9780198919575.003.0010
Roeben, V. (2020). Judicial Protection as the Meta-norm in the EU Judicial Architecture. Hague Journal on the Rule of Law, 12, 29–62. https://doi.org/10.1007/s40803-019-00085-3
Rozsnyai K. (2013). A hatékony jogvédelem biztosítása a közigazgatási bíráskodásban. Acta Humana, 1(1), 117–130. Online: http://real.mtak.hu/id/eprint/122844
Röttger-Wirtz, S., & Eliantonio, M. (2019). From Integration to Exclusion: EU Composite Administration and Gaps in Judicial Accountability in the Authorisation of Pharmaceuticals. European Journal of Risk Regulation, 10(2), 393–411. https://doi.org/10.1017/err.2019.32
Siket J. (2017). Legal Protection Rules of New Administrative Procedure. In Csatlós E. (Szerk.), Recent Challenges of Public Administration: Papers presented at the conference of ‘Contemporary Issues of Public Administration’ on 26th April 2017 (pp. 33–44). Iurisperitus. Online: http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/69030
Soós E. (2011). A Vajdaság útja az európai integrációba a Vajdaság AT Statútumának tükrében. Közép-Európai Közlemények, 4(3–4), 145–155. Online: https://real-j.mtak.hu/29241
Torma A. (2011). Az Európai Közigazgatási Térségről – magyar szemmel. Miskolci Jogi Szemle, 6(különszám), 196–210. Online: https://www.mjsz.uni-miskolc.hu/2011k
Türk, A. H. (2025). Judicial Review in the European Union. Edward Elgar Publishing. https://doi.org/10.4337/9781783478590
Váradi Sz. (2024). Adatvédelem a mesterséges intelligencia korában. Wolters Kluwer. Online: http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/35754
Vörös E. H. (2025). Hogyan hat a digitalizáció a közigazgatásra? Eltérő technológiai szintek áttekintése és lehetséges közigazgatás-fejlesztési irány a digitalizáció korában. Közjogi Szemle, 18(3), 40–49. https://doi.org/10.59851/KJSZ.2025.3.05
Wachter, S., Mittelstadt, B., & Russell, C. (2018). Counterfactual Explanations without Opening the Black Box: Automated Decisions and the GDPR. Harvard Journal of Law & Technology, 31(2), 841–887. Online: https://tinyurl.hu/lU4t
Wall, G. (2016). Linked National Public Authorities – a Study on IMI. Swedish Institute for European Policy Studies, Report No. 11. Online: https://sieps.se/media/zwcbpmaw/linked-national-public-authorities-a-study-on-imi-2016_11.pdf
Wilbrandt-Gotowicz, M. (2023). Judicial Control in Integrated Composite Administrative Proceedings – Monism or Duality of Protection of Individual Rights? Studia Iuridica Lublinensia, 32(1), 293–319. https://doi.org/10.17951/sil.2023.32.1.293-319
