A COVID-19 konzuli igazgatás szervezetrendszerére gyakorolt hatása a repatriálás tanulságai tekintetében
DOI:
https://doi.org/10.54200/kt.v1i2.14Kulcsszavak:
repatriálás, konzuli védelem, európai közigazgatás, uniós polgári védelmi mechanizmusAbsztrakt
A COVID-19 az élet valamennyi területén érezteti a hatását, olykor szó szerint megbénítva azt. Többek között ez történt a járvány kitörésekor, amikor a kormányok a világ minden táján az államhatárok lezárásával reagáltak a dinamikusan terjedő fertőzésre. 2020. április 17-én a schengeni övezet államai közül 17-en jelezték az Európai Bizottságnak a határellenőrzés visszaállítását. A bezárkózásnak köszönhetően jött el az uniós konzuli véde lmi politika működésének igazi próbája, hiszen ebben az időszakban nagyszámú uniós polgár rekedt olyan harmadik állam területén, ahonnan a hazatérése akadályozott, ha nem lehetetlen volt. Felmerült a kérdés, hogy vajon miként vizsgázott az Európai Unió által szabályozott konzuli védelmi kooperáció. A tanulmány a harmadik államokban rekedt uniós polgárok számára a hazaszállításban nyújtott segítség mint konzuli védelmi intézkedés megvalósításának tanulságai alapján vizsgálja a kérdést. Az e tekintetben rendelkezésre álló statisztikai adatok, illetve az azóta történt jogalkotás fényében igyekszik választ adni, továbbá felállítani a prognózist: a repatriálás szempontjából a közös konzuli védelmi politika működőképes, azonban a hatékonysága fejlesztésre szorul, amelynek érdekében az első jogalkotási fejlemények még az események sűrűjében megszülettek.
Hivatkozások
Antoniadis, A., Schütze, R., Spaventa, E. (2011). The European Union and Global Emergencies. A Law and Policy Analysis. Hart Publishing. doi: https://doi.org/10.54648/cola2013066
Becánics A. (2018). A konzuli védelem „európaizálódása” - válsághelyzetekben biztosított segítségnyújtás az uniós polgárok számára. Jog, állam, politika, 10(2) 150-151
Carta, C., Duke, S. (2015). Inside the European External Action Service’s Institutional Sinews: an Institutional and Organisational Analysis. In Rosa Balfour - Caterina Cara and Kristi Raik (Szerk.), The European External Ation Service and National Foreign Ministries. Convergence or Divergence? Ashgate.
Csatlós E. (2019). A konzuli védelem európai közigazgatása: az együttműködések szervezeti és eljárásjoga az uniós polgár konzuli védelemhez való jogának tükrében. Iurisperitus
Csatlós E. (2017). Konzuli hatósági együttműködések az Európai Unió égisze alatt. Eljárásjogi Szemle, 2(2) 23-28
Csatlós, E. (2019). EU ETD: Towards a New Chapter in EU Citizens’ Rights and a Better Administrative Cooperation. International Law Review, 10(2) 70; 72-74
Csatlós E. (2018). A konzuli védelem európai közigazgatási szervezete. Pro Futuro, 8(1), 61-64. doi: https://doi.org/10.26521/profuturo/2018/1/4542
Csatlós, E.: The EU ETD Directive and the Development of EU Administrative Procedural Law Theoretical Remarks. Jogelméleti Szemle, 2021/1. 10
Faro, S., Moraru M. (2012). Comparative Analysis of Legislation and Practice on Consular Protection and Assistance of the 27 EU Countries, In S. Faro, M. P. Chiti, E. Schweighofer (Szerk.), European Citizenship and Consular Protection, New Trends in European Law and National Law. Editoriale Scientifi
Frisell, E. Hagström, Oredsson, M. (2006). Building Crisis Management Capacity in the EU. FOI – Swedish Defence Research Agency.
Gerencsér B. Sz. Összehasonlító és európai uniós közigazgatási jog. Pázmány Press.
Gross, E. (2011). The Europeanisation of National Foreign Policy. Continuity and Change in European Crisis management. Palgrave Macmillan. doi: https://doi.org/10.1111/j.1468-5965.2009.02047_12.x
Helly, Damien et al. (2014). A closer look into EU’s external action frontline. Framing the challenges ahead for EU Delegations. European Centre for Development and Policy Management, Briefing Note.
Kozłowski, K. (2020). Pending the Implementation of Article 23 TFEU and Article 35 TEU – Still Incomplete Right of EU Citizens to Diplomatic and Consular Protection, Studia Iuridica Lublinensia, 29(5) 153-163
Kuijper, P. Jan et al. (2015). The Law of EU External Relations. Cases, Materials and Commentary on the EU as an International Legal Actor. Oxford University Press.
Larik, J. (2011). Operation Atalanta and the Protection of EU Citizens: Civis Europa-eus Unheeded? Perspectives on Federalism, 3(2) 50-59
Lequesne, C. (2015). At the Centre of Coordination: Staff, Resources and Procedures in the European External Action Service and in the Delegations. In R. Balfour, C. Carta, K. Raik (Szerk.), The European External Action Service and National Foreign Ministries. Convergence or Divergence? Ashgate.
Lindström, M. (2009). EU Consular Cooperation in Crisis Situations. In S. Olsson (Szerk.), Crisis Management in the European Union. Springer, Cooperation in the Face of Emergencies. Springer doi: https://doi.org/10.1007/978-3-642-00697-5_6
Morsut, C., Kruke, B. Ivar (2020). Europeanisation of Civil Protection: the Cases of Italy and Norway. International Public Management Review, 20(1) 23-37
Parker, C. F., Persson, T., Widmalm, S. (2019). The Effectiveness of National and EU-level Civil Protection Systems: Evidence from 17 Member States. Journal of European Public Policy, 26(9) 1313-1314. doi: https://doi.org/10.1080/13501763.2018.1523219
E., Riaan (2020). Diplomatic and Consular Protection with Special Reference to Article 46 of the EU Charter of Fundamental Rights. Laws, 9(4) 8-10. doi: https://doi.org/10.3390/laws9040032
Torma A., Ritó E. (2021). Az EU intézményrendszer és működés XXI. századi sajátosságai magyar közjogi nézőpontból. KözigazgatásTudomány, 1(1) 107-113
Vincze A, Chronowski N. (2018). Magyar alkotmányosság az európai integrációban. Harmadik átdolgozott, bővített kiadás. HVG-ORAC.
Widmalm, S., Parker, C. F., Persson, T. (2019). Civil Protection Cooperation in the European Union. How Trust and Administrative Culture Matter for Crisis Management. Palgrave Macmillan. doi: https://doi.org/10.1007/978-3-030-02858-9
Zdobnoh, D. (2018). Competition between Articles 290 and 291 TFEU: what are these two articles about? In E. Tauschinsky W. Weiss: (Szerk.), The Legislative Choice between Delegated and Implementing Acts in E Law. Walking a Labyrinth. Edgar Elgar doi: https://doi.org/10.4337/9781788115230.00008
Downloads
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2021 Erzsébet Csatlós
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
