Digitalizációs forradalom az ingatlan-nyilvántartási szakrendszerben
Az Elektronikus Ingatlan-nyilvántartás (E-ING) projekt bevezetésének jogszabályi háttere és jogalkalmazási kihívásai az átmeneti időszakban
DOI:
https://doi.org/10.54200/kt.v6i1.115Kulcsszavak:
ingatlan-nyilvántartás, E-ING, digitalizáció, ingatlanjog, társasházi építményi jog, földügyi igazgatásAbsztrakt
A földügyi igazgatás, és ezen belül a kataszter, valamint az ingatlan-nyilvántartás, jelentősége a fenntartható fejlődés jegyében világszerte felértékelődött az elmúlt évtizedben. A hatékonyan működő földügyi igazgatás a piacgazdaság működésének alapvető feltétele, amelynek szerves részét képezi a tulajdonjog biztonságát szavatoló, a természetbeni állapottal egyező, közhiteles ingatlan-nyilvántartás és kataszter. Jelen tanulmány az országosan egységes rendszer forradalmi, digitalizációs átalakulását eredményező Elektronikus Ingatlan-nyilvántartás (E-ING) projekt bevezetésének jogszabályi hátterét, valamint az átmeneti időszakban felmerült gyakorlati és jogalkalmazási problémákat elemzi.
Hivatkozások
Brown, C., & Marsden, S. (2023). The vulnerabilities of electronic land registration: A critical analysis. Computer Law & Security Review, 2, 10–25.
Czékmann Zs., & Czibrik E. (2022). Az új ingatlan-nyilvántartási törvény és az Ákr. viszonya. KözigazgatásTudomány, 2(1), 42–53. https://doi.org/10.54200/kt.v2i1.33
Czékmann Zs., Cseh-Zelina G., & Ritó E. (2022). Az automatikus döntéshozatal helye és szerepe a hatósági eljárásban. KözigazgatásTudomány, 2(2), 35–47. https://doi.org/10.54200/kt.v2i2.34
Czibrik E., Papp L., & Czékmann Zs. (2024). Megváltozott feladatkörök az új ingatlan-nyilvántartási szabályok alapján, avagy az ügyvédi felelősség újabb próbatétele. Ingatlanjog, 3(1), A2400102. https://doi.org/10.55413/564.A2400102.IJO
Dálnoki R. (2021). A megújuló ingatlan-nyilvántartási rendszer szabályozási koncepciója és az ahhoz kapcsolódó jogalkotás I. Ingatlanjog, 1(2). https://tinyurl.hu/Tyhf
Dixon, M. (2022). E-conveyancing and the search for absolute security. In N. Hopkins (Szerk.), Modern Studies in Property Law (pp. 201–225). Hart Publishing.
Farkas D. (2025. január 15.). Fokozatos az áttérés az elektronikus ingatlan-nyilvántartásra – 2025. január 15-én indul az E-ING. Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). https://tinyurl.hu/9gJV
Fehérváry, J. (1947). A magyar telekkönyvi jog vázlata. Grill Károly Könyvkiadóvállalat.
Fenyő, Gy., Hidvéginé Erdélyi, E., & Papp, I. (2007). Magyar ingatlan-nyilvántartási jog. Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Általános Jogi Tanszék.
Gołaczyński, J., & Kaczorowska, M. (2023). Interconnecting Land Registers at the European Level: Technological Progress and Harmonization Aspects. Review of European and Comparative Law, 55(4), 29–68. https://doi.org/10.31743/recl.16593
Hajdú, G. (2015). Az ingatlan-nyilvántartási jog változásai az új Ptk. tükrében. Magyar Jog, 62(2), 86–93. Online: https://magyarjogfolyoirat.hu/mj/article/view/mj201502-3
Illés G. M. (2026. május 14.). Fontos mérföldkő az e-ingatlan-nyilvántartásban: elindul a back office rendszer. e-ingatlanügyvédek.hu. Online: https://tinyurl.hu/ZVp7
Kárpáti O. (2010). Nyilvántartások jelentősége a közigazgatásban. In P. Szabó B., & Szemesi S. (Szerk.), Profectus in Litteris II.: Előadások a 7. debreceni állam- és jogtudományi doktorandusz-konferencián (pp. 163–170). Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola.
Kárpáti O. (2018). Nyilvántartások a közigazgatásban; nyilvántartásokkal szemben támasztott követelmények a XXI. században. Új Magyar Közigazgatás, 11(1), 8–15. Online: https://tinyurl.hu/Awwx
Kurucz M. (2003). A telekkönyv és az ingatlan-nyilvántartás, mint a jogi látszat, a formai legitimáció közvetítésének instrumentuma. Közjegyzők Közlönye, 7(7–8), 14–20. Online: https://mokk.hu/ujak/KozjegyzokKozlonye_2003.pdf#page=145
Kustyán G. (2014). Ingatlan-nyilvántartás az új Ptk. tükrében. Jogi Tanulmányok, 17(1), 49–57. Online: https://tinyurl.com/z78957r
Nizsalovszky E. (1931). Látszat a jogban. MJE különlenyomat a Debreceni Szemléből.
Nyitrai P. (2013). Az állami alapnyilvántartások. In Lapsánszky A. (Szerk.), Közigazgatási jog: Fejezetek szakigazgatásaink köréből (pp. 95–134). Wolters Kluwer.
Nyitrai P., & Kárpáti O. (2020). Állami alapnyilvántartások. In Lapsánszky A. (Szerk.), Közigazgatási jog: Szakigazgatásaink elmélete és működése (pp. 115–134). Wolters Kluwer.
Rosta M. (2021). A közhitelesség szerepe az ingatlan-nyilvántartásban. Themis, 5, 34–55. Online: https://www.ajk.elte.hu/dstore/document/164019/THEMIS-2021-05.pdf
Sárffy A. (1941). Telekkönyvi rendtartás. Stádium Rt.
Sjödin, E. (2024). Digitalization of real estate transactions: the limits of automation. European Property Law Journal, 13(1), 45–62.
Varga M. (2020). Fenntartható közigazgatás. Az elektronizáció szerepe az ingatlanok nyilvántartása kapcsán. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 8(2), 110–137. https://doi.org/10.32575/ppb.2020.2.5
Vékás L. (2001). Az ingatlan-nyilvántartás közhitelességének megerősítéséért. Magyar Jog, 48(3), 129–136. Online: https://magyarjogfolyoirat.hu/mj/article/view/mj200103-1
World Bank. (2021). Doing Business in the European Union 2021: Austria, Belgium and the Netherlands. World Bank Publications. Online: https://tinyurl.com/mrxw82um
Wudarski, A. (Szerk.). (2016). Das Grundbuch im Europa des 21. Jahrhunderts. Duncker & Humblot.
Downloads
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Laura Papp
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
