Digital Revolution in the Real Estate Registry System
Legal Framework for the Implementation of the Electronic Real Estate Registry (E-ING) Project and Challenges in Its Application During the Transition Period
DOI:
https://doi.org/10.54200/kt.v6i1.115Keywords:
real estate registration, E-ING, digitalization, property law, condominium building right, land administrationAbstract
The significance of land administration, and within this, the cadaster and the land registry, has appreciated worldwide in the spirit of sustainable development over the past decade. An efficiently functioning land administration is a fundamental condition for the operation of a market economy, of which an integral part is the publicly credible land registry and cadaster that guarantees the security of ownership rights and matches the physical state. The present study analyzes the legislative background of the introduction of the Electronic Land Registry (E-ING) project, which results in the revolutionary, digital transformation of the nationally unified system, as well as the practical and legal application problems that have arisen in the transitional period.
References
Brown, C., & Marsden, S. (2023). The vulnerabilities of electronic land registration: A critical analysis. Computer Law & Security Review, 2, 10–25.
Czékmann Zs., & Czibrik E. (2022). Az új ingatlan-nyilvántartási törvény és az Ákr. viszonya. KözigazgatásTudomány, 2(1), 42–53. https://doi.org/10.54200/kt.v2i1.33
Czékmann Zs., Cseh-Zelina G., & Ritó E. (2022). Az automatikus döntéshozatal helye és szerepe a hatósági eljárásban. KözigazgatásTudomány, 2(2), 35–47. https://doi.org/10.54200/kt.v2i2.34
Czibrik E., Papp L., & Czékmann Zs. (2024). Megváltozott feladatkörök az új ingatlan-nyilvántartási szabályok alapján, avagy az ügyvédi felelősség újabb próbatétele. Ingatlanjog, 3(1), A2400102. https://doi.org/10.55413/564.A2400102.IJO
Dálnoki R. (2021). A megújuló ingatlan-nyilvántartási rendszer szabályozási koncepciója és az ahhoz kapcsolódó jogalkotás I. Ingatlanjog, 1(2). https://tinyurl.hu/Tyhf
Dixon, M. (2022). E-conveyancing and the search for absolute security. In N. Hopkins (Szerk.), Modern Studies in Property Law (pp. 201–225). Hart Publishing.
Farkas D. (2025. január 15.). Fokozatos az áttérés az elektronikus ingatlan-nyilvántartásra – 2025. január 15-én indul az E-ING. Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). https://tinyurl.hu/9gJV
Fehérváry, J. (1947). A magyar telekkönyvi jog vázlata. Grill Károly Könyvkiadóvállalat.
Fenyő, Gy., Hidvéginé Erdélyi, E., & Papp, I. (2007). Magyar ingatlan-nyilvántartási jog. Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Általános Jogi Tanszék.
Gołaczyński, J., & Kaczorowska, M. (2023). Interconnecting Land Registers at the European Level: Technological Progress and Harmonization Aspects. Review of European and Comparative Law, 55(4), 29–68. https://doi.org/10.31743/recl.16593
Hajdú, G. (2015). Az ingatlan-nyilvántartási jog változásai az új Ptk. tükrében. Magyar Jog, 62(2), 86–93. Online: https://magyarjogfolyoirat.hu/mj/article/view/mj201502-3
Illés G. M. (2026. május 14.). Fontos mérföldkő az e-ingatlan-nyilvántartásban: elindul a back office rendszer. e-ingatlanügyvédek.hu. Online: https://tinyurl.hu/ZVp7
Kárpáti O. (2010). Nyilvántartások jelentősége a közigazgatásban. In P. Szabó B., & Szemesi S. (Szerk.), Profectus in Litteris II.: Előadások a 7. debreceni állam- és jogtudományi doktorandusz-konferencián (pp. 163–170). Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola.
Kárpáti O. (2018). Nyilvántartások a közigazgatásban; nyilvántartásokkal szemben támasztott követelmények a XXI. században. Új Magyar Közigazgatás, 11(1), 8–15. Online: https://tinyurl.hu/Awwx
Kurucz M. (2003). A telekkönyv és az ingatlan-nyilvántartás, mint a jogi látszat, a formai legitimáció közvetítésének instrumentuma. Közjegyzők Közlönye, 7(7–8), 14–20. Online: https://mokk.hu/ujak/KozjegyzokKozlonye_2003.pdf#page=145
Kustyán G. (2014). Ingatlan-nyilvántartás az új Ptk. tükrében. Jogi Tanulmányok, 17(1), 49–57. Online: https://tinyurl.com/z78957r
Nizsalovszky E. (1931). Látszat a jogban. MJE különlenyomat a Debreceni Szemléből.
Nyitrai P. (2013). Az állami alapnyilvántartások. In Lapsánszky A. (Szerk.), Közigazgatási jog: Fejezetek szakigazgatásaink köréből (pp. 95–134). Wolters Kluwer.
Nyitrai P., & Kárpáti O. (2020). Állami alapnyilvántartások. In Lapsánszky A. (Szerk.), Közigazgatási jog: Szakigazgatásaink elmélete és működése (pp. 115–134). Wolters Kluwer.
Rosta M. (2021). A közhitelesség szerepe az ingatlan-nyilvántartásban. Themis, 5, 34–55. Online: https://www.ajk.elte.hu/dstore/document/164019/THEMIS-2021-05.pdf
Sárffy A. (1941). Telekkönyvi rendtartás. Stádium Rt.
Sjödin, E. (2024). Digitalization of real estate transactions: the limits of automation. European Property Law Journal, 13(1), 45–62.
Varga M. (2020). Fenntartható közigazgatás. Az elektronizáció szerepe az ingatlanok nyilvántartása kapcsán. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 8(2), 110–137. https://doi.org/10.32575/ppb.2020.2.5
Vékás L. (2001). Az ingatlan-nyilvántartás közhitelességének megerősítéséért. Magyar Jog, 48(3), 129–136. Online: https://magyarjogfolyoirat.hu/mj/article/view/mj200103-1
World Bank. (2021). Doing Business in the European Union 2021: Austria, Belgium and the Netherlands. World Bank Publications. Online: https://tinyurl.com/mrxw82um
Wudarski, A. (Szerk.). (2016). Das Grundbuch im Europa des 21. Jahrhunderts. Duncker & Humblot.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2026 Laura Papp
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
