The “Gray Eminence” of the Digital State
The Article XXVI of the Fundamental Law of Hungary as the Hidden Driver of Modernization of Public Administration
DOI:
https://doi.org/10.54200/kt.v5i2.101Keywords:
e-government, digital citizenship, The Fundamental Law of Hungary, administrative efficiency improvement, digital equality, public servicesAbstract
The study briefly presents Article XXVI of The Fundamental Law of Hungary, the four objectives set out in paragraph (1) thereof, and seeks to answer the question of what development opportunities are inherent in the content of each objective. It examines this in general terms within the Hungarian e-government system, while also highlighting the developments inherent in the legal institution of digital citizenship. The study also highlights the different interpretations of the concept of digital citizenship, the obligations of the state in relation to the enforcement of Article XXVI, and the most important conditions for the creation of a digital state.
References
Budai B. B., & Vajkai A. (2014). A közszolgálat informatikai hatékonysága. Infokommunikáció és jog, 11(2), 55–65. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/2748916
Budai B. B. (2022). A digitális kompetencia növekvő szerepe. Pro Bono Publico – Magyar Közigazgatás, 10(2), 30–59. https://doi.org/10.32575/ppb.2022.2.2
Council of Europe. (n. d.). Digital Citizenship Education. Online: https://tinyurl.com/3883cbyy
Cserny Á., Fekete L., Kádár K., Kowalik T., Tózsa R., & Ugrósdy M. (2014). Hatékony közigazgatás. In Kaiser T., & Kis N. (Szerk.), A Jó Állam mérhetősége (pp. 233–235). Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Online: https://kti.uni-nke.hu/document/vtkk-uni-nke-hu/a-jo-allam-merhetosege.original.pdf
Czékmann Zs., & Cseh G. (2018). Az elektronikus közszolgáltatások megvalósulása napjainkban Magyarországon. Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica, 36(1), 35–47. Online: http://real.mtak.hu/id/eprint/92804
Czékmann Zs., Cseh-Zelina G., & Ritó E. (2022). Az automatikus döntéshozatal helye és szerepe a hatósági eljárásban. KözigazgatásTudomány, 2(2), 35–47. https://doi.org/10.54200/kt.v2i2.34
Demmke, C., & Moilanen, T. (2012). Effectiveness of Public-Service Ethics and Good Governance in the Central Administration of the EU-27. Peter Lang. https://doi.org/10.3726/978-3-653-01384-9
Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ). (2022). Nemzeti Digitális Állampolgárság Program. Online: https://tinyurl.com/mry3mwyj
Dror, Y. (1999). Transparency and Openness of Quality Democracy. In M. Kelly (Szerk.), Openness and Transparency in Governance: Challanges and Opportunities (pp. 62–71). NISPAcee – EIPA. Online: https://tinyurl.com/2p9pnyjm
European Commission. (2024). Digital Decade 2024: eGovernment Benchmark. Online: https://tinyurl.com/yxsr8h5e
Gerencsér B. Sz., Ilosvai A., Karacs K. I., Kurunczi G., Oláh A., Sulyok A. A., Tornai K., & Varga Á. (2025). A digitális transzformáció hatása a közigazgatási folyamatokra: lehetőségek és kihívások. KözigazgatásTudomány, 5(1), 30–45. https://doi.org/10.54200/kt.v5i1.93
Grimmelikhuijsen, S. G., & Fenney, M. K. (2017). Developing and Testing an Integrative Framework for Open Government Adoption in Local Governments. Public Administration Review, 77(4), 579–590. https://doi.org/10.1111%2Fpuar.12689
Hadi N. (2011). Az Alaptörvény és a fogyatékossággal élő személyek (A rendelkezések értelmezése). In Varga N. (Szerk.), Az új Alaptörvény és a jogélet reformja (pp. 105-113). Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola. Online: https://acta.bibl.u-szeged.hu/71300
Harsági V. (2014). Az információs technológia felhasználhatóságának határai a polgári eljárásjogban. In Németh J., Varga I., & Cserba L. (Szerk.), Egy új polgári perrendtartás alapjai (pp. 315–327.) HVG-ORAC.
Hohmann B. (2021). Közelebb vagy távolabb? – Gondolatok a fizikai kapcsolattartás hiányának és a közigazgatási hatósági eljárás átláthatóságának kapcsolatáról. In Rixer Á. (Szerk.), A járvány hosszútávú hatása a magyar közigazgatásra (pp. 305–317). Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar. Online: https://tinyurl.com/2s3ush4p
Hohmann B. (2023). Chatbotok a kormányzati platformok szolgálatában. Alkalmazási követelmények és átláthatósági hatások. Belügyi Szemle, 71(4), 691–709. https://doi.org/10.38146/BSZ.2023.4.8
Józsa Z. (2011). A transzparencia és az európai államok közigazgatása. Rendészet és emberi jogok, 1(3), 59–70. Online: https://tinyurl.com/yhtdd7uh
Kaiser T. (2022). A közigazgatási teljesítménymérés fejlesztéspolitikai aspektusai: „nagyrendszerek” és projektszintű „részrendszerek” összekapcsolása. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 10(2), 150–169. https://doi.org/10.32575/ppb.2022.2.7
Kazai V. Z. (2020). Államcél. In Jakab A., Könczöl M., Menyhárd A., & Sulyok Gábor (Szerk.), Internetes Jogtudományi Enciklopédia. Online: https://ijoten.hu/szocikk/allamcel
Kitta G., & Bódi G. (2013). A Digitális Közösségi Program. Új Nemzeti Érdek, 2(5), 132–137.
Kun L. (2018). Mit jelent az okos közszolgáltatás?. Új Magyar Közigazgatás, 11(4), 49–53. Online: https://tinyurl.com/3e34b975
Lovász J. (1944). A közigazgatás és az államcél viszonya. Közigazgatástudomány, 7(5–6), 208–216.
Magyarország Kormánya. (2017.). A Digitális Jólét Program 2.0. Online: https://tinyurl.com/4c2vf477
Papp-Váry Á., Dragan, I., Brusin, J. (2021). Country Positioning with ICT – A Case Study of „E-Stonia”. In Z. Sudaric, & T. Petrasevic (Szerk.), Conference Proceedings – 11th International Conference Development of Public Administration (pp. 335–349). Veleučilište Lavoslav Ružička u Vukovaru. Online: https://tinyurl.com/56yma34k
Szabó B. (2020). Jó gyakorlatok a mobilapplikációk okmányügyi mint szakigazgatási célú felhasználására a V4-es országokban és az EU-ban. Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica, 38(2), 130–147. https://doi.org/10.32978/sjp.2020.033
Torma A., Czékmann Zs., Nyitrai P., Szabó B., Ritó E., Czibrik E., & Cseh G. (2022). Gondolatok a magyar közigazgatási stratégiaalkotásról, különös tekintettel a központi szervekre. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 10(1), 46–64. https://doi.org/10.32575/ppb.2022.1.3
Van Noordt, C., & Misuraca, G. (2019). New Wine in Old Bottles: Chatbots in Government. Exploring the Transformative Impact of Chatbots in Public Service Delivery. In P. Panagiotopoulos et al. (Szerk.), Electronic Participation. ePart 2019. Lecture Notes in Computer Science (pp. 49–59). Springer.
Veszprémi B. (2018). Az interoperabilitás kérdésének boncolgatása a közigazgatásban. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 6(2), 174–187. Online: https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/ppbmk/article/view/1263
Vértesy L. (2020). 3. A közigazgatás alapelvei. Jogállapot és hatékonyság. A jogállami közigazgatás. In Szalai A. (Szerk.), A közigazgatás tudománya és gyakorlata (pp. 107–108). HVG-ORAC.
Werner L. (2023). A digitális esélyegyenlőség megteremtésének lehetőségei a legelmaradottabb vidéki területeken. Digitális egyenlőtlenségek az Ormánságban. Esély, 34(1), 37–62. https://doi.org/10.48007/esely.2023.1.3
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2025 András Ilosvai
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
