A digitális transzformáció hatása a közigazgatási folyamatokra: lehetőségek és kihívások
DOI:
https://doi.org/10.54200/kt.v5i1.93Kulcsszavak:
folyamatmodellezés, BPMN, mesterséges intelligencia, digitális közigazgatási nyilvántartások, automatizált döntéshozatal, interoperabilitásAbsztrakt
A tanulmány célja a közigazgatási nyilvántartások szerepének és fejlődésének vizsgálata a digitális államigazgatás kontextusában. Az állami adatkezelési rendszerek hatékony működése kulcsfontosságú a közigazgatás átláthatóságának és hatékonyságának növelése érdekében. A kutatás rávilágít arra, hogy a nyilvántartások nemcsak az állami szervek munkáját támogatják, hanem az állampolgárok és a gazdasági szereplők számára is elengedhetetlen információs eszközök. A tanulmány kiemelten foglalkozik az infokommunikációs technológiák fejlődésével és ezek közigazgatásra gyakorolt hatásával. A BPMN-alapú modellezés lehetőséget teremt a jogszabályok digitalizált leképezésére, ami elősegítheti az ügyintézési folyamatok automatizálását és egyszerűsítését. Emellett a mesterséges intelligencia és az automatizált döntéshozatal lehetőségei új dimenziókat nyitnak a közigazgatási folyamatok fejlesztésében, különösen az adatfeldolgozás és az ügyintézés gyorsítása terén. A kutatás foglalkozik a közigazgatási rendszerek interoperabilitásának kihívásaival, kiemelve a különböző állami nyilvántartások közötti adatmozgás szabályozásának fontosságát. A digitális államigazgatás sikeres működéséhez egy közös szabályrendszer kialakítása szükséges, amely biztosítja az adatok megbízhatóságát és a jogi keretek betartását. Összegzésként a tanulmány megállapítja, hogy a közigazgatási nyilvántartások digitalizációja és az új technológiai megoldások alkalmazása nélkülözhetetlen a modern államigazgatás számára. A hatékony jogi szabályozás, az adatvédelem biztosítása és az új technológiai fejlesztések fokozatos bevezetése elengedhetetlen a közigazgatási rendszerek fejlődéséhez és az ügyfélközpontú állam kialakításához.
Hivatkozások
Bhattacharya, A. (2018. május 30.). Four ways of AI to change government. GovInsider. Online: https://shorturl.at/BIRaw
Budai B., Gerencsér B. Sz., & Veszprémi B. (2018). A digitális kor hazai közigazgatási specifikumai. Dialog Campus, Budapest.
Budai B. (2009). Az e-közigazgatás elmélete. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Corradini, F., Polini, A., & Re, B. (2015). Inter-organizational business process verification in public administration. Business Process Management Journal, 21(5), 1040–1065. http://doi.org/10.1108/BPMJ-02-2014-0013
Czékmann Zs., Cseh-Zelina G., & Ritó E. (2022). Az automatikus döntéshozatal helye és szerepe a hatósági eljárásban. KözigazgatásTudomány, 2(2), 35–47. https://doi.org/10.54200/kt.v2i2.34
Czékmann Zs., Kovács R., & Ritó E. (2021). Mesterséges intelligencia az államigazgatásban. In Török B., & Ződi Zs. (Szerk.), A mesterséges intelligencia szabályozási kihívásai (pp. 387–402). Ludovika Egyetemi Kiadó.
Csáki-Hatalovics Gy. B. (2021). A digitális közigazgatás. Miskolci Jogi Szemle, 16(1. különszám), 53–61. Online: https://shorturl.at/kkCQm
Európai Bizottság. (2024). Magyarország 2024. évi országjelentése a digitális évtizedről - Magyarország teljesítménye a digitális évtized céljai és célkitűzései felé. Online: https://digital-strategy.ec.europa.eu/hu/factpages/hungary-2024-digital-decade-country-report
Fási Cs. (2018). Gondolatok a digitalizáció hazai helyzetéről. In Méhes T., & Téglási A. (Szerk.), A jövő közigazgatás-tudománya: a Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola doktoranduszainak jubileumi tanulmánykötete (pp. 45–59). Dialog Campus.
Fenyvesi N. (2020). Robotszoftverek alkalmazása a Magyar Államkincstárban. Új Magyar Közigazgatás, 13(3), 30–37.
Futó I. (2019). Mesterséges intelligencia alkalmazások – szakértő rendszerek – a közigazgatásban. Új Magyar Közigazgatás, 12(2), 47–65.
Gerencsér B., & Berkes L. (2014). Rendszert a rendszerekben! – avagy gondolatok a nyilvántartások rendszertanáról. Új Magyar Közigazgatás, 7(4), 23–31.
Halmos A., Kriisa, K., Misuraca, G., & Tilesch Gy. (2023. október 2.). MI a társadalomban és a közszolgáltatásokban – Panelbeszélgetés #4. Humans in Charge – Felelősségteljes irányítás az MI korában [nemzetközi szimpózium]. Budapest, Magyarország. Online: https://shorturl.at/DiL58
Horváth I. (1999). Közigazgatási szervezés- és vezetéstan. Dialog Campus.
Ilosvai A. (2023). Az „egy kártya” koncepció. Az e-személyi igazolvány továbbfejlesztésének lehetőségei. Közjogi Szemle, 16(4). 66–73. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/7806821
Kisfaludi A. (2003). Mitől közhiteles a közhiteles nyilvántartás?. Gazdaság és Jog, 11(7–8), 3–15. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/5223156
Kregel, I., Distel, B., & Coners, A. (2022). Business process management culture in public administration and its determinants. Business & Information Systems Engineering, 64(2), 201–221. https://doi.org/10.1007/s12599-021-00713-z
Kun L. (2017). Automatizálás a közigazgatásban? – Az informatikai alkalmazások trendjei a digitalizáció kiteljesedésének időszakában. Új Magyar Közigazgatás, 10(2), 71–75.
Magyarország Kormánya. (2014. február 4.). Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014–2020. Online: https://shorturl.at/6UjRA
Magyarország Kormánya. (2020. május). Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája 2020–2030. Online: https://shorturl.at/s7W0J
Magyarország Kormánya. (2022. november 11.). Önkiszolgáló pontok támogatják a gyors ügyintézést a kormányablakokban. Kormányhivatalok. Online: https://shorturl.at/ixKIR
Magyary Z. (1934). Amerikai Államélet. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.
Misuraca, G. (2023, október 2.). Az MI kormányzati felügyelete, kormányzás az MI-vel vagy MI általi kormányzás. Humans in Charge – Felelősségteljes irányítás az MI korában [nemzetközi szimpózium]. Budapest, Magyarország. Online: https://shorturl.at/gbL8A
Patyi A., & Varga Zs. A. (2012). Általános közigazgatási jog (az Alaptörvény rendszerében). Dialog Campus.
Reibl D., & Sántha Gy. (2021). A robotizált folyamatautomatizáció (RPA) lehetséges szerepe a közigazgatás működésének modernizálásában. Új Magyar Közigazgatás, 14(1), 56–67.
Sommerville, I. (2016) Software engineering. 10th ed. Pearson Education.
Tamás A. (2014). A közigazgatási jog elmélete. Szent István Társulat.
Taylor, F. (2017). Scientific Management. In J. M. Shafritz, & A. C. Hyde (Szerk.), Classics of Public Administration (pp. 56–58). Cengage Learning.
Torma A. (2005). Az információs társadalom közigazgatási jogi alapkérdései. In Fazekas M., & Ficzere L. (Szerk.), Magyar közigazgatási jog. Általános rész (pp. 583–633). Osiris.
Torres, V., Giner, P., Boñet, B., & Pelechano, V. (2010). Adapting BPMN to Public Administration. In J. Mendling, M. Weidlich, & M. Weske (Szerk.), Business Process Modeling Notation. Second International Workshop, BPMN 2010 (pp. 114–120). Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-642-16298-5_11
Turing, A. (1950). Computing machinery and intelligence. Mind, 59(236), 433–460. https://doi.org/10.1093/mind/LIX.236.433
Varga Zs. A. (2017). A közigazgatás és a közigazgatási jog alkotmányos alapjai. Dialog Campus.
Veszprémi B. (2018a). Az elektronikus ügyintézés terjedésének gátjai az állami feladatellátásban. Új Magyar Közigazgatás, 11(1), 63–75.
Veszprémi B. (2018b). Az interoperabilitás kérdésének boncolgatása a közigazgatásban. Pro Bono Publico – Magyar Közigazgatás, 6(2), 174–187. Online: https://shorturl.at/j3eF1
Downloads
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Balázs Szabolcs Gerencsér, András Ilosvai, Kristóf Imre Karacs, Gábor Kurunczi, András Oláh, András Attila Sulyok, Kálmán Tornai, Ádám Varga
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
