Jogtudatosság és közigazgatási szankciók a munkavédelmi compliance rendszerében
A szankcionálási paradoxon empirikus és dogmatikai vizsgálata
DOI:
https://doi.org/10.54200/kt.v6i1.110Kulcsszavak:
compliance, jogtudatosság, visszatartó hatás, prevenció, munkavédelem, közigazgatási szankcióAbsztrakt
A tanulmány a munkavédelmi compliance két meghatározó elemét – a jogtudatosságot és a közigazgatási szankciókat – vizsgálja a 2024-ben bevezetett szabályozási szigorítások kontextusában. A kutatás központi kérdése, hogy a szankciórendszer represszív jellegének erősítése együtt jár-e a jogkövetési mutatók javulásával. A vizsgálat leíró-összehasonlító módszertanra építve elemzi a 2023–2024. évi hatósági adatokat. Az empirikus eredmények egy olyan mintázatot mutatnak, amely összhangban áll a tanulmányban bevezetett „szankcionálási paradoxon” fogalmával: miközben a munkavédelmi bírságok összege több mint kétszeresére emelkedett, a szabálytalansággal érintett munkáltatók és munkavállalók aránya egyidejűleg növekedett. A dogmatikai elemzés rámutat, hogy a 2024-es bírságkiszabási reform a hatósági mérlegelési mozgásteret szűkítő, kvázi algoritmikus szankciószerkezetet hozott létre, amely korlátozza az egyéniesített és arányos jogalkalmazás lehetőségét. A tanulmány rámutat arra, hogy a szankciórendszer hatékonyságának értelmezése során a jogtudatosság lehetséges szerepe sem hagyható figyelmen kívül. Amennyiben a jogalanyok nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel a rájuk vonatkozó kötelezettségekről, a szankciók megelőző hatása korlátozottabb lehet. Ennek megfelelően a jogtudatosság a tanulmányban a megfigyelt mintázat egyik lehetséges értelmezési kereteként jelenik meg. A tanulmány hozzájárul a közigazgatási szankciók hatékonyságáról szóló diskurzushoz azzal, hogy empirikus és dogmatikai alapon egyaránt rámutat: a represszív eszközök önmagukban nem biztosítanak fenntartható jogkövetést.
Hivatkozások
Árva Zs. (2023). A közigazgatási szankcionálás új irányai és a hatékonyság. KözigazgatásTudomány, 3(2), 5–23. https://doi.org/10.54200/kt.v3i2.73
Árva Zs. (2025). A közigazgatási szankció represszív funkciója a globális jogi térben. KözigazgatásTudomány, 5(1), 5–17. https://doi.org/10.54200/kt.v5i1.95
Ayres, I., & Braithwaite, J. (1992). Responsive Regulation. Transcending the Deregulation Debate. Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/oso/9780195070705.001.0001
Baldwin, R., Cave, M., & Lodge, M. (2011). Understanding Regulation: Theory, Strategy, and Practice. Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/acprof:osobl/9780199576081.001.0001
Becker, G. S. (1968). Crime and Punishment: An Economic Approach. Journal of Political Economy, 76(2), 169–217. https://doi.org/10.1086/259394
Boda Zs. (2015). Intézményi bizalom és a közpolitikák eredményessége. In Boda Zs. (Szerk.), Bizalom és közpolitika (pp. 7–21). MTA TK PTI – Argumentum. Online: http://real.mtak.hu/id/eprint/47591
Bottyán B. (2025). A compliance paradigmája. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 13(2), 97–112. https://doi.org/10.32575/ppb.2025.2.5
Bryman, A. (2016). Social Research Methods. Oxford University Press.
Dannecker, G. (2022). Compliance: Hazai és nemzetközi “Jó gyakorlatok”. Miskolci Jogi Szemle, 17(5), 196–209. https://doi.org/10.32980/MJSz.2022.5.2198
European Commission. (1996). Guidance on risk assessment at work. Publications Office of the European Union. Online: https://osha.europa.eu/en/legislation/guidelines/guidance-risk-assessment-work
Ewick, P., & Silbey, S. S. (1998). The Common Place of Law. Stories from Everyday Life. University of Chicago Press. https://doi.org/10.7208/chicago/9780226212708.001.0001
Gajduschek Gy. (2016). Empirikus jogtudat-kutatás Magyarországon 1990 után. MTA Law Working Papers, 2016/11. Online: https://real.mtak.hu/121447/1/2016_11_Gajduschek.pdf
Gray, W. B., & Mendeloff, J. M. (2005). The Declining Effects of Osha Inspections on Manufacturing Injuries, 1979–1998. ILR Review, 58(4), 571–587. https://doi.org/10.1177/001979390505800403
Gunningham, N. A., Thornton, D., & Kagan, R. A. (2005). Motivating Management: Corporate Compliance in Environmental Protection. Law & Policy, 27(2), 289–316. https://doi.org/10.1111/j.1467-9930.2005.00201.x
H. Szilágyi I. (2017). A jogtudat-kutatások elméleti kérdései. Iustum Aequum Salutare, 13(1), 15–36. Online: https://ias.jak.ppke.hu/20171sz/05_HSzilagyi_IAS_2017_1.pdf
Hammersley, M. (2013). What is qualitative research? Bloomsbury. https://doi.org/10.5040/9781849666084
Hutter, B. M. (2011). Managing Food Safety and Hygiene: Governance and Regulation as Risk Management. Edward Elgar Publishing. https://doi.org/10.4337/9780857935717
Johnston, M. P. (2014). Secondary Data Analysis: A Method of which the Time Has Come. Qualitative and Quantitative Methods in Libraries, 3(3), 619–626. Online: https://www.qqml-journal.net/index.php/qqml/article/view/169
Kovács É. M. (2015). Az együttműködés előmozdítása a magyar közigazgatásban. Az utasítás és ellenőrzés vs. a bizalom szerepe. In Boda Zs. (Szerk.), Bizalom és közpolitika (pp. 163–189). MTA TK PTI – Argumentum. Online: http://real.mtak.hu/id/eprint/47591
Kulcsár K. (1997). Jogszociológia. Kulturtrade Kft.
Lapsánszky A. (2019a). A hatósági döntések. In Patyi A. (Szerk.), A közigazgatási hatósági eljárásjog jogintézményei (pp. 293–334). Dialóg Campus Kiadó. Online: https://m2.mtmt.hu/api/publication/30619189
Lapsánszky A. (2019b). A hatósági ellenőrzés. In Patyi A. (Szerk.), A közigazgatási hatósági eljárásjog jogintézményei (pp. 433–488). Dialóg Campus Kiadó. Online: https://m2.mtmt.hu/api/publication/30619189
Merry, S. E. (1990). Getting Justice and Getting Even. Legal Consciousness Among Working-Class Americans. University of Chicago Press.
Mischke, C., Verbeek, J. H., Job, J., Morata, T. C., Alvesalo-Kuusi, A., Neuvonen, K., Clarke, S., & Pedlow, R. I. (2013). Occupational safety and health enforcement tools for preventing occupational diseases and injuries. Cochrane Database of Systematic Reviews, 8, CD010183. https://doi.org/10.1002/14651858.CD010183.pub2
Nagy M. (2019). A közigazgatás szankciórendszere. In Jakab A., Könczöl M., Menyhárd A., & Sulyok G. (Szerk.), Internetes Jogtudományi Enciklopédia (Közigazgatási jog rovat, rovatszerkesztő: Balázs I.). Online: https://ijoten.hu/szocikk/a-kozigazgatas-szankciorendszere
Nemzetgazdasági Minisztérium. (2024). Jelentés a nemzetgazdaság 2023. évi munkavédelmi helyzetéről. Online: https://mvff.munka.hu/api/file/direct-download-by-fileid/149606
Nemzetgazdasági Minisztérium. (2025). Jelentés a nemzetgazdaság 2024. évi munkavédelmi helyzetéről. Online: https://mvff.munka.hu/api/file/direct-download-by-fileid/150887
Nyerges É. (2016). Az anyagi jogi bírság a közigazgatási szankciórendszerben. Államtudományi Műhelytanulmányok, 2016/11. Online: https://tinyurl.hu/18bC
Parker, C., & Nielsen, V. L. (2011). Explaining Compliance. Business Responses to Regulation. Edward Elgar Publishing. https://doi.org/10.4337/9780857938732
Posner, R. A. (1998). Social Norms, Social Meaning, and Economic Analysis of Law: A Comment. The Journal of Legal Studies, 27(3), 553–556. Online: https://chicagounbound.uchicago.edu/jls/vol27/iss3/2
Ruohonen, J. (2022). A review of product safety regulations in the European Union. International Cybersecurity Law Review, 3(2), 345–366. https://doi.org/10.1365/s43439-022-00057-8
Salguero-Caparrós, F., Pardo-Ferreira, M. C., Martínez-Rojas, M., & Rubio-Romero, J. C. (2020). Management of legal compliance in occupational health and safety. A literature review. Safety Science, 121, 111–118. https://doi.org/10.1016/j.ssci.2019.08.033
Tenreira, L. (2024). Corporate Best Practice from Soft Law to Hard Law: The Case of Corporate Sustainability and Due Diligence Directive (CS3D). International Business Law Journal, 1, 269–284. Online: https://ssrn.com/abstract=4882697
Tyler, T. R. (2021). Why people obey the law. Princeton University Press.
Walters, D., Johnstone, R., Bluff, E., Limborg, H. J., & Gensby, U. (2021). Securing compliance: Some lessons for EU strategy on occupational health and safety (ETUI Working Paper 2021.05). European Trade Union Institute (ETUI). Online: https://www.econstor.eu/bitstream/10419/299693/1/WP-2021-05.pdf
Weil, D. (2001). Assessing OSHA Performance: New Evidence from the Construction Industry. Journal of Policy Analysis and Management, 20(4), 651–674. https://doi.org/10.1002/pam.1022
Yin, R. K. (2018). Case Study Research and Applications. Sage.
