The Digital Regulatory Issues in Public Administration
DOI:
https://doi.org/10.54200/kt.v4i2.84Keywords:
digital government, digitalisation, regulation, legislation, soft lawAbstract
In my study, I examine the role and the interactions of regulators in digital government. Following an explanation of digital government and digitalisation as a phenomenon, I identify the regulators that address the key issues related to digital public administration. Some interactions and other regularities can be observed between the regulators, which I attempt to identify along three main themes: the concept of digital government, the basic instruments of digital government and the operational functioning.
References
Alsudiari, M. A. T., & Vasista, T. G. K. (2012). Cloud Computing and Privacy Regulations: An Exploratory Study on Issues and Implications. Advanced Computing: An International Journal, 3(2), 159–169. https://doi.org/10.5121/acij.2012.3216
Álló G., & Molnár Sz. (Szerk.). (2014). A „hiteles helyektől” az elektronikus közigazgatásig. Primaware. Online: https://mek.oszk.hu/14600/14683/14683.pdf
Bertelsmann Foundation. (2002). E-Government – Connecting Efficient Administration and Responsive Democracy. Bertelsmann’s Stiftung. Online: https://shorturl.at/JyHch
Blutman L. (2008). Nemzetközi soft law: hagyjuk dolgozni Occam borotváját. Közjogi Szemle, 1(1), 28–37. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/9811805
Chen, Y. C., & Dorsey, A. (2009). E-Government for Current and Future Senior Citizens. In C. G. Reddick (Szerk.), Handbook of Research on Strategies for Local E-Government Adoption and Implementation: Comparative Studies (pp. 306–322). IGI Global. http://doi.org/10.4018/978-1-60566-282-4.ch016
Collingridge, D. (1980). The social control of technology. Pinter.
Csáki Gy. B. (2006). Környezetváltozás a közigazgatásban – szemléletváltozás nélkül. Infokommunikáció és Jog, 3(13), 2–4. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/3507347
Csáki Gy. B. (2010). Az elektronikus közigazgatás tartalma és egyes gyakorlati kérdései. HVG-Orac.
Csáki-Hatalovics Gy. B. (2017). Új trendek Európában az elektronikus közigazgatás területén. Glossa Iuridica IV. évfolyam, 3–4, 71–103.
Csáki-Hatalovics Gy. B. (2021). A digitális közigazgatás. Miskolci Jogi Szemle, 16(1. különszám), 53–61. Online: https://ojs.uni-miskolc.hu/index.php/jogiszemle/issue/view/55
Csáki-Hatalovics Gy. B., & Czékmann Zs. (2019). Az elektronikus közigazgatás fogalma. In Czékmann Zs. (Szerk.), Infokommunikációs jog (pp. 15–23). Dialóg Campus. Online: https://shorturl.at/2pGBW
Czékmann Zs., & Cseh G. (2014). Elektronikus Közszolgáltatások a SZEÜSZ-ök tükrében. Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica, Tomus XXXII, 135–145. Online: https://shorturl.at/ydEBG
Géczi K. (2009). A közigazgatási büntetőjog szabályozási anomáliái, különös tekintettel a pszeudo normák kérdéskörére. Jog – Állam – Politika, 1(2), CD melléklet, 177–188. Online: https://dfk-online.sze.hu/images/JÁP/2009/CD%20melléklet/géczi.pdf
Khorow-Pour, M. (Szerk.). (2015). Encyclopedia of Information Science and Technology. IGI Global.
Kovács O. (2017). Az ipar 4.0 komplexitása – I. Közgazdasági Szemle, 64(7–8), 823–851. https://doi.org/10.18414/KSZ.2017.7-8.823
Lněnička, M. (2015). E-government Development Index and its Comparison in the EU Member States. SciPap, 23(2), 75–87. Online: https://editorial.upce.cz/1804-8048/23/2/761
Majó Z. (2006). Úton az információs társadalom felé: tudjuk-e, hová tartunk?. Információs Társadalom, 6(1), 30–39. https://doi.org/10.22503/inftars.VI.2006.1.4
Magyar Államkincstár. (2018). Keretrendszer Felhasználói Kézikönyv. Online: https://shorturl.at/NGBeN
NMHH. (2021. november 5.). Internetes közönségmérési adatok (2021. III. negyedév). Online: https://shorturl.at/B7ywy
OECD. (2003). The e-Government Imperative. OECD Publishing. https://doi.org/10.1787/9789264101197-en
Ross, J. (2019. május 8.). Digital vs. digitized: Why CIOs must help companies do both. The Enterprises Project. Online: https://shorturl.at/vW4bw
Tátrai M. J., & Szabó Zs. R. (2020). Digitalizáció és életminőség. Magyar Tudomány, 181(9), 1238–1244. https://doi.org/10.1556/2065.181.2020.9.10
Tóth A. (2016). A technológia szabályozásának jogi kihívásai. In Tóth A. (Szerk.), Technológia jog. Új globális technológiák jogi kihívásai (pp. 26–36). Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar. Online: http://www.kre.hu/ajk/images/doc/Uj_technologia_jog_kotet.pdf
UNDESA. (2002). Benchmarking E-government: A Global Perspective. Online: https://digitallibrary.un.org/record/3868821?v=pdf
Varga F. (2022). Communication of Ministries on Social Platforms. Through an examination of the Facebook activity of the Ministry of Health in four Central European countries. In M. Profiroiu (Szerk.), Crises, Vulnerability and Resilience in Public Administration. NISPAcee. Online: https://shorturl.at/glyzD
Veszprémi B. (2014). A tájékoztatási kötelezettség megjelenése, különös tekintettel az önkormányzati honlapok felépítésével kapcsolatos jogi elvárásokra. Infokommunikáció és Jog, 11(3), 111–117. Online: https://shorturl.at/NkjOA
Veszprémi B. (2020). A stratégia-alkotástól az e-hitelesítésig vezető út. Kitekintés a magyar e-közigazgatás fontosabb témaköreire [Habilitációs tézisek]. Debreceni Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar.
Veszprémi B. (2021). A stratégia-alkotástól a SZEUSZ-ökig, elméleti alapok az e-közigazgatásban. Miskolci Jogi Szemle, 16(1. különszám), 349–358. Online: https://shorturl.at/LIpNC
Z. Karvalics L. (2007). Információs társadalom – mi az? Egy kifejezés jelentése, története és fogalomkörnyezete. In Pintér R. (Szerk.), Az információs társadalom - Az elmélettől a politikai gyakorlatig (pp. 29–46). Gondolat – Új Mandátum.
Zsom B. (2014). Az elektronikus közigazgatás és a területi kutatások kapcsolatáról. Tér és Társadalom, 28(3), 18–31. https://doi.org/10.17649/TET.28.3.2598
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2024 Péter Molnár
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
