Egyedi vagy általános közigazgatási aktus a közlekedési tábla?
Töprengés a közúti jelzések és más, a közdolgok közhasználatára vonatkozó közigazgatási cselekmények aktustani minősítéséről
DOI:
https://doi.org/10.54200/kt.v5i1.96Kulcsszavak:
általános hatályú rendelkezés, közigazgatási bírói út, közigazgatási cselekmény, egyedi döntés, közúti jelzés, közlekedési táblaAbsztrakt
A tanulmány a közúti jelzések közigazgatási aktustani minősítésével foglalkozik, ennek során egyfelől vizsgálja az azokra vonatkozó szabályokat, valamint a hasonló aktusokkal kapcsolatban kialakított szabályozást és bírói gyakorlatot a normativitás és egyediség fényében. Az általános hatályú rendelkezéssé minősítés vizsgálatát követően az egyedi döntésként való minősíthetőség kérdését járja körbe, s ezt követően helyezi azt összehasonlító jogi kontextusba a német, illetve svájci közigazgatási jog e kérdésre adott válaszának bemutatásával. A konklúzió a hatékony jogvédelem biztosítottságára és más, közhasználattal kapcsolatos döntések egyedi aktuskénti szabályozására tekintettel inkább az egyedi döntéskénti minősítést javasolja, elismerve azt, hogy az általános hatályú rendelkezés is elfogadható kategóriát jelent.
Hivatkozások
Balázs I., Balogh Z. P., Barabás G., Bencsik A., Danka F., Fazekas J., Fazekas M., F. Rozsnyai K., Fürcht P., Hoffman I., Hoffmanné N. I., Kecső G., Króneisz G., Nagy M., & Szalai É. (2023). Nagy M., & Hoffman I. (Szerk.), A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata (negyedik, hatályosított kiadás). ORAC.
Barabás G. (2014). A Kúria ítélete a Magyar Orvosi Kamara tagdíjszabályzatában foglalt regisztrációs díjfizetési kötelezettséget előíró szabály hatályon kívül helyezéséről: Közigazgatási bíróság által gyakorolt normakontroll közigazgatási perben. Jogesetek Magyarázata, 5(4), 37–62.
Barabás G. (2022). Kp. 4. §. In Barabás G., F. Rozsnyai K., & Kovács A. Gy. (Szerk.), Nagykommentár a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. I. törvényhez. Wolters Kluwer.
Berényi S. (1984). 15. Az államigazgatási aktus. In Berényi S., Iváncsics I., Baraczka R., & Szamel L. (Szerk.), Magyar Államigazgatási Jog. Általános rész. BM Könyvkiadó.
Bisztriczki L., & Dajkó P. (2019). Birtokvédelem „házon kívül”. A birtokvédelem sajátosságai a tulajdontól elváló birtokjogi helyzetekben és a közös tulajdonból eredő speciális birtokvédelmi esetekben. Új Magyar Közigazgatás, 12(4), 35–49. Online: https://shorturl.at/hKdb4
F. Rozsnyai K. (2018). Hatékony jogvédelem a közigazgatási perben. A magyar közigazgatási perrendtartás európai fejlődési tendenciákhoz illeszkedő kodifikációjának egyes előkérdései. ELTE Eötvös. Online: https://www.eltereader.hu/media/2020/04/Rozsnyai_HatekonyJogvedelem_READER.pdf
F. Rozsnyai K. (2020). Közterület-igazgatás. In Lapsánszky A. (Szerk.), Közigazgatási jog: Szakigazgatásaink elmélete és működése (pp. 310–328). Wolters Kluwer.
F. Rozsnyai K. (2024). D mint dichotómia, dominancia és dualizmus. Közjog és magánjog viszonya közigazgatási perjogi szempontból. Jogtudományi Közlöny, 79(12), 533–543. https://doi.org/10.59851/jk.79.12.1
Fazekas M. (2017). Hatósági ügy – közigazgatási jogvita. Jogtudományi Közlöny, 72(10), 453–462. Online: https://real-j.mtak.hu/10792/49/JK%2010%20egybe.pdf
Fekete O. (2023). A közigazgatási bíráskodás aktuális problémái – reflexiók a múltra és a jelenre. FORVM, 13(3), 83–99.
Forgács A. (2014). Az ügynökségek jogalkotási hatásköre az Amerikai Egyesült Államokban. Jogtudományi Közlöny, 69(12), 569–578. Online: https://real-j.mtak.hu/1027/57/jk1412.pdf
Forsthoff, E. (1955). Lehrbuch des Verwaltungsrechts (5. kiad., Köt. 1).
Forsthoff, E. (1971). Lehrbuch des Verwaltungsrechts (10. kiad., Köt. 1).
Gornig, G.-H. (1985). Die sachbezogene hoheitliche Maßnahme. Auch ein Beitrag zur Allgemeinverfügung im Sinne des § 35 S. 2 VwVfG. Duncker & Humblot.
Häfelin, U., Müller, G., & Uhlmann, F. (2020). Allgemeines Verwaltungsrecht (8. kiad). Dike.
Hoffman I. (2016a). A helyi önkormányzati normakontroll a tervezetek nyomán. Közjogi Szemle, 9(4), 26–33. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/4738413
Hoffman I. (2016b). A közterületek és a közutak hasznosításával kapcsolatos általános kérdések. Jegyző És Közigazgatás, 18(5), 23–25. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/3075689
Horváth M. T. (2023). Boncasztalon. Jogtudományi Közlöny, 78(10), 454–462. Online: https://real.mtak.hu/id/eprint/211971
Jakab A. (2009). A magyar jogrendszer szerkezete. Dialóg Campus.
Jaag, T. (1985). Die Abgrenzung zwischen Rechtssatz und Einzelakt. Schultess.
Kárász M. I. (2022a). A szakmai kamarák normatív aktusai feletti közigazgatási bírói kontroll egyes perjogi kérdései. In Fazekas M. (Szerk.), Jogi tanulmányok 2022 (pp. 225–238). ELTE. https://doi.org/10.56966/2022.15.Karasz
Kárász M. I. (2022b). Hogyan (nem) érhető el a hatékony jogvédelem? A normatív közigazgatási aktusok feletti bírói kontroll. Jogtudományi Közlöny, 77(1), 1–10. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/9137011
Kárász M. I. (2025). Általános hatályú rendelkezések a közigazgatási bírói gyakorlatban. Magyar Jog, 72(3), 163–173. https://doi.org/10.59851/mj.72.03.4
Kovács A. Gy., Tóth T., & Forgács A. (2016). The Legal Effects of European Soft Law and Their Recognition at National Administrative Courts. ELTE Law Journal, 2, 53–70. Online: https://ojs.elte.hu/eltelj/article/view/5132
Madarász T. (1987). Közigazgatás és jog. KJK.
Magyary Z. (1942). Magyar közigazgatás. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.
Nagy M. (2022). Szerződés a közigazgatási jogban. Jogtudományi Közlöny, 77(4), 137–146. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/8701812
Niehues, N. (1963). Dinglichkeit im Verwaltungsrecht [Doktori értekezés]. Münster.
Papp T. (2022). A közterület-használat joggyakorlata magánjogi szempontból. Jogtudományi Közlöny, 77(4), 147–153. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/1749953
Somssich R. (2021). Magánszemélyek kereshetőségi joga tíz évvel Lisszabon után: Teljes vagy hiányos jogorvoslati rendszer?. In Varju M., Fazekas F., Bartha I., & Papp M. (Szerk.), Hatékony bírói jogvédelem az Európai Unió jogában (pp. 102–125). TK.
Szegedi L. (2012). A pénzügyi piacok közvetlen európai felügyeletének kihívásai. Pénzügyi Szemle, 57(3), 368–379.
Szegedi L. (2016). Egyéni és kollektív uniós jogvédelem a közigazgatási perben: A szubjektív jogsérelemhez kötött közigazgatási bírói jogvédelem uniós átalakulása [Doktori disszertáció, Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)]. https://doi.org/10.15476/ELTE.2016.057
Wolff, H. J. (1963). Verwaltungsrecht (5. kiad., 1. kötet). C.H. Beck.
Downloads
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Krisztina Rozsnyai
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
