Az ügyvédi összeférhetetlenségi okok alóli kivételek elvi és gyakorlati megközelítésben

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.54200/kt.v4i2.87

Kulcsszavak:

ügyvédi összeférhetetlenség, ügyvédi függetlenség, ügyvédi hivatás tekintélye, igazságszolgáltatás

Absztrakt

Az ügyvédi tevékenységgel összeférhetetlen tevékenységek és jogviszonyok rendszere látszólag szilárd alapelveket, törvényszerűségeket követ. A rendszerváltást követő időszakban az ügyvédi összeférhetetlenség alóli kivételek köre fokozatosan bővült, és mára közel harminc olyan tevékenységet, illetve jogviszonyt különböztethetünk meg, amelyet a szó szoros értelemben vett ügyvédi tevékenység mellett, sőt adott esetben annak részeként az ügyvéd folytathat. Az ügyvédi összeférhetetlenség alóli kivételeket éppen ezért a jogintézmény klasszikus elvei mércéjével vizsgálom, különös tekintettel arra is, hogy az összeférhetetlenségi okok az ügyvédek számára gyakran indokolatlan korlátozásnak tűnnek, illetve – legalábbis látszólag – ellentmondanak a tisztességes gazdasági verseny logikájának. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy az ügyvédi összeférhetetlenségi okok alóli – tételesen szabályozott kivételek – változó mértékben, de valamennyi, az összeférhetetlenségi okok alapját képező elvet kérdőjelezik meg.

Hivatkozások

Baranyi B. (2024). Az ügyvédi összeférhetetlenségi okok fejlődéséről. Jogtudományi Közlöny, 79(11), 500–509. https://doi.org/10.59851/jk.79.11.2

Bánáti J., & Baranyi B. (Szerk.). (2021). Nagykommentár az ügyvédi törvényhez. Wolters Kluwer Hungary.

Bihari M. (1997). A képviselők összeférhetetlensége és a hatalommegosztás. Politikatudományi Szemle, 6(1), 5–17. Online: https://shorturl.at/5tdcr

Fazekas M. (2007). Szakmai kamarák és európaizálódás. Európai Tükör, 12(6), 28–47.

Gyulavári T. (2010). Szürke zóna – A munkaviszony és az önfoglalkoztatás közötti jogviszonyok Európában és Magyarországon [Habilitációs értekezés]. Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Állam-és Jogtudományi Kar. Online: https://shorturl.at/zz846

Koós (2023). Ezek a legismertebb, legjobban fizető szakmák 2023-ban: még mindig kevesen vágnak bele? Pénzcentrum. Online: https://shorturl.at/Ac1zC

Köblös A. (2007). A kereskedelmi választottbíráskodás alkotmányos háttere. In Harsági V., & Wopera Zs. (Szerk.) Az igazságszolgáltatás kihívásai a XXI. században. Tanulmánykötet Gáspárdy László professzor emlékére (pp. 199–210). HVG-ORAC.

Központi Statisztikai Hivatal. (2018). Mikrocenzus 2016 – 13. A foglalkozások presztízse. Online: https://shorturl.at/oW6xm

Minkó R., & Kratochwill Gy. (2023). Ügyvédi összeférhetetlenség elméletben és gyakorlatban. KözigKedd 11. Online: https://www.kozigkedd.hu/kozigkedd11

Miskolczi B. P. (2006). A kamarai szabályzat, mint vállalkozások társulásának döntése II. Versenytükör, 2(4), 33–36. Online: https://shorturl.at/iP6id

Newton, I. (1846). Mathematical Principles of Natural Philosophy. Daniel Adee.

Pénzcentrum. (2021). Itt a legismertebb szakmák rangsora: a bérek közel sem olyan csábítóak. Online: https://shorturl.at/Kwhzo

Planck, M. (1982). Válogatott tanulmányok. Gondolat.

Sárközy T. (2018). A választottbíráskodás státuszkérdéseiről az új választottbírósági törvény alapján. Jogtudományi Közlöny, 73(1), 39–45. Online: https://shorturl.at/0PpSU

Sik E., Huszár Á., & Nagy R. K. (2023). A foglalkozások inkonzisztenciája – egy új, presztízsalapú tipológia felé. Statisztikai Szemle, 101(2), 95–117. https://doi.org/10.20311/stat2023.02.hu0095

Simonyi K. (2021). A fizika kultúrtörténete a kezdetektől a huszadik század végéig. Akadémiai. K.

Sulyok T. (2013). Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete [PhD értekezés]. Szegedi Tudományegyetem. Online: https://shorturl.at/czFPE

Timár K. (2021). Az anyagi jog és az eljárási jog határán — A választottbírósági szerződés kikényszeríthetősége és annak kollíziós jogi vonatkozásai [Doktori értekezés]. ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola. Online: https://shorturl.at/cIIZ6

Ugróczky M. (2024). A tolmácsolás ingatag közjogi alapjai. Magyar Jogi Nyelv, 1, 14–25. Online: https://shorturl.at/W0dM7

Varga I. (2019). A választottbírák felelőssége. Közjegyzők Közlönye, 66(5-6.), 5–12. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/2590543

Downloads

Megjelent

2024-12-18

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok

How to Cite

Az ügyvédi összeférhetetlenségi okok alóli kivételek elvi és gyakorlati megközelítésben. (2024). KözigazgatásTudomány, 4(2), 39-64. https://doi.org/10.54200/kt.v4i2.87

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei