A digitális közigazgatás szabályozási kérdései

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.54200/kt.v4i2.84

Kulcsszavak:

digitális közigazgatás, digitalizáció, szabályozás, jogalkotás, soft law

Absztrakt

Tanulmányomban a digitális közigazgatást meghatározó szabályozók szerepét és azok egymásra gyakorolt hatásait vizsgálom meg. A digitális közigazgatás és a digitalizáció mint jelenség értelmezését követően azonosítom azokat a szabályozókat, amelyek a digitális közigazgatással összefüggő legfontosabb kérdéseket rendezik. A szabályozók között megfigyelhetőek bizonyos kölcsönhatások és más szabályszerűségek, amelyek azonosítására három fő kérdéskör – a digitális közigazgatás fogalma, a digitális közigazgatás alapintézményei és az operatív működés – mentén teszek kísérletet.   

Hivatkozások

Alsudiari, M. A. T., & Vasista, T. G. K. (2012). Cloud Computing and Privacy Regulations: An Exploratory Study on Issues and Implications. Advanced Computing: An International Journal, 3(2), 159–169. https://doi.org/10.5121/acij.2012.3216

Álló G., & Molnár Sz. (Szerk.). (2014). A „hiteles helyektől” az elektronikus közigazgatásig. Primaware. Online: https://mek.oszk.hu/14600/14683/14683.pdf

Bertelsmann Foundation. (2002). E-Government – Connecting Efficient Administration and Responsive Democracy. Bertelsmann’s Stiftung. Online: https://shorturl.at/JyHch

Blutman L. (2008). Nemzetközi soft law: hagyjuk dolgozni Occam borotváját. Közjogi Szemle, 1(1), 28–37. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/9811805

Chen, Y. C., & Dorsey, A. (2009). E-Government for Current and Future Senior Citizens. In C. G. Reddick (Szerk.), Handbook of Research on Strategies for Local E-Government Adoption and Implementation: Comparative Studies (pp. 306–322). IGI Global. http://doi.org/10.4018/978-1-60566-282-4.ch016

Collingridge, D. (1980). The social control of technology. Pinter.

Csáki Gy. B. (2006). Környezetváltozás a közigazgatásban – szemléletváltozás nélkül. Infokommunikáció és Jog, 3(13), 2–4. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/3507347

Csáki Gy. B. (2010). Az elektronikus közigazgatás tartalma és egyes gyakorlati kérdései. HVG-Orac.

Csáki-Hatalovics Gy. B. (2017). Új trendek Európában az elektronikus közigazgatás területén. Glossa Iuridica IV. évfolyam, 3–4, 71–103.

Csáki-Hatalovics Gy. B. (2021). A digitális közigazgatás. Miskolci Jogi Szemle, 16(1. különszám), 53–61. Online: https://ojs.uni-miskolc.hu/index.php/jogiszemle/issue/view/55

Csáki-Hatalovics Gy. B., & Czékmann Zs. (2019). Az elektronikus közigazgatás fogalma. In Czékmann Zs. (Szerk.), Infokommunikációs jog (pp. 15–23). Dialóg Campus. Online: https://shorturl.at/2pGBW

Czékmann Zs., & Cseh G. (2014). Elektronikus Közszolgáltatások a SZEÜSZ-ök tükrében. Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica, Tomus XXXII, 135–145. Online: https://shorturl.at/ydEBG

Géczi K. (2009). A közigazgatási büntetőjog szabályozási anomáliái, különös tekintettel a pszeudo normák kérdéskörére. Jog – Állam – Politika, 1(2), CD melléklet, 177–188. Online: https://dfk-online.sze.hu/images/JÁP/2009/CD%20melléklet/géczi.pdf

Khorow-Pour, M. (Szerk.). (2015). Encyclopedia of Information Science and Technology. IGI Global.

Kovács O. (2017). Az ipar 4.0 komplexitása – I. Közgazdasági Szemle, 64(7–8), 823–851. https://doi.org/10.18414/KSZ.2017.7-8.823

Lněnička, M. (2015). E-government Development Index and its Comparison in the EU Member States. SciPap, 23(2), 75–87. Online: https://editorial.upce.cz/1804-8048/23/2/761

Majó Z. (2006). Úton az információs társadalom felé: tudjuk-e, hová tartunk?. Információs Társadalom, 6(1), 30–39. https://doi.org/10.22503/inftars.VI.2006.1.4

Magyar Államkincstár. (2018). Keretrendszer Felhasználói Kézikönyv. Online: https://shorturl.at/NGBeN

NMHH. (2021. november 5.). Internetes közönségmérési adatok (2021. III. negyedév). Online: https://shorturl.at/B7ywy

OECD. (2003). The e-Government Imperative. OECD Publishing. https://doi.org/10.1787/9789264101197-en

Ross, J. (2019. május 8.). Digital vs. digitized: Why CIOs must help companies do both. The Enterprises Project. Online: https://shorturl.at/vW4bw

Tátrai M. J., & Szabó Zs. R. (2020). Digitalizáció és életminőség. Magyar Tudomány, 181(9), 1238–1244. https://doi.org/10.1556/2065.181.2020.9.10

Tóth A. (2016). A technológia szabályozásának jogi kihívásai. In Tóth A. (Szerk.), Technológia jog. Új globális technológiák jogi kihívásai (pp. 26–36). Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar. Online: http://www.kre.hu/ajk/images/doc/Uj_technologia_jog_kotet.pdf

UNDESA. (2002). Benchmarking E-government: A Global Perspective. Online: https://digitallibrary.un.org/record/3868821?v=pdf

Varga F. (2022). Communication of Ministries on Social Platforms. Through an examination of the Facebook activity of the Ministry of Health in four Central European countries. In M. Profiroiu (Szerk.), Crises, Vulnerability and Resilience in Public Administration. NISPAcee. Online: https://shorturl.at/glyzD

Veszprémi B. (2014). A tájékoztatási kötelezettség megjelenése, különös tekintettel az önkormányzati honlapok felépítésével kapcsolatos jogi elvárásokra. Infokommunikáció és Jog, 11(3), 111–117. Online: https://shorturl.at/NkjOA

Veszprémi B. (2020). A stratégia-alkotástól az e-hitelesítésig vezető út. Kitekintés a magyar e-közigazgatás fontosabb témaköreire [Habilitációs tézisek]. Debreceni Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar.

Veszprémi B. (2021). A stratégia-alkotástól a SZEUSZ-ökig, elméleti alapok az e-közigazgatásban. Miskolci Jogi Szemle, 16(1. különszám), 349–358. Online: https://shorturl.at/LIpNC

Z. Karvalics L. (2007). Információs társadalom – mi az? Egy kifejezés jelentése, története és fogalomkörnyezete. In Pintér R. (Szerk.), Az információs társadalom - Az elmélettől a politikai gyakorlatig (pp. 29–46). Gondolat – Új Mandátum.

Zsom B. (2014). Az elektronikus közigazgatás és a területi kutatások kapcsolatáról. Tér és Társadalom, 28(3), 18–31. https://doi.org/10.17649/TET.28.3.2598

Downloads

Megjelent

2024-12-18

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok

How to Cite

A digitális közigazgatás szabályozási kérdései. (2024). KözigazgatásTudomány, 4(2), 111-124. https://doi.org/10.54200/kt.v4i2.84