Az ESG rendelkezések implementálása a hazai jogi környezetbe és a vonatkozó felügyeleti kérdések a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága tekintetében

Absztrakt

Az ESG rövidítés jelentése „environmental, social, governance”, azaz környezet, társadalom, irányítás. Három terület, amely kapcsán a vállalatokat jelentéstételi kötelezettség terheli azért, hogy a nyilvánosság nyomon követhesse a nem pénzügyi kockázatokat és lehetőségeket. Mindezt annak érdekében, hogy a vállalatok a gazdálkodásuk során kiemelt figyelmet fordítsanak a természeti és társadalmi tőkéjük megfelelő gondozására. A releváns joganyag bemutatásának kezdő dokumentumaként a Párizsi Megállapodást jelöltem meg, ezt követően kerül sor a különböző uniós irányelvek (NFRD és SRD II) és rendeletek (CTBR, SFDR, Taxonómia rendelet) vizsgálatára, amely elvezet a legújabb irányelv, a CSRD elemzéséhez. Ez az irányelv hivatott forradalmasítani az ESG szabályozást és amelyet a magyar jogalkotó az úgynevezett „ESG törvényként” ültetett át a hazai joganyagba. A vállalkozásokra kirótt jelentős mennyiségű szabály nem hívott életre egy új hatósági szervet, amely a rendelkezések végrehajtásáért, ellenőrzéséért felelős, hanem egy meglévőt, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát jelölte ki a feladatok ellátására. Ekként a jogszabályokból fakadó hatósági feladatok hathatós teljesítésének érdekében szervezeten belül hozták létre az ESG Igazgatóságot.