A jogos érdek mint adatkezelési jogalap szabályozásának és az Európai Unió Bírósága vonatkozó esetjogának az áttekintése a jogszerű érdekek fogalmára tekintettel

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.54200/kt.v4i2.85

Kulcsszavak:

adatvédelem, jogalapok, jogos érdek, érdekmérlegelés, Európai Adatvédelmi Testület, Európai Unió Bírósága

Absztrakt

Jelen tanulmány a jogos érdek, a rendeleti szabályozását illetően leginkább rugalmasan értelmezhető jogalap kialakulásának áttekintésén túl az általános adatvédelmi rendelet szabályainak, a 29. cikk szerinti munkacsoport véleményének, az Európai Unió Bírósága gyakorlatának, és az Európai Adatvédelmi Testület a napokban nyilvános konzultációra bocsátott iránymutatásának áttekintésével igyekszik megalapozni azt az álláspontot, hogy a jogszerűnek tekintendő adatkezelői érdekek körét indokolt minél tágabban értelmezni. Ez a megközelítés mind az adatkezelésért felelős és elszámoltatható adatkezelő fogalmára és kötelezettségeire, de főképp az életviszonyok dinamikus változására tekintettel megfontolandó. A jogos érdekre való túlzó és megalapozatlan hivatkozást és egyben az érintettek személyes adatainak, személyhez fűződő jogainak és érdekeinek védelmét az érdekmérlegelés körültekintő elvégzése biztosítja, amelyre a Bíróság döntései és a Testület iránymutatása nyújt követendő szempontrendszert.

Hivatkozások

Bartóki-Gönczy B. (2021). A közösségi média európai uniós szabályozási környezete. In Barzó T., Czékmann Zs., & Csák, Cs. (Szerk.), „Gondolatok köztere” A közösségi média személyiségvédelemmel összefüggő kihívásai és szabályozása az egyes államokban (pp. 24–29). Miskolci Egyetemi Kiadó. Online: https://jogikar.uni-miskolc.hu/files/16394/beliv_2.pdf

Bodewits, J., & van Dam, C. (2022. július 6.). European Commission criticizes Dutch DPA's interpretation of legitimate interest. Hogan Lovells. Online: https://shorturl.at/bmsVF

Boros A. (2021). Jogos érdek mint az adatkezelés jogalapja az elméletben és a gyakorlatban. Themis, 2021. május, 7–33. Online: https://www.ajk.elte.hu/dstore/document/2055/THEMIS-2021-05.pdf

Bölcskei K. (2018). GDPR Kézikönyv. Vezinfó.

Determann, L. (2020). Determann adatvédelmi jogi útmutatója. HVG ORAC.

Európai Bizottság Alapvető Jogok és Jogállamiság Főigazgatóság (2020. június 3.). Emmanuel Crabit igazgató levele a holland adatvédelmi hatósághoz (Autoriteit Persoonsgegevens). Online: https://static.nrc.nl/2022/pdf/letter-dutch-dpa-legitimate-interest.pdf

European Data Protection Board (EDPB). (2019). EDPB Work program 2019/2020. Online: https://shorturl.at/TQYYO

European Data Protection Board (EDPB). (2024a). Guidelines 1/2024 on processing of personal data based on Article 6(1)(f) GDPR. Online: https://shorturl.at/itArW

European Data Protection Board (EDPB). (2024b). Report of the work undertaken by the ChatGPT Taskforce. Online: https://shorturl.at/fA6IR

Hermes, C. (2020. január 15.). The Dutch Data Protection Authority explains the “legitimate interests” ground. AKD. Online: https://shorturl.at/4plFH

Information Commissioner’s Office (ICO). (2023. május 19.). Lawful basis for processing: Legitimate interests. Online: https://shorturl.at/ouCET

Jarbekk, E., & Olberg, E. A. (2024. július 24.). AI development raises question of legal basis. IAPP. Online: https://iapp.org/news/a/ai-development-raises-question-of-legal-basis

Jóri A. (2018). Az adatkezelés jogalapja. In Jóri A. (Szerk.), GDPR magyarázata (pp. 124–190). HVG–ORAC.

Kagan, O. (2019. november 4.). Dutch Data Protection Authority Offers Its Take on “Legitimate Interest” Data Processing Authority. Fox Rothschild. Online: https://shorturl.at/N5R3U

Kollár G. (2021). Az adatkezelési jogalapok alkalmazhatóságával kapcsolatban bekövetkezett változások a GDPR hatályba lépése óta. Közigazgatási és Infokommunikációs Jogi PhD Tanulmányok, 2(1), 17–32. https://doi.org/10.47272/KIKPhD.2021.1.2

Liber Á. (2012). A jogos érdeken alapuló adatkezelésről. Infokommunikáció és Jog, 9(49), 79–88. Online: https://infojog.hu/wp-content/uploads/pdf/201249_LiberAdam.pdf

Massey, S. (2020). Ultimate GDPR Practitioner Guide (2nd ed.). Fox Red Risk.

de Miguel Asensio, P. A. (2020). A European Union perspective. In D. M. Vicente, & S. de Vasconcelos Casimiro (Eds.), Data Protection in the Internet (pp. 479–518). Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-030-28049-9

Munkacsoport (29. cikk szerinti adatvédelmi munkacsoport). (2013). 03/2013. számú vélemény a célhoz kötöttségről. WP203. Online: https://shorturl.at/pn0oc

Munkacsoport (29. cikk szerinti adatvédelmi munkacsoport). (2014). 06/2014. számú vélemény az adatkezelő 95/46/EK irányelv 7. cikke szerinti jogszerű érdekeinek fogalmáról. WP217. Online: https://shorturl.at/q74te

Munkacsoport (29. cikk szerinti adatvédelmi munkacsoport). (2017). 2/2017. számú véleménye a munkahelyi adatkezelésről. WP249. Online: https://shorturl.at/0J5Fc

Osztopáni K. (2018). Jogalapok. In Péterfalvi A., Révész B., & Buzás P. (Szerk.), Magyarázat a GDPR-ról (pp. 111–148). Wolters Kluwer.

Pók L. (2018. szeptember 24.). Az új jolly joker – Adatkezelés jogos érdek alapján. GDPR blog. Online: https://shorturl.at/qY4aY

Downloads

Megjelent

2024-12-18

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok

How to Cite

A jogos érdek mint adatkezelési jogalap szabályozásának és az Európai Unió Bírósága vonatkozó esetjogának az áttekintése a jogszerű érdekek fogalmára tekintettel. (2024). KözigazgatásTudomány, 4(2), 65-84. https://doi.org/10.54200/kt.v4i2.85