Önkormányzati autonómia – alkotmányos alapjog vagy személyiségi jog?
DOI:
https://doi.org/10.54200/kt.v3i1.54Kulcsszavak:
önkormányzati autonómia, önkormányzáshoz való jog, önkormányzati alapjog, jogi személyek személyiségi jogaAbsztrakt
A helyi önkormányzatok lényege az autonómiában, önrendelkezésük szabad gyakorlásában rejlik. Elemei kezdetben alkotmányi szinten védett alapjogok voltak, mára azonban csupán hatáskör csoportokká váltak – fókuszban a helyi közfeladatokkal –, amelyet számos alkotmánybírósági döntés is lefektetett, új alapokra helyezve a helyi önkormányzást. Az alkotmányjog mellett a polgári jogi jogviszonyokban is sajátos helye van az önkormányzatoknak, ugyanis kettős szerepet játszanak mind közjogi, mind magánjogi értelemben véve egyaránt. Miként értelmezhető az önkormányzati autonómia? Alkotmányos alapjogként vagy egyfajta különleges személyiségi jogként fogható fel? Noha a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény – ellentétben az Alkotmánnyal – az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladat- és hatáskörök jogszerű gyakorlását alkotmánybírósági és bírósági védelemben részesíti, az szinte látszólagos. Az autonómia sérelmének bekövetkezése esetén jelenleg nincs olyan rendszer, ami hatékony védelmet nyújthatna a központi kormányzat ellensúlyaként működő szervezeteknek. Éppen ezért, amennyiben az autonómiát speciális személyiségi jogként interpretáljuk, úgy megnyílhat egy további út a helyi önkormányzatok jogvédelmének biztosítása vonatkozásában. A tanulmányban főként alkotmánybírósági döntéseken keresztül – jogdogmatikai módszert alapul véve – keresem a választ a fenti kérdésekre.
Hivatkozások
Árva Zs. (2022). Adalékok az autonómia fogalom értelmezési lehetőségeihez a magyarországi modellváltás tükrében. KözigazgatásTudomány, 2(2), 5–21. https://doi.org/10.54200/kt.v2i2.40
Auer Á. (2021). Hol a határ? Közszolgáltatási szerződések köz- és magánjog határán. In Kis N., & Peres Zs. (Eds.), Ünnepi tanulmányok a 80 éves Máthé Gábor tiszteletére: Labor est etiam ipse voluptas (pp. 37–48). Ludovika Egyetemi Kiadó. Online: http://real.mtak.hu/131157/1/MG80_Auer.pdf
Balázs I. (2012). Az autonómia-felfogás változása az új magyar helyi önkormányzati szabályozásban. Állam- és Jogtudomány, 53(2–3), 213–241. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/1546314
Berényi S. (1998). A közigazgatás intézményrendszere. In Ficzere L. (Ed.), Magyar közigazgatási jog. Általános rész (1. kiadás) (pp. 88–128). Osiris.
Brunner, G., & Küpper, H. (2004). Európai autonómia-megoldások: a kisebbségi önkormányzatok autonómia-modelljeinek tipológiája. Magyar Kisebbség, 9(1–2), 466–496. Online: https://bit.ly/3JdNoBP
Dobos B. (2018). Identitás-meghatározások a közép- és délkelet-európai személyi elvű kisebbségi autonómiában. Állam- és Jogtudomány, 59(3), 3–26. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/5301345
Fábián A. (2016). A helyi önkormányzat (nem jogi) fogalmáról. Új Magyar Közigazgatás, 9(4), 35–40. Online: https://bit.ly/3qIntvP
Fazekas M. (Ed.). (2014). Közigazgatási jog. Általános rész I. ELTE Eötvös.
Görög M. (2011). A jogi személy személyi értéke. Jogtudományi Közlöny, 66(11), 569–574.
Heintze, H–J. (1998). On the Legal Understanding of Autonomy. In M. Suksi (Ed.), Autonomy: Applications and Implications (pp. 7–32). Brill.
Hoffman I. (2015). Gondolatok a 21. századi önkormányzati jog fontosabb intézményeiről és modelljeiről - A nyugati demokráciák és Magyarország szabályozásainak, valamint azok változásainak tükrében. ELTE Eötvös.
Józsa Z. (2014). A közigazgatási szerv és szervezet, szervtípusok; a közigazgatási szervezet felépítésének általános elvei. NKE. Online: https://bit.ly/3CpFTUq
Kilényi G. (2006). A közigazgatási szervek jogi személyiségének problémái. Magyar Közigazgatás, 56(8), 449–468.
Koltay, A. (2017). Az „általános személyiségi jog” azonosítása felé. Alkotmányjogi, magánjogi és büntetőjogi vizsgálódás. In Koltay A., & Török B. (Eds.), Sajtószabadság és médiajog a 21. század elején (pp. 267–296). Wolters Kluwer. Online: http://real.mtak.hu/98867/1/Koltay-altalanosszemelyisegijog.pdf
Magyary Z. (1930). A magyar közigazgatás racionalizálása. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.
Magyary Z. (1942). Magyar közigazgatás. Magyar Királyi Egyetemi Nyomda.
Miklósné Zakar A. (2010). Autonómia: elmélet és gyakorlat. Tér és társadalom, 24(3), 75–91. https://doi.org/10.17649/TET.24.3.1329
Nagy M. (2009). Közjogi jogalanyiságról a köztestületek apropóján. Jogtudományi Közlöny, 64(4), 190–192. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/6161011
Nagy M. (2017). A helyi- területi önkormányzatok és az Alaptörvény. Közjogi Szemle, 10(4), 16–27. Online: https://bit.ly/3qG2qd8
Összefoglaló jelentés a közigazgatási perek eljárási kérdéseinek elemzéséről - Az önkormányzati jogok bírósági védelme 6. melléklet
Online: https://bit.ly/3P7iCOH
Papp T. (2014). Vázlatos áttekintés a jogi személyről az új Polgári Törvénykönyv apropóján. Pro Publico Bono: Magyar Közigazgatás, 2, 150–159. Online: https://bit.ly/42EpqGR
Papp T. (2017). Közjogi személy – jogi személyi kategória? In Szikora V., & Török É. (Eds.), Ünnepi tanulmányok Csécsy György 65. születésnapja tiszteletére I.-II. kötet (pp. 121–129). Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar. Online: http://real.mtak.hu/83324/1/Csecsyunnepikotet.pdf
Patyi A. (2009). A jogi személyiség egyes kérdései a közigazgatási szervezetben: létezik-e, s ha igen, micsoda a közigazgatási jogi személyiség? In Csefkó F. (Ed.), A közigazgatási szervezetrendszer átalakítási kísérletei (pp. 58–75). Jövő Közigazgatásáért Alapítvány.
Patyi A. (2013). Gondolatok a magyar helyi önkormányzati rendszer általános szabályairól. In Szoboszlai-Kiss K., & Deli G. (Eds.), Tanulmányok a 70 éves Bihari Mihály tiszteletére (pp. 379–395). Universitas-Győr Nonprofit Kft. Online: https://dfk-online.sze.hu/images/egyedi/bihari/patyi.pdf
Pálné Kovács I. (2008). Helyi kormányzás Magyarországon. Dialóg Campus.
Petrétei J. (1995). Az önkormányzatok fogalmáról, jellegéről és alkotmányi szabályozásáról. Jura, 2(1), 6–15.
Petrik F. (2001). Jogalanyok és jogi személyek az új Polgári Törvénykönyvben. Magyar Jog, 48(10), 577–587. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/4445759
Potje L. (2019). Az önkormányzatok indítványozói jogosultsága az újabb alkotmánybírósági döntések tükrében. Alkotmánybírósági Szemle, 2, 12–20. Online: https://bit.ly/3qKE7dY
Sárközy T. (1985). A jogi személy elméletének alakulása. Vizsgálódás a komplex jogalanyiságról. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Siket J. (2014). A Közigazgatási Szerv Jogalanyisága, közigazgatási szervek tevékenységi típusai, közigazgatási szervezetrendszer, szervezeti igazgatás. NKE. Online: https://bit.ly/46f7Xb9
Siket J. (2020). A helyi önkormányzatok közigazgatási autonómiája Magyarországon. Iurisperitus.
Siket J. (2021). Lehet-e „hintázni” a köz- és magánjogi jogviszonyok között? A helyi közhatalom gyakorlója tulajdonosi szerepben. Forum: Acta Juridica Et Politica, 11(3), 377–384. Online: https://bit.ly/3qFPdB5
Sólyom L. (2001). Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. Osiris.
Varga Á. (2020). Tűnődések az önkormányzati autonómia jelentéstartalmáról. Jura, 3, 89-100. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/4582426
Varga Á. (2021). Van-e jelentősége a helyi önkormányzáshoz való jog alapjogként való tételezésének? Alkotmánybírósági Szemle, 1, 2–9. Online: https://bit.ly/43EHbXI
Vékás L. (2021). A Polgári Törvénykönyv első hét évéről. Jogtudományi Közlöny, 76(3), 101–112. Online: https://bit.ly/441FfZn
Verebélyi I. (Ed.). (1996). Az önkormányzatiság alkotmányos alapjai. A helyi önkormányzatok alkotmányi szabályozása. KJK – MTA ÁJTI.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 Sándor Nagy
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
