Az éghajlatváltozással kapcsolatos perek jelene és jövőjének lehetséges irányai
DOI:
https://doi.org/10.54200/kt.v3i1.52Kulcsszavak:
éghajlatváltozás, klímaperek, Párizsi Megállapodás, bíróságokAbsztrakt
A klímaváltozás elvitathatatlanul napjaink legnagyobb környezeti kihívása. E kihívásra nemzetközi, regionális és nemzeti szinten, illetve politikai, tudományos és társadalmi szinten is születnek válaszok. Az éghajlatváltozással kapcsolatos pereskedés a társadalom egyik válaszlépése az éghajlatváltozásra, amelynek segítségével a politikai döntéshozókat bizonyos lépésekre, illetve ambiciózusabb intézkedések megtételére próbálják kényszeríteni. Az éghajlat védelme érdekében indított perek a polgári jog területéről, a vállalatokkal szemben kezdeményezett perekből indultak, mára azonban – leginkább a döntéshozók elégtelen lépései miatt – többek között az államokkal szembeni, több különböző jogterületet felölelő jogvitákká fejlődtek. Az Európában folyó éghajlatvédelmi peres ügyek tekintetében a kép szinte napról napra változik, ennek ellenére mégis megfigyelhetőek olyan irányok, amelyek megjelenésére számíthatunk a közeljövőben vagy már megjelentek, de nagyobb teret fognak nyerni a jövőben az éghajlatvédelmi ítélkezésben. Az alábbi tanulmány először az éghajlat védelme érdekében indított perek rövid történetét mutatja be, majd részletesen foglalkozik ezen perek jelenével és lehetséges jövőbeli irányaival.
Hivatkozások
Bándi Gy. (2022). A tervszerűség alapelvi jelentősége a környezetvédelemben. Acta Humana, 10(2), 7–26. https://doi.org/10.32566/ah.2022.2.1
Bándi Gy. (2011). Környezetjog. Szent István Társulat.
Bouwer, K. A. (2018). The unsexy future of climate change litigation. Journal of environmental law, 30(3), 483–506. https://doi.org/10.1093/jel/eqy017
Carnwath, R. (2022, január 19). Climate-conscious courts: reflections on the role of the judge in addressing climate change. LSE. Online: https://bit.ly/463TSNv
ECtHR. (2019, January 25). Solemn Hearing of the European Court of Human Rights. Speech by Mr Laurent Fabius. Online: https://bit.ly/3CxzZke
Feria-Tinta, M. (2021). Climate Change Litigation in the European Court of Human Rights: Causation, Imminence and other Key Underlying Notions. Europe of Rights & Liberties/Europe des Droits & Libertés, 2(1), 52–71.
Golnaraghi, M., Setzer, J., Brooke, N., Lawrence, W., & Williams, L. (2021). Climate Change Litigation – Insights into the evolving global landscape. The Geneva Association.
Harrison, J. C. (2017). The Political Question Doctrines. Virginia Public Law and Legal Theory Research Paper No. 59. http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.2668374
Hoffman I. (2020). A közigazgatási reform és az állami beavatkozás eszközeinek módosulása. Közjogi Szemle, 13(2), 22–27.
International Energy Agency (IEA). (2021). Net Zero by 2050. Online: https://www.iea.org/reports/net-zero-by-2050
Kecskés G. (2021). A környezeti jogok értelmezése az Emberi Jogok Európai Egyezményébe foglalt jogok körében. Acta Humana, 9(2), 207–220. https://doi.org/10.32566/ah.2021.2.9
Keller, H., & Heri, C. (2022). The Future is Now: Climate Cases Before the ECtHR. Nordic Journal of Human Rights, 40(1), 153–174. https://doi.org/10.1080/18918131.2022.2064074
Lambin, E. F., Gibbs, H. K., & Heilmayr, R. (2018). The role of supply-chain initiatives in reducing deforestation. Nature Climate Change, 8(2), 109–116. https://doi.org/10.1038/s41558-017-0061-1
Levin, K., Cashore, B., & Bernstein, S. (2012). Overcoming the tragedy of super wicked problems: constraining our future selves to ameliorate global climate change. Policy Science, 45(2), 123–152. https://doi.org/10.1007/s11077-012-9151-0
Mallett, D., & Nagra, S. (2020, February 27). Climate change litigation – What is it and what to expect. Online: https://bit.ly/3NyArVX
Markell, D., & Ruhl, J. B. (2011). An Empirical Assessment of Climate Change in the Courts: A New Jurisprudence or Business as Usual?. Florida Law Review, Vol. 64. https://doi.org/10.2139/ssrn.1762886
McKenna, P. (2022, May 23). New Study Says World Must Cut Short-Lived Climate Pollutants as Well as Carbon Dioxide to Meet Paris Agreement Goals. Inside Climate News. Online: https://bit.ly/43F04tJ
Nachmany, M., Fankhauser, F., Setzer, J., & Averchenkova, A. (2017). Global Trends in Climate Change Legislation and Litigation. Grantham Research Institute on Climate Change and the Environment. Online: http://archive.ipu.org/pdf/publications/global.pdf
Pánovics A. (2022). Klímaválság az IPCC-jelentések tükrében. In Barcsi T., & Diósi Sz. (Eds.), A válság elméleti vonatkozásai (pp. 73–82). Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar.
Peel, J., & Osofsky, H. (2018). A Rights Turn in Climate Change Litigation? Transnational Environmental Law, 7(1), 37–67. https://doi.org/10.1017/S2047102517000292
Preston, B. J. (2021a). The Influence of the Paris Agreement on Climate Litigation: Legal Obligations and Norms. Journal of Environmental Law, 33(1), 1–32, https://doi.org/10.1093/jel/eqaa020
Preston, B. (2021b). Climate Conscious Lawyering. 95 Australian Law Journal 51. Online: https://ssrn.com/abstract=3949080
Rodríguez-Garavito, C. (2020). Human Rights: The Global South’s Route to Climate Litigation, AJIL Unbound, 114, 40–44. https://doi.org/10.1017/aju.2020.4
Rogríguez-Garavito, C. (2022). Litigating the Climate Emergency: The Global Rise of Human Rights–Based Litigation for Climate Action. In C. Rorgíguez-Garavito (Ed.), Litigating the Climate Emergency: How Human Rights, Courts and Legal Mobilization Can Bloster Climate Action (pp. 9–83). Cambrige University Press. https://doi.org/10.1017/9781009106214.003
Saiger, A-J. (2021, April 29). The Constitution Speaks in the Future Tense: On the Constitutional Complaints Against the Federal Climate Change Act. Verfassungsblog. https://doi.org/10.17176/20210429-221250-0
Setzer, J., Higham, C, Jackson, A., & Solana J. (2021). Climate Change Litigation and Central Banks. European Central Bank Legal Working Paper Series, 21. https://doi.org/10.2139/ssrn.3977335
Setzer, J., Narulla, H., Higham, C., & Bradeen, E. (2022). Climate litigation in Europe: A summary report for the European Union Forum of Judges for the Environment. Grantham Research Institute on Climate Change and the Environment and the European Union Forum of Judges for the Environment. Online: https://bit.ly/3JfiJnC
Sulyok K. (2019). A környezet védelme és az Alaptörvény P) cikke az Alkotmánybíróság gyakorlatában. Alkotmánybírósági Szemle, 2019/1., 20–31.
Sulyok K. (2020). A Klímaperek kihívásai és sikerei – az Urgenda-ítélet tanulságai. Közjogi szemle, 13(1), 1–7.
Sulyok K. (2021). A magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog, 8. cikk. In Sonnevend P., & Bodnár E. (Eds.), Az Emberi Jogok Európai Egyezményének kommentárja. HVG-ORAC.
Sulyok K. (2022a). Intergenerational Equiy. In C. Binder, M. Nowak, J. A. Hofbauer, & P. Janig (Eds.), Elgar Encyclopedia of Human Rights (pp. 112–119). Edward Elgar Publishing. https://doi.org/10.4337/9781789903621.intergenerational.equity
Sulyok K. (2022b). Klímaperek trendjei nemzeti bíróságok és a nemzetközi bírói fórumok gyakorlatában. Társadalmi Reflexió Intézet. Online: https://bit.ly/3NxOj2o
Szegedi L. (2022): Felesleges füstölgés? A dízelbotrányra adott uniós és tagállami válaszok. Gombos K. (Ed.), Az európai jog 21. századi kihívásai (pp. 97–116). Ludovika Egyetemi Kiadó.
The Guardian. (2019, szeptember 9). Climate change is greatest ever threat to human rights, UN warns. Online: https://bit.ly/3X6lGwB
United Nations Environment Programme (UNEP), & Columbia University, Sabin Center for Climate Change Law. (2017). The Status of Climate Change Litigation: A Global Review. Online: https://wedocs.unep.org/20.500.11822/20767
United Nations Environment Programme (UNEP), & Columbia University, Sabin Center for Climate Change Law. (2021). Global Climate Litigation Report: 2020 Status Review.
Yona, L., Dixon, M. D., Howarth, R. B., Kapuscinski, A. R., & Virginia, R. A. (2020). Applying a leverage points framework to the United Nations climate negotiations: The (dis)empowerment of youth participants. Elementa: Science of the Anthropocene, 8(36). https://doi.org/10.1525/elementa.433
Zamponi, L., Ylä-Anttila, T., Vrablikova, K., Teune, S., Svenberg, S., Stykket, A., Savolainen, S., Rammelt, H., Portos, M., Oross, D., Olesen, T., Mjøset, L., Mikecz, D., Matthews, I., Neuber, M., Navratil, J., Lukianow, M., Luhtakallio, E., Lorenzini, J., & Gravante, T. (2020). Protest for a future II: Composition, mobilization and motives of the participants in Fridays For Future climate protests on 20-27 September, 2019, in 19 cities around the world. https://doi.org/10.17605/OSF.IO/ASRUW
Downloads
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 Fruzsina Bögös
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
