A mesterséges intelligencia közigazgatásban való felhasználásával okozott kár

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.54200/kt.v3i1.51

Kulcsszavak:

mesterséges intelligencia, közhatalom gyakorlásával okozott kár, kártérítés, chatbot, közigazgatás

Absztrakt

A tanulmányban bemutatjuk a közigazgatási jogkörben okozott károkért való felelősség és a mesterséges intelligencia kapcsolatát. Sor kerül a közigazgatásban használt MI-rendszerek vizsgálatára, a jogszabályi és történeti háttér felderítésére, a kapcsolódó felelősségi problémák ismertetésére. Megállapításra kerül, hogy – figyelembe véve a tudomány jelenlegi állapotát, valamint a jogszabályi környezetet – a jelenleg a magyar közigazgatásban alkalmazott rendszerek még nem tekinthetőek autonóm MI-nek, így ezek esetén nincs jelentősége a felelősség mesterséges intelligenciával összevetett vizsgálatának. A magyar jogirodalmi gondolatokon és bírói gyakorlaton keresztül megvizsgáljuk, hogy ha „valódi” MI-rendszereket alkalmaznának a közigazgatásban és az MI felelősség irányelv is átültetésre kerülne a magyar jogrendszerbe, akkor a bíróság milyen eszközzel tudná vizsgálni a kártérítési felelősség meglétét.

Végül elemezzük az ügyfélkapu keretében működő, az ügyfelek számára tájékoztatást nyújtó chatrobotot. Ez az MI-rendszer álláspontunk szerint a jelenlegi jogszabályi és technológiai környezetben is képes lehet – a téves tájékoztatás útján megvalósuló – közhatalom gyakorlásával való károkozásra.

Hivatkozások

Álló G., Csákó M., Futó I., Gáspár M., Gerencsér B., Juhász A., Kleinheincz G., Molnár Sz., Nyíry G., Papp Z., Sántha Gy., Sikolya Zs., Simon P., Süveges D., Varga L., Wetzel T., & Z. Karvalics L. (2014). A „hiteles helyektől” az elektronikus közigazgatásig. Primaware. Online: https://mek.oszk.hu/14600/14683/14683.pdf

Bicskei T., & Rideg G. (2020). Mesterséges intelligencia és a drónok: szabályozási és felelősségi kérdések. In Miskolczi-Bodnár P. (Ed.), Jog és Állam 32. szám. XVIII. Jogász Doktoranduszok Szakmai Találkozója (pp. 21–41). KRE-ÁJK. Online: https://bit.ly/3qToRvJ

Boóc Á. (2013). Észrevételek az állam kárfelelősségéről a jogszabályban történt ármegállapítási kötelezettség elmulasztása vonatkozásában. Jogtudományi Közlöny, 68(10), 507–512.

Borbás B. (2011). Az állam és a köz kárfelelősségéről a vétkességi elvtől való eltávolodás tükrében. JURA, 17(1), 151–159.

Czékmann Zs., Cseh G., & Ritó E. (2022). Az automatikus döntéshozatal helye és szerepe a hatósági eljárásban. KözigazgatásTudomány, 2(2), 35–47. https://doi.org/10.54200/kt.v2i2.34

Fortes, P. R. B. (2020). Paths to digital justice: Judicial robots, algorithmic decision-making, and due process. Asian Journal of Law and Society, 7(3), 453–469. https://doi.org/10.1017/als.2020.12

Fuglinszky Á. (2015). Kártérítési jog. HVG-ORAC.

Idomsoft. (2022. augusztus 25.) Mesterséges intelligenciával támogatott hangképzés szolgáltatás (MIA TextToSpeech- TTS) Mesterséges intelligenciával támogatott hangleiratozás szolgáltatás (MIA SpeechToText-STT) Mesterséges intelligenciával támogatott kommunikációs asszisztens (MIA ChatRobot-CHB) Csatlakozási és szolgáltatási szabályzat. Online: https://bit.ly/3NFw1fJ

Joshi, N. (2019. június 10.). How Far Are We From Achieving Artificial General Intelligence?. Forbes. Online: https://bit.ly/3XlO11S

Kertészné Princzinger M. (2004). A közigazgatási jogkörben okozott károk megtérítése iránt indított perek egyes kérdései I. Céghírnök, 14(7), 12–14.

Kristóf T. (2002). Jövőelméletek 9. A mesterséges neurális hálók a jövőkutatás szolgálatában. BKÁE Jövőkutatási Kutatóközpont. https://doi.org/10.13140/RG.2.1.2835.6562

Miniszterelnökség. (2022. szeptember 27.). Önkiszolgáló pontok támogatják a gyors ügyintézést a kormányablakokban. Online: https://bit.ly/3Jprr2F

NISZ. (2021a. március 26.). Arcképes azonosítás az online ügyintézés során? – Már a közigazgatásban is lehetséges. Online: https://bit.ly/3JNonOn

NISZ. (2021b. augusztus 9.). MIA – ismerje meg a 1818 új kollégáját. Online: https://bit.ly/3CHXeIG

Rainer L. (2016). A felróhatóság megítélése a bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránti igény elbírálása során. Jogtudományi közlöny, 71(11), 565–575.

Rideg G. (2021). A mesterséges intelligencia használatával járó kockázatok szabályozási kérdései: A magas kockázatú MI-alkalmazások. In Miskolczi-Bodnár P. (Ed.), Jog és Állam 34. szám. XIX. Jogász Doktoranduszok Országos Konferenciája (pp. 253–261). KRE-ÁJK.

Rixer Á. (2011). Az állam felelősségének egyes kérdései. De iurisprudentia et iure publico, 5(1), 124–147.

Rudin, C. (2019). Stop explaining black box machine learning models for high stakes decisions and use interpretable models instead. Nature machine intelligence, 1(5), 206–215. https://doi.org/10.1038/s42256-019-0048-x

Samu Nagy D. (2021). Mesterséges intelligencia a közigazgatásban [Infojegyzet]. Országgyűlés Hivatala. Online: https://bit.ly/468suhg

Torma A., & Szabó B. (2022). Egy közigazgatási sci-fi, vagy a jövő valósága? Úton 2030 felé. Hipotézisek a holnap közigazgatási hatósági eljárása általános szabályainak gyakorlatához. Közigazgatás Tudomány, 2(2), 118–137. https://doi.org/10.54200/kt.v2i2.39

Tőkey B. (2020). Szerződésen kívüli kötelmek. HVG-ORAC.

Uttó Gy. (2010). Közhatalmi kárfelelősség a három Polgári Törvénykönyv tükrében. Magyar jog, 57(10), 597–607.

Vékás L., & Gárdos P. (Eds.). (2022). Nagykommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez. Wolters Kluwer.

Wade, A. (2017. március 15.). DeepMind research brings strong AI one step closer. The Engineer. Online: https://bit.ly/3JqNDtc

Ződi Zs. (2021). Az Európai Bizottság mesterséges intelligencia kódexének tervezete. Gazdaság és jog, 29(5), 1–3.

Downloads

Megjelent

2023-07-06

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok

How to Cite

A mesterséges intelligencia közigazgatásban való felhasználásával okozott kár. (2023). KözigazgatásTudomány, 3(1), 99-114. https://doi.org/10.54200/kt.v3i1.51