Az infokommunikációs technológiák és a mesterséges intelligencia intézményeinek nemzetközi politikai gazdaságtani keresztmetszete

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.54200/kt.v3i1.47

Kulcsszavak:

IKT, MI, innováció, nemzetközi politikai gazdaságtan, történelem

Absztrakt

A tágabb infokommunikációs technológiai (IKT) kontextus, és a mesterséges intelligencia (MI) közötti kapcsolódások többféleképpen írhatók le: egyebek mellett történelmi, nemzetközi politikai gazdasagtani és műszaki oldalról is. E tanulmány e hármas kiterjedést kívánja bemutatni a kezdetektől napjainkig, középpontba állítva a mesterséges intelligencia történetének főbb állami és transznacionális mozzanatait. Az eredendően két különálló terület, vagyis az IKT és az MI napjainkban kibontakozó konvergenciája könnyűszerrel tetten érhető egyes nemzeti hátszelű transznacionális vállalatoknak a mesterséges intelligenciára is kiterjedő, igen változatos szolgáltatási kínálatának elemzése során. A konvergencia ekképp megjelenő folyamatai egyebek mellett nemzetközi politikai gazdaságtani bírálati kérdésfeltevésekre is ösztönöznek, különösen egyes – e helyen változatosan tárgyalt – műszaki sajátosságok nyomán. A koncentrációk mindenekelőtt amerikai, és egyre hangsúlyosabb mértékben távol-keleti irányúak, és évtizedek óta felvonultatják az innovációk nagyhatalmi pártfogásának jegyeit csakúgy, mint napjainkban az úgynevezett Big Data problémáját.  

Hivatkozások

Adamssen, J. (2020). Artificial Intelligence. The Complete Beginner’s Guide to the Future of A.I. Efalon Acies.

Amin, S. (2003). Obsolescent Capitalism. Contemporary Politics and Global Disorder. Zed Books.

Anderson, D. (2021). Artificial Intelligence Implementing AI for your Business. Estalontech.

Anyoha, R. (2017. augusztus 28). The History of Artificial Intelligence. Science in the News. Online: https://sitn.hms.harvard.edu/flash/2017/history-artificial-intelligence/

Bosker, B. (2013. január 22.). SIRI RISING: The Inside Story Of Siri's Origins -- And Why She Could Overshadow The iPhone. Huffpost. Online: https://bit.ly/43xTa9w

Bost, F., Carroué, L., Colin, S., Laporte, A., Pihet, C., Sanmartin, O., & Teurtrie, D. (2021). Világgazdasági körkép. Pallas Athéné.

Bayer J. (2015). A szuverenitás változása a globalizáció korában. In Takács P. (Ed.), Az állam szuverenitása. Eszmény és/vagy valóság. Interdiszciplináris megközelítések. Gondolat – MTA TK JTI – SZE DFK.

Brzezinski, Z., & Snowcroft, B. (2019). Amerika és a Világ. AJTK.

Chung, E-S. (2017. október 18.). [Editorial] Bixby 2.0: The Start of the Next Paradigm Shift in Devices. Samsung Newsroom. Online: https://bit.ly/3XbUUmE

Croteau, D. R., & Hoynes, W. D. (2019). Media/Society: Technology, Industries, Content and Users. Sage.

Ferrucci, D., Levas, A., Bagchi, S., Gondek, D., & Mueller, E. T. (2013). Watson: Beyond Jeopardy! Artificial Intelligence, 199–200, 93–105. https://doi.org/10.1016/j.artint.2012.06.009

Gilpin, R. (1987). The Political Economy of International Relations. Princeton University Press.

Grosse, T. G., Stepper P., Shoup, Š., Libera, R., Ilyash Gy., Sál, K., Michałowski, B., Ugrósdy M., Reguli, M., & Máca, R. (2022). Voice of civil society in the debate „Conference on the future of Europe”. Instytut Sobieskiego. Online: https://bit.ly/3CsuX8L

Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), Digitális Jólét Program, Mesterséges Intelligencia Koalíció. (2020). Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája 2020–2030. Online: https://bit.ly/3X4BBeJ

Iványi M. (2018). A digitális média társadalmi erőterének politikai gazdaságtani és geopolitikai szerkezete, ideológiai következményei és szabad tartományai [Disszertáció]. Budapesti Corvinus Egyetem, Társadalomtudományi Kar.

Iványi M. (2019a). A számítógép-alapú kommunikáció nagyhatalmi és nagyvállalati perspektívái, geopolitikai és nemzetközi politikai gazdasági dimenziói. Információs társadalom, 19(2), 35–51. https://doi.org/10.22503/inftars.XIX.2019.2.3

Iványi M. (2019b). A Nagy Testvér viszonylagos valósága. A digitális médiapanoptikon és a globális felügyelet. Valóság, 62(12), 1–14.

Hardt, M., & Negri, A. (2001). Empire. Harvard University Press. https://doi.org/10.4159/9780674038325

Hongyu, L., & Xing, L. (2014). G20 and C2: Sino-US Relations as an Institutional Cooperation Game? In Xing L. (Ed.), The BRICS and Beyond: The International Political Economy of the Emergence of a New World Order (pp. 111–128). Ashgate.

Lardinois, F. (2019. május 2.). Microsoft extends its Cognitive Services with personalization service, handwriting recognition APIs and more. TechCrunch+. Online: https://bit.ly/3Pa1h7K

Layton, R., & Watters, P. A. (2016). Automating Open Source Intelligence. Elsevier.

Lunden, I. (2013. szeptember 13.). Intel Has Acquired Natural Language Processing Startup Indisys, Price “North” Of $26M, To Build Its AI Muscle. TechCrunch+. Online: https://bit.ly/3PbMMAu

Magyarics T. (2014). Az Egyesült Államok külpolitikájának története (History of US Foreign Policy). Antall József Tudásközpont.

Matolcsy Gy. (2020). Amerikai Birodalom vs. Európai Álom. Pallas Athéné Books.

Mazzucato, M. (2013). The Entrepreneurial State: Debunking Public vs. Private Sector Myths. Anthem.

Murphy, A., & Contreras, I. (2022. május 12.). The Global 2000. Forbes. Online: https://www.forbes.com/lists/global2000/?sh=44667f195ac0

Olson, P. (2011. október 6.). Steve Jobs Leaves A Legacy In A.I. With Siri. Forbes. Online: https://bit.ly/43XMMs4

Peters, M. (2021. június 3.). Samsung's Anime Assistant Is Twitter's New Obsession. Comicbook. Online: https://bit.ly/3qI389V

Phil, S. (2011). The Age of the Platform. How Amazon Apple Facebook and Google Have Redefined Business. Motion.

Ponciano, J. (2021. május 13.). The World’s Largest Technology Companies In 2021: Apple’s Lead Widens As Coinbase, DoorDash Storm Into Ranks. Forbes. Online: https://bit.ly/3N1Hi8R

Rosen, A. (2011. október 4.). Apple Knowledge Navigator Video from 1987 Predicts Siri, iPad and More. Cult of Mac. Online: https://bit.ly/3N3SVfy

Schiller, D. (2014). Digital Depression: Information Technology and Economic Crisis. University of Illinois Press. https://doi.org/10.5406/illinois/9780252038761.001.0001

Swartz, J., & Guynn, J. (2016. április 12.). Facebook's Mark Zuckerberg steps into political fray. USA Today. Online: https://bit.ly/3XkyIH7

Tan, P-N., Steinbach, M., & Kumar, V. (2011). Bevezetés az adatbányászatba. Panem. Online: https://gyires.inf.unideb.hu/KMITT/a04/ch08.html#idp147904864

United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. (2021). UNESCO Science Report 2021: The Race Against Time for Smarter Development.UN-iLibrary. https://doi.org/10.18356/9789210058575

Upbin, B. (2013. február 8.). IBM's Watson Gets Its First Piece Of Business In Healthcare. Forbes. Online: https://bit.ly/3oZAmRu

Vickers, M. (2016). The Architectural Elevation of Technology: A Photo Survey of 75 Silicon Valley Headquarters. Marquis.

##submission.downloads##

Megjelent

2023-07-06

Hogyan kell idézni

Iványi, M. P. (2023). Az infokommunikációs technológiák és a mesterséges intelligencia intézményeinek nemzetközi politikai gazdaságtani keresztmetszete. KözigazgatásTudomány, 3(1), 51–67. https://doi.org/10.54200/kt.v3i1.47

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok