A visszalépés tilalma, mint minimális környezetvédelmi elvárás
DOI:
https://doi.org/10.54200/kt.v1i1.4Kulcsszavak:
visszalépés tilalma, környezethez való jog, szükségesség-arányosság, Alkotmánybíróság, elővigyázatosságAbsztrakt
A környezetvédelem egyik kulcskérdése, hogy miként határozhatom meg az elvárások szintjét. Ezt általánosságban pozitív módon aligha lehet leírni. Az emberi jogi megközelítés már jobban emlékeztet arra, hogy az államnak és mindenki másnak vannak minimális kötelezettségei. Erre utal a nemzetközi jogban ismert jus cogens fogalom is. A magyar Alkotmánybíróság a kezdetektől a visszalépés tilalmának követelményét alkalmazza, ami tehát a már elért védelmi szintet tekinti zsinórmértéknek. Ettől a szükségesség-arányosság tesztjét alkalmazva, más alapjogok indokolt védelme miatt elképzelhető eltérés, de csak megfelelő indokolással, ami az államot terhelő kötelezettség. A visszalépés tilalma több aspektust átfog: a prioritások megítélését, az anyagi jogi és eljárásjogi kérdéseket, az igazgatási vagy egyéb szervezeti feltételeket, a működési hatékonyságot egyaránt. Mindet abból a szempontból nézve, hogy van-e, lehet-e hatása a kérdéses jog érvényesítésére. Nem csupán a tényleges visszalépés tilalmazott, hanem a csökkenés lehetősége, avagy csak kockázata sem megengedhető. Ennek kapcsán pedig előtérbe kerül a megelőzés és az elővigyázatosság.
Hivatkozások
Balogh Zs. (2010). Az emberi méltóság: jogi absztrakció vagy alanyi jog, Iustum Aequum Salutare, 6(4), 35-44. online: https://bit.ly/3zq0nfR
Bándi Gy. (2017). A visszalépés tilalma és a környezetvédelem. In Gellén Klára (Szerk.), Honori et virtuti: Ünnepi tanulmányok Bobvos Pál 65. születésnapjára (pp. 9-23). Iurisperitus Bt.
Bándi Gy. (2017). Környezeti értékek, valamint a visszalépés tilalmának értelmezése. Iustum Aequum Salutare, 13(2), 159-181. online: https://bit.ly/390ol6n
Bándi Gy. (2019). Környezethez való jog. In Schanda B. – Balogh Zs. (Szerk.), Alkotmányjog – alapjogok. Pázmány Press.
Carducci, M., Bagni, S., Lorubbio, V., Musarò, E., Montini, M., Barreca, A., Di Francesco Maesa, C., Mumta, I., Spinks, L., Powlesland, P. (2019) Towards an EU Charter of the Fundamental Rights of Nature (Study for The European Economic and Social Committee) online: https://bit.ly/3NaAhkP
Casla, K. (2020). Rights and Responsibilities: Protecting and Fulfilling Economic and Social Rights in Times of Public Health Emergency, In Ferstman, C., Fagan, A. (Eds.), Covid-19, Law and Human Rights: Essex Dialogues. A Project of the School of Law and Human Rights Centre, University of Essex. doi: http://doi.org.10.5526/xgeg-xs42_003
Csapó Zs. (2020). „[...] És amelyet csak a nemzetközi jognak az ugyanilyen jellegű későbbi szabályával lehet megváltoztatni.” Az 1969. évi bécsi egyezmény és a ius cogens módosíthatósága. Állam- és Jogtudomány, 61(1), 25-43. online: https://bit.ly/3ab1EMS
Darpö, J. (2021) Can Nature Get it Right? A Study on Rights of Nature in the European Context(commissioned by the Policy Department for Citizens’ Rights and Constitutional Affairs European Parliament PE 689.328- March 2021), 61. online: https://bit.ly/3N7AF3E
Fodor L. (2013). A víz az alaptörvény környezeti értékrendjében. Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica, 31, 329-345. online: https://bit.ly/3N3P28Y
Fodor L. (2005). A jogszabályok környezetvédelmi hatásvizsgálata, Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica, Tomus 23(2), 245-278.
Fodor L. (2007). A környezethez való jog dogmatikája napjaink kihívásai tükrében, Miskolci Jogi Szemle, 2(1), 5-19.
Halmos Sz. (2017). Szempontok a UN CRPD hazai végrehajtásához, különös tekintettel az egyezmény 19. cikkére (a fogyatékos személyek önálló életvitelhez és közösségbe való befogadáshoz való joga) I., Acta Humana, 5(6), 75-102. online: https://bit.ly/3t6vjOe
Jeffries, Jr., J. C., Levinson, D. J. (1998). The Non-Retrogression Principle in Constitutional Law, California Law Review, 86(6), 1211-1249. https://doi.org/10.2307/3481106
Olajos I. (2018). A természeti védettség alatt álló területek speciális kezelői joga, és a visszalépés tilalmának elve, valamint a tulajdonosi joggyakorlás jogának ütközése az állami tulajdonú területek kezelése kapcsán. Agrár- és Környezetjog, 25, 174-189. http://doi.org/10.21029/JAEL.2018.25.157
Prieur, M. (2012). Non-regression in environmental law, S.A.P.I.EN.S - Surveys and Perspectives Integrating Environment and Society, 5(2) online: https://sapiens.revues.org/1405
Sulyok K. (2015). A természetvédelem védelmében – a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelését érintő törvény előzetes normakontrolljának margójára. Ars Boni, 3(2)
Szilágyi J. E. (2018). Az elővigyázatosság elve és a magyar alkotmánybírósági gyakorlat – Szellem a palackból, avagy alkotmánybírósági magas labda az alkotmányrevízióhoz. Miskolci Jogi Szemle, 13(2/2)
Tushnet, M., Fleiner, T., Sounders, C. (Szerk.), (2013). Routledge Handbook of Constitutional Law. Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203072578
Downloads
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2021 Gyula Bándi
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
