A műemlékvédelem válaszai az új kihívásokra
DOI:
https://doi.org/10.54200/kt.v2i1.38Kulcsszavak:
műemlékvédelem, visszalépés tilalma, egészséges környezethez való jog, kultúrához való jog, védetté nyilvánítási eljárásAbsztrakt
A jelenleg nyilvántartott műemléki védettség alatt álló állomány egy része magántulajdonban, másik része állami tulajdonban van, míg a magántulajdonban álló emlékek esetében az állam szabályozó, vagyis jogalkotói és jogalkalmazói szerepben jelenik meg, addig az állami tulajdonban, kezelésben álló emlékek esetében természetesen a tulajdonosi kötelezettségeket is magán viseli. Így adódik a műemléki védettség kapcsán a kérdés: hogyan lehet, illetve szükséges-e gazdasági szempontokat is figyelembe véve a „konzerválás” céljától elmozdulva úgy kezelni ezeket, hogy valamennyi gazdasági „hasznot” is hozzanak az államnak. Az írás átfogóan vizsgálja azokat a folyamatokat, amelyek az utóbbi évtizedben érintették a műemlékvédelmi jogot. Meggyőződésem, hogy egy jogintézményre nemcsak a jogtudomány, de egyéb társadalomtudományok, illetve társadalmi folyamatok is hatást gyakorolnak, amelyeket vizsgálni érdemes. A lefolytatott vizsgálat nem egyoldalú, vagyis nemcsak a jogtudomány szemszögéből vizsgálja a kérdést, hanem említi azokat a társadalmi, gazdasági folyamatokat, amelyek újabb és újabb kihívásokat fogalmaztak meg, majd számba veszi a jog válaszait ezekre. Éppen ezért az írás kitér a műemlékvédelem berkein belül érvényesülő alkotmányossági kívánalmakra, különös hangsúllyal a védettség elrendelésével végződő eljárás jellegzetességeire, és azon belül a jogorvoslathoz való jog érvényesülésére.
Hivatkozások
Csaba, L. (2011). Az épített örökség védelme és a gazdasági stratégia. Competitio, 10(1), 18–28. https://doi.org/10.21845/comp/2011/1/2
Jakab, A. (2007). A magyar jogrendszer szerkezete. Dialóg-Campus.
Paulovics, A. (2003). A kulturális javak védelme a nemzetközi összehasonlítás tükrében. Bíbor.
Szabó, A. E. (2013). A kulturális örökség joga. Bíbor.
Jogi források
Magyarország Alaptörvénye.
Egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény.
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény.
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény.
A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény.
A panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény.
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény.
T/16223. számú törvényjavaslat a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról.
A kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet.
/B/1991. AB határozat.
/1994. (II. 18.) AB határozat.
/1994. (V. 20.) AB határozat.
/1995. (V. 25.) AB határozata.
/1997. (IX. 19.) AB határozat.
/1997. (X. 6.) AB határozat.
/1998. (VI. 25.) AB határozat.
/2006. (VII. 13.) AB határozat.
/2013. (III. 27.) AB határozat.
/2017. (V. 8.) AB határozat.
/2019. (III. 22.) AB határozat.
/2021. (VI. 22.) AB határozat.
/2021. (VIII. 11.) AB határozat.
Downloads
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Annamária Eszter Szabó
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
