Alapjogok a közösségi médiában, avagy a véleménynyilvánítási szabadság és a tovatűnő magánélet nyomában
DOI:
https://doi.org/10.54200/kt.v1i2.20Kulcsszavak:
közösségi média, véleménynyilvánítás szabadsága, magánélethez való jogAbsztrakt
Jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának joga, illetve a magánélethez való jog hogyan érvényesül a közösségi média platformjain. Ehhez elsőként egy fogalmi és egy rendszertani áttekintés megtétele látszik szükségesnek, amelyet a véleménynyilvánítás szabadságának és a magánélethez való jognak az analízise, és a hozzájuk kötődő jogi problémák felvázolása követ. Elöljáróban rögzíthető, hogy egyik jogosultság érvényesülése sem problémamentes, amelyre részben megoldást kínálhat az EU készülő Digital Services Act tervezete, illetve tagállami jogalkotási kísérletek is megfi gyelhetők e tárgykörben, azonban a problémakör komplex jellegére tekintettel ez idáig nem született átfogó megoldás.
Hivatkozások
Bakos-Kovács K. (2017). A közösségi portálon elkövetett személyiségi jogsértések közös attribútumai, In Lege duce, comite familia - Ünnepi Tanulmányok Tóthné Fábián Eszter tiszteletére, jogászi pályafutásának 60. évfordulójára Iurisperitus Kiadó.
Bartóky-Gönczy B. (2018). Az online közvetítő szolgáltatók mint az információhoz való hozzáférés új kapuőrei. Pázmány Press.
Benyusz, M., Hulkó, G. (2021). Regulation of social media’s public law liability in the Visegrad States, Institutiones Administra-tions.Journal of Administration Sciences, 1(1), 12-13. doi: https://doi.org/10.54201/iajas.v1i1.3
Gebicka, A., Heinemann, A. (2014). Social Media & Competition Law, World Competition, 37(2), 149-172.
Glancy, D. J. (1979). The invention of the right to privacy, Arizona Law Review, 21(1), 28.
Kaplan, A. M., Haenlein, M. (2010). Users of the world, unite! The challenges and opportunities of Social Media, Business Horizons, 53(1), 59-68. doi: https://doi.org/10.1016/j.bushor.2009.09.003
Klein T. (2018). Az online diskurzusok egyes szabályozási kérdései. In Klein T. (Szerk.), Tanulmányok a technológia és a cyberjog néhány aktuális kérdéséről Médiatudományi Intézet
Koltay A. (2017). Az internetes kapuőrök és az emberi jogok európai egyezményének 10. Cikke – a sajtószabadság új alanyai, Állam- és Jogtudomány, 58(4), 130-131.
Koltay A. (2019). A social media platformok jogi státusa a szólásszabadság nézőpontjából, In Medias Res, 8(1), 1-56.
Pongó T. (2020). Új korszak a véleménynyilvánítás korlátozásában? Gondolatok a Facebook Oversight Board működéséről, Iustum Aequum Salutare, 16(4), 147-162.
Székely I., Somody B., Szabó M. D. (2017). Biztonság és magánélet. Az alkumodell megkérdőjelezése és meghaladása, Replika, 2017/3., 6-23. doi: https://doi.org/10.22503/inftars.xvii.2017.1.1
Warren S., Brandeis L. (1890). The Right To Privacy, Harvard Law Review, 4(5). doi: https://doi.org/10.2307/1321160
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2021 Csenge Halász
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
