A közigazgatási jogtudomány műfajai
DOI:
https://doi.org/10.54200/kt.v5i1.92Kulcsszavak:
közigazgatási jogtudomány, tudományos mű, tudományos műfajok, MagyarországAbsztrakt
Az egyéb társadalomtudományokhoz hasonlóan a jogtudomány képviselői is különböző terjedelmű, funkciójú és műfaji sajátoságokkal rendelkező írásművekbe foglalva adják közre az általuk kialakított tudományos narratívát. A tanulmány a jelenkori magyar közigazgatási jogtudomány írott megjelenési formáinak műfaji azonosítására és csoportosítására tesz kísérletet, megkülönböztetve például az önálló és nem önálló műfajokat, továbbá a hagyományos, illetve újabb műfajokat. A tanulmány tisztázza azt az előkérdést is, hogy mit tekintünk tudományos műnek, esetünkben a közigazgatási jogtudomány körébe tartozó szakmunkának, hiszen ez a szűkítés jelentősen meghatározza a lehetséges műfajok körét is. Ezen műfajok azonosítása és rendszerezése – különös tekintettel az elmúlt időszakban bekövetkezett változásokra – a tudományterület egészére, annak tárgyaira és módszereire vonatkozóan is értékes következtetések levonását teszi lehetővé, illetve a graduális és doktori képzés számára is jó összefoglalást kínál.
Hivatkozások
Árva Zs. (2017). A szabálysértési jog alapjai. In Balázs I. (Szerk.), Közigazgatási eljárások (pp. 172–188). Debreceni Egyetemi Kiadó.
Baitz A. et al. (1993). A jegyzők kézikönyve. Magyar Közigazgatási Intézet.
Balázs I. (2016). Gerencsér Balázs Szabolcs (szerk.): Összehasonlító és európai uniós közigazgatási jog. Közigazgatási jog IV. Állam- és Jogtudomány, 57(3), 148–157. Online: http://real.mtak.hu/id/eprint/43473
Balla L., Harangozó A., & Móré S. (2017). Szabálysértési jog. Patrocinium.
Balla Z., Buzás G., Rixer Á, & Szilvásy Gy. P. (2013). A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai. Rejtjel.
Berényi S., Szamel L., Baracka R., & Iváncsics I. (1984). Magyar államigazgatási jog. Általános rész. BM.
Boros A., & Darák P. (Szerk.). (2018). Az általános közigazgatási rendtartás szabályai. Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Online: https://tinyurl.com/3pet3xdb
DE ÁJK oktatói és hallgatói munkaközössége. (2020). A 2015-ben megjelent jog- és államtudományi tárgyú könyvek annotált bibliográfiája – 1. rész. Pro Futuro, 7(1), 163–212. https://doi.org/10.26521/Profuturo/2017/1/4755
Ellington, H., & Harris, D. (1986). Dictionary of instructional technology. Kogan Page.
Fazekas M., & Ficzere L. (2004). Magyar közigazgatási jog. Általános rész. Osiris.
Ferenczy E. (2011). A jogtudomány művelésének műfajai: az indokolás? Jogtudományi Közlöny, 66(2), 110–116. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/3489801
Ferenczy E. (2006). A jogtudomány művelésének műfajai: a kommentár. Állam- és Jogtudomány, 47(4), 543–575. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/2791190
Finta I. (2019). A 2020 utáni uniós fejlesztéspolitika tervezett jogi szabályozása – avagy merénylet a vidék ellen (vitaanyag). Új Magyar Közigazgatás, 12(1), 66–77. Online: http://real.mtak.hu/id/eprint/181826
Fóris Á. (2023). A terminológiastratégia szempontjai a jogi-közigazgatási területen. Glossa Iuridica, 10(3), 35–64. https://doi.org/10.55194/GI.2023.3.2
Fóris Á., & Rixer Á. (megj. a.). Kétnyelvűség a tudományban: Út a jogi-közigazgatási terminológiastratégiához.
Gáspár E., & Somssich R. (2019a). A magyar jog fordítva: Az Igazságügyi Minisztérium átfogó fordítási projektje a magyar joganyag angol nyelvű elérhetőségének biztosítására. Fontes Iuris, 5(1), 55–60. Online: https://real-j.mtak.hu/22139/4/688-474-PB.pdf
Gáspár E., & Somssich R. (2019b). Nemzeti jog nemzetközi térben, avagy terminológiai és stilisztikai dilemmák a magyar joganyag angol nyelvre fordítása során. In Szoták Sz. (Szerk.), Diszciplínák találkozása. Nyelvi közvetítés a XXI. században (pp. 28–41). OFFI Zrt.
Gellért Gy. (Szerk.). (2001). Polgári Törvénykönyv magyarázata. KJK-Kerszöv.
Greenberg, D. (2014). The Challenges of Compiling a Legal Dictionary. In M. Mac Aodha (Ed.), Legal Lexicography. A Comparative Perspective (pp. 59–74). Ashgate.
Halász I., & Imre M. (2011). In memoriam Lőrincz Lajos (1935-2010). Jogtudományi Közlöny, 66(3), 199–201. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/3035100
Holmes, R. (1997). Genre analysis, and the social sciences: An investigation of the structure of research article discussion sections in three disciplines. English for Specific Purposes, 16(4), 321–337. https://doi.org/10.1016/S0889-4906(96)00038-5
Jacsó J., & Sántha F. (2012). Közigazgatási büntetőjog. Miskolci Egyetemi Kiadó.
Karlovitz J. (2002). Tankönyvi, tankönyvelméleti alapfogalmak. Könyv és Nevelés, 2(2), 47–59. Online: https://epa.oszk.hu/01200/01245/00006/cikk7.html
Kerepeszki N., & Schrek K. (Szerk.). (2023). Bevezetés a történettudományba és a történelemkutatás módszereibe. Kronosz.
Koi Gy. (2022). Pillantás a hazai közigazgatási jog tankönyvirodalmi fejlődésének mérföldköveire II. (1949–2019). Új Magyar Közigazgatás, 15(2), 60–68. Online: http://real.mtak.hu/id/eprint/155729
Lapsánszky A. (Szerk.). (2020). Közigazgatási jog. Szakigazgatásaink elmélete és működése. Wolters Kluwer.
Lapsánszky A., Patyi A., & Varga, Zs. A. (2024). A magyar közigazgatási jog általános tanai. Universitas-Győr Nonprofit Kft.
Lőrincz L. (2007). Közigazgatási jog. HVG-ORAC.
Madarász T. (1978). Merre tart a közigazgatástudomány? Jogtudományi Közlöny, 33(7), 421–429.
Martonyi J., Berényi S., Szamel L., & Szatmári L. (1966). Magyar államigazgatási jog. Általános rész. Tankönyvkiadó Vállalat.
Naszladi G. (2019). Recenzió az Institutiones Administartionis könyvsorozatról. Új Magyar Közigazgatás, 12(4), 120–121.
Nemzeti Köznevelési Portál (NKP). (n.d.). Magyar nyelv 10. I. Szövegtan. Online: https://nat2012.nkp.hu/tankonyv/magyar_nyelv_10/lecke_01_005
Nielsen, S. (2023). Legal lexicography and legal information tools. In L. Biel, & H. J. Kockaert (Eds.), Handbook of Terminology. Vol. 3. Legal Terminology (pp. 433–457). John Benjamins Publishing Company. https://doi.org/10.1075/hot.3.leg4
Patyi A., & Rixer Á. (Szerk.). (2014). Hungarian Public Administration and Administrative Law. Schenk.
Patyi A., & Varga Zs. A. (2013). Általános közigazgatási jog (az Alaptörvény rendszerében). Dialóg Campus.
Raft M. (Szerk.). (1982). A helyi-területi közigazgatás. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Rixer Á. (2013). A magyar közigazgatás idegen nyelvű irodalmának egyes jellegzetességei az elmúlt negyedszáz esztendőben. Pro Publico Bono: Magyar Közigazgatás, 1(3), 4–22. Online: http://real.mtak.hu/id/eprint/16923
Rixer Á. (2020a). A magyar közigazgatási jogtudomány értékelésének szempontjai. Ludovika Egyetemi Kiadó. Online: https://shorturl.at/Wnm24
Rixer Á. (2020b). A közigazgatási jogtudomány, mint népszerű tudomány. Glossa Iuridica, 7(1–2), 379–402. Online: https://shorturl.at/N9hFg
Sárközyné Szabó P., & Nagy-Zöld V. (2007). Módszertani útmutató a helyi önkormányzati rendeletek szerkesztéséhez. Magyar Hivatalos Közlönykiadó.
Sz.n. (2020). „2020. ÉVI TÁRGYMUTATÓ”. Új Magyar Közigazgatás, 13(4), 100.
Szamel L. (1986). Az államigazgatás felelősségi rendszere. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Szamel L., & Ivancsics I. (1970). Magyar államigazgatási jog. Különös rész I. A honvédelmi és a belső rend biztosítására irányuló igazgatás. (Egységes jegyzet. Állam- és jogtudományi karok). Tankönyvkiadó Vállalat.
Torma A. (Szerk.). (2001). Szabálysértési jog. Virtuóz.
Zongor G. (2019). Gondolatok dr. Vincze Ferenc Jegyző-Könyv címmel írt visszaemlékezése kapcsán. Új Magyar Közigazgatás, 12(4), 109–112. Online: https://tinyurl.com/2buxxvmd
Zongor G. (2022). Élete a polgármesterség. Új Magyar Közigazgatás, 15(1), 102–104.
