A felülvizsgálati kérelem befogadása
DOI:
https://doi.org/10.54200/kt.v4i1.82Kulcsszavak:
befogadási okok, befogadás, felülvizsgálati kérelem, rendkívüli perorvoslat, jogegység biztosításaAbsztrakt
A felülvizsgálat a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) perorvoslati rendszerében szabályozott rendkívüli, a jogerőt áttörő perorvoslat, amelyet a bíróság jogerős határozata ellen – a Kp.-ban szabályozott korlátok között, illetve feltételek fennállása esetén – lehet benyújtani. A felülvizsgálati eljárás kétlépcsős, a Kúria először azt vizsgálja, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadásának, vagyis a jogerős határozat ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásának a törvényi feltételei fennállnak-e, tehát a felülvizsgálati kérelem befogadhatósága tárgyában hoz határozatot. A befogadás egyfajta tartalmi szűrőként funkcionál, csak akkor kerülhet sor a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ha a befogadás törvényben szabályozott feltételei fennállnak, vagyis a Kúria befogadta a felülvizsgálati kérelmet.
A Kúria jogegységesítő feladatának az elsődleges eszköze a felülvizsgálat. A felülvizsgálat azonban kettős funkcióval rendelkezik, az elsődleges jogegységesítő (a bíróságok jogalkalmazásának egységét biztosító) funkció mellett további, jogorvoslati (szubjektív jogvédelmi) funkcióval is rendelkezik.
A felülvizsgálati kérelemre, illetve az annak befogadására vonatkozó szabályozás a Kp. hatályba lépését követően viszonylag rövid időn belül módosult, illetve kiegészült. A jogalkotó egyrészt bővítette a befogadási okok körét, ezzel erősíteni kívánta a felülvizsgálat jogorvoslati funkcióját. Másrészt kiegészítette, és ez által egyértelműsítette, pontosította a befogadás szabályait a széttartó bírói gyakorlat, valamint az egységes jogértelmezés megbomlásának megelőzése végett, így is segítve a befogadásra vonatkozó egységes joggyakorlat kialakulását, fenntartását. A közelmúltban a befogadási okok értelmezésével összefüggésben jogegységi határozat is született, biztosítva az egységes kúriai befogadási gyakorlatot. Jelen tanulmány fókuszában a befogadásra vonatkozó szabályozás változásai, a Kúria egyes, konkrét ügyekben a befogadás tárgyában hozott végzései alapján kirajzolódó befogadással kapcsolatos kúriai gyakorlat, valamint a jogegységesítést biztosító további eszközök és a felülvizsgálat összefüggéseinek elemzése áll.
Hivatkozások
Gyurita R. (2023). A hatósági döntések elleni fellebbezések korlátozása, kizárása. In Keserű B. A., & Szoboszlai-Kiss K. (Szerk.), SALUS VOCALIS Csegöldi indulás - Győri érkezés Ünnepi tanulmányok Fazekas Judit tiszteletére (pp. 197–208). UNIVERSITAS-Győr. https://doi.org/10.59199/salusvocalis.2023
Horváth E. Í. (2019). Perorvoslatok. In Horváth E. Í., Lapsánszky A., & Wopera Zs. (Szerk.), Közigazgatási perjog (pp. 355–401). Dialóg Campus.
Kárpáti M. (2017). Rendkívüli perorvoslatok. In Petrik F. (Szerk.), A közigazgatási eljárás szabályai. Kommentár a közigazgatási gyakorlat számára (4. kiadás, II. kötet). A közigazgatási perrendtartás magyarázata (pp. 338–353). HVG-ORAC.
Kovács A. Gy. (2018). Rendkívüli perorvoslatok. In Barabás G., F. Rozsnyai K., & Kovács A. Gy. (Szerk.), Kommentár a közigazgatási perrendtartáshoz (pp. 630–673). Wolters Kluwer.
F. Rozsnyai K. (2021). Gyógyítható-e a közigazgatási perorvoslati rendszer? In Holé K., & Király E. (Szerk.), Haladás és ellenállás (pp. 186–199). ELTE Eötvös.
Downloads
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Rita Gyurita
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
