A közigazgatás és ügyfél kapcsolatának fejlődése röviden

Ügyfelet megillető jogok megjelenése és változása a hazai hatósági ügyintézés során

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.54200/kt.v3i2.70

Kulcsszavak:

ügyféljogok, állampolgári jogok, alapelvek, tisztességes ügyintézéshez való jog

Absztrakt

Ebben a cikkben az igazgatás és az ügyfél kapcsolatának rövid áttekintésére teszek kísérletet. A közösségek kialakulásával, természetszerűleg megjelentek azon ügyek köre is, amely az egész társadalmat érintették, és azok hatékony megoldását mindenki magáénak érezte. A kezdeti, egy kézben összpontosuló hierarchikus rendszerek viszonylag látványos eredményeket voltak képesek elérni, melyek a korai feudalizmusban lazultak fel, az egyedi kis (főleg feudális) közösségek megjelenésével, valamint nagy birodalmak szétesésével. A korai, szervezetlenebb igazgatási formákat a 18. századi monarchiák kialakulásával a szervezettebb, szakértelmen szakértői munkamegosztáson alapuló hivatalnoki rendszer váltotta fel. A kontinentális jogrendben megjelenik a kameralisztika, a közigazgatási jog, mint különálló jogág, s míg a tengerentúlon a patronázs rendszeren alapuló fejlődési folyamat megy végbe, a világháborúk mindenhol rámutatnak arra, hogy a hatékony irányítás, csak szervezési és teljesítmény alapú közigazgatással valósítható meg. E törekvéseket megalapozó elméletek, a hazai, jellemzően kapott vagy követő közigazgatásban is csak a 20. században jelentek meg, igaz, a poroszos államszervezés már a 16. századtól jellemző lehetett volna. Az igazgatási rendszerek változása természetszerűleg alakította az alanyok jogállását is – alattvalóból polgárrá, majd a laissez faire gazdaságpolitika által kiszolgáltatott polgár, a szolgáltató közigazgatás egyenrangú ügyfelévé emelkedik.

Hivatkozások

Aucoin, P. (1990). Administrative reform in public management: Paradigms, principles, paradoxes and pendulums. Governance, 3(2), 115-137. https://doi.org/10.1111/j.1468-0491.1990.tb00111.x

Balla A. (2004). A liberalizmus eredete és fogalma. Politikatudományi Szemle, 13(3), 271–282. Online: https://poltudszemle.hu/articles/a-liberalizmus-eredete-es-fogalma/

Bibó I. (1994). A jó közigazgatásról, válogatott tanulmányok. Magvető.

Bodin, J. (1987). Az államról. Gondolat.

Boehme-Neßler, V. (2020). Digitising Democracy: On Reinventing Democracy in the Digital Era - A Legal, Political and Psychological Perspective. Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-030-34556-3

Caldwell, P. (1994). Ernst Forsthoff and the legacy of radical conservative state theory in the Federal Republic of Germany. History of Political Thought, 15(4), 615–641. Online: http://www.jstor.org/stable/26215850

Castellani, L. (2017). The Citizen’s Charter: towards consumer service in central government. History&Policy. Online: https://tinyurl.com/2be8vevz

Denhardt, R. B., & Denhardt, J. V. (2000). The new public service: Serving rather thansteering. Public Administration Review, 60(6), 549–559. https://doi.org/10.1111/0033-3352.00117

Dunleavy, P., Margetss, H., Bastow, S., & Tinkler, J. (2005). New public management is dead – long live digital era governance. Journal of Public Administration Research and Theory, 16(3), 467–494. https://doi.org/10.1093/jopart/mui057

Ferlie, E., Ashburner, L., Fitzgerald, L., & Pettigrew, (1996). The New Public Management in Action. Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780198289029.001.0001

Gladden, E. N. (2019). A History of Public Administration: Volume II: From the Eleventh Century to the Present Day. Routledge. https://doi.org/10.4324/9780429423215

Hood, C. (1991). A Public management for all seasons?. Public Administration, 69(1), 3–19. https://doi.org/10.1111/j.1467-9299.1991.tb00779.x

Kilényi G. (Szerk.). (2008). A közigazgatási jog nagy kézikönyve. CompLex.

Koi Gy. (2015). A francia közigazgatási jogtudomány jellegzetességei (1705–1945). Polgári Szemle; 11(4-6) 240–257. Online: https://tinyurl.com/yjrr5tb7

Laegreid, P. (1994). Going against the cultural grain: Norway. In C. Hood, & B. G. Peters (Eds.), Rewards at the top: A Comparative Study of High Public Office (pp. 133–145). Sage.

Layne, K., & Lee, J. (2001). Developing fully functional E-government: A four stage model. Government Information Quarterly, 18(2), 122–136. https://doi.org/10.1016/S0740-624X(01)00066-1

Lőrincz L. (1999). Közigazgatás: Tegnap, ma, holnap. Tér és Társadalom, 13(3), 3–18.

Major, J. (1999). The Autobiography. Phoenix Books.

Maus, I. (1986). Rechtstheorie und politische Theorie im Industriekapitalismus. Fink

Moore, M. H. (1995). Creating public value: Strategic management in government. Harvard University Press.

Osborne, D. T., & Gaebler, T. (1992). Reinventing government: How the entrepreneurial spiritis transforming the public sector. Addison-Wesley.

Patyi A. (Szerk.) (2007). Közigazgatási jog II. Közigazgatási hatósági eljárásjog. Dialóg Campus.

Patyi A., & Köblös A. (2016). A közigazgatási bíráskodás alkotmányos alapjai. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 4(3), 8–29. Online: https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/ppbmk/article/view/1940

Patyi A. (2019). Gondolatok a Nemzeti hitvallás értelmezéséről. In Patyi A. (Szerk.), Rendhagyó kommentár egy rendhagyó preambulumról, Magyarország Alaptörvénye, Nemzeti Hitvallás (pp. 9–13). Dialog Campus. Online: https://tinyurl.com/3chaxv7u

Patyi A., & Varga Zs. A. (2019). A közigazgatási eljárásjog alapjai és alapelvei. Dialóg Campus. Online: https://tinyurl.com/bdnzfnzj

Paulovics A. (2020). Az eljárási kódex átfogó módosítása: az 1981. évi I. törvény. Miskolci Jogi Szemle, 15(1. különszám), 222–230. Online: https://ojs.uni-miskolc.hu/index.php/jogiszemle/issue/view/47

Pollitt, C., & Bouckaert, G. (2011). Public management reform: A comparative analysis (3d ed.). Oxford University Press. https://doi.org/10.1016/S0024-6301(00)00083-2

Simon, H. A., Dantzig, G. B., Hogarth, R., Plott, C. R., Raiffa, H., Schelling, T. C., Shepsle, K. A., Thaler R., Tversky, A., & Winter, S. (1987). Decision Making and Problem Solving. Interfaces, 17(5), 11–31. https://doi.org/10.1287/inte.17.5.11

von Stein, L. (1865). Die Verwaltungslehre. Cotta.

Stumpf I. (2008). A „szuperkapitalizmus” válsága, avagy erős állam és társadalmi kiegyezés. Közigazgatási szemle, 2(3–4), 16–23.

Váczi P. (2014). A jó közigazgatási eljárás és alapelvei. In. Kaiser T. (Szerk.), Hatékony Közszolgálat és jó közigazgatás – Nemzetközi és európai dimenziók (pp. 129–152). Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Online: https://tinyurl.com/yvwpujuh

Varga Zs. A. (2022). A tisztességes eljáráshoz való jog bírósági aspektusból. Kúriai Döntések Bírósági Határozatok, 70(4), 610–617. Online: https://tinyurl.com/2ah7pdu7

Veszprémi B. (2021). A közigazgatási aktus. In Jakab A., Könczöl M., Menyhárd A., & Sulyok G. (Szerk.), Internetes Jogtudományi Enciklopédia. Online: http://ijoten.hu/szocikk/a-kozigazgatasi-aktus

Weber, M. (1987). Gazdaság és társadalom I. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó

Wittfogel, K. A. (1957). Oriental Despotism: A Comparative Study of Total Power. Yale University Press.

Downloads

Megjelent

2023-12-12

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok

How to Cite

A közigazgatás és ügyfél kapcsolatának fejlődése röviden: Ügyfelet megillető jogok megjelenése és változása a hazai hatósági ügyintézés során. (2023). KözigazgatásTudomány, 3(2), 174-187. https://doi.org/10.54200/kt.v3i2.70