A mesterséges intelligencia és a közigazgatás
Gondolatok a mesterséges intelligencia szabályozás kockázatalapú megközelítéséről a gyakorlatban, kihívások és lehetőségek
DOI:
https://doi.org/10.54200/kt.v3i2.65Kulcsszavak:
mesterséges intelligencia, közigazgatás, szabályozási kihívás, kockázat, Európai UnióAbsztrakt
A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása a közigazgatásban és a technológia határokon átívelő jellegének figyelembevételével az európai dimenzióban való szabályozást indokolttá teszi. Az európai szintű meghatározás mellett fontos az alkalmazásokhoz szükséges szabványok kialakítása. Ezek a sztenderdek kulcsfontosságúak az áttekinthetőség, nyilvánosság, közérdek-képviselet, egységesség és ellentmondás-mentesség tekintetében, segítve az MI által jelentett kockázatok kezelését és a jogbiztonság megteremtését. Az MI alkalmazása a közigazgatásban számos kihívást vet fel, beleértve a megbízhatóságot, az átláthatóságot, és a munkaerőpiaci változásokat. Az OECD hangsúlyozza a kormányok szerepét a megbízható MI-kutatásban és fejlesztésben, valamint szabványok és etikai irányelvek kidolgozásában. Az MI alkalmazásának területeit elemző OECD dokumentumok szerint az MI számos területen alkalmazható a közigazgatásban, például a jóléti szolgáltatásokban és az operatív hatékonyság növelésében. A mesterséges intelligencia alkalmazása a közigazgatásban összetett és érzékeny terület, amely e tanulmány kereteit meghaladja. A technológia jelentette kockázatokkal kapcsolatos kutatási eredmények és válaszok értelmezése, valamint a felelősség kérdése fontostémakörök. Ugyanakkor tény, hogy az MI alkalmazása új lehetőségeket teremthet, amelyek bemutatására a tanulmány több példát is hoz.
Hivatkozások
Bicskei T. (2023). A mesterséges intelligencia közigazgatásban való felhasználásával okozott kár. KözigazgatásTudomány, 3(1), 99–114. https://doi.org/10.54200/kt.v3i1.51
Birher N. (2020). A közigazgatás társadalmi megítélésének változása a közigazgatási bírói gyakorlat fényében. Döntvénytár. Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Online: https://shorturl.at/csEI1
Boóc Á. (2018). Az online szerződéskötés magánjogi problémái. In Homicskó Á. O. (Szerk.), Egyes modern technológiák etikai, jogi és szabályozási kihívásai (pp. 37–48). Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar. Online: https://shorturl.at/aeBK9
Davies, W. (2016. július 4.). Robot Amelia – a glimpse of the future for local government. The Guardian. Online: https://shorturl.at/nsxC7
Európai Bizottság (2018). A közös európai adattér kialakítás felé [a Bizottság közleménye]. COM(2018) 237 final. Online: https://tinyurl.com/3dvs5mbm
Djeffal, C. (2018). Künstliche Intelligenz in der öffentlichen Verwaltung. Berichte des NEGZ, 3. Nationalen E-Government Kompetenzzentrum e. V. Online: https://mediatum.ub.tum.de/doc/1584461/document.pdf
Európai Bizottság (2019). Megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozó etikai iránymutatás. Online: https://shorturl.at/krK56
Európai Bizottság. (2020). Fehér könyv a mesterséges intelligenciáról: a kiválóság és a bizalom európai megközelítése. COM(2020) 65 final. Online: https://tinyurl.com/5n99j6u9
Eszteri D. (2015). A mesterséges intelligencia fejlesztésének és üzemeltetésének egyes felelősségi kérdései. Infokommunikáció és Jog, 12(62–63), 47–57. Online: http://real.mtak.hu/97079/1/eszteri.mi.felelosseg.final.pdf
Fejes E., & Futó I. (2021). Mesterséges intelligencia a közigazgatásban – az érdemi ügyintézés támogatása. Pénzügyi Szemle, 66(1. különszám), 24–51. Online: https://shorturl.at/QTXY4
G. Karácsony G. (2020). Okoseszközök – Okos jog? Dialóg Campus.
NÉBIH. (2020. július 1.). Július 1-től Nébo segíti a Nébih ügyfélszolgálati munkáját. Online: https://tinyurl.com/ktu6ahnp
OECD. (2019). Recommendation of the Council on Artificial Intelligence. Online: https://tinyurl.com/3kxadxju
Országgyűlés Hivatala. (2021). Mesterséges intelligencia a közigazgatásban [Infojegyzet]. Online: https://tinyurl.com/4wu3ksya
PwC. (2019). How will AI impact the Hungarian labour market? Online: https://tinyurl.com/268am927
Russel, S. J., & Norvig, P. (2000). Mesterséges intelligencia modern megközelítésében. Panem – Prentice Hall.
Susanka, S. (2023. augusztus 4.). Videoüberwachung in Mannheim:Wenn eine Umarmung wie Würgen aussieht. ZDF. Online: https://tinyurl.com/y5kkap7f
Tóth A. (2019). A mesterséges intelligencia szabályozásának paradoxonja és egyes jogi vonatkozásainak alapvető kérdései. Infokommunikáció és jog, 2, 3–9. Online: https://tinyurl.com/mryryt6v
Ubaldi, B. et al. (2019). State of the art in the use of emerging technologies in the public sector. OECD Working Papers on Public Governance, No. 31, OECD Publishing. https://doi.org/10.1787/932780bc-en
Ulnicane, I. (2022). Artificial Intelligence in the European Union: Policy, ethics and regulation. In T. Hoerber, G. Weber, & I. Cabras (Eds.), The Routledge handbook of European integrations (pp. 254–269). Taylor & Francis. https://doi.org/10.4324/9780429262081-19
Von Haldenwang, C. (2004). Electronic government (e-government) and development. The European journal of development research, 16, 417–432. https://doi.org/10.1080/0957881042000220886
Zlinszky J. (2011). A hatalomgyakorlás ellensúlya: közigazgatási bíróság – alkotmánybíróság. Pázmány Law Working Papers, 2011/1. Online: https://plwp.eu/docs/wp/2012/201101.pdf
Ződi Zs. (2021). Az Európai Bizottság Mesterséges Intelligencia Kódexének tervezete. Gazdasági Jog, 29(5), 1–3. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/6489200
Zuiderwijk, A., Chen, Y. C., & Salem, F. (2021). Implications of the use of artificial intelligence in public governance: A systematic literature review and a research agenda. Government Information Quarterly, 38(3), 101577. https://doi.org/10.1016/j.giq.2021.101577
Downloads
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 Gergely Rideg
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
