Gondolatok a magyar közigazgatási jogról

Absztrakt

Amikor (magyar) közigazgatási jogról beszélünk, írunk, szinte természetesnek vesszük e fogalomnak a tartalmát, arra „hajlamos” a közigazgatással, közigazgatási joggal foglalkozó tudományos, szakmai közvélemény egyfajta közmegegyezésként tekinteni. Ugyanakkor, ha következetes analitikával közelítünk a közigazgatási jog definíciójához, könnyen nehézségeink támadhatnak ennek az alapfogalomnak a tartalmi kellékeivel, részelemeinek meghatározásával kapcsolatban. Írásomban egyrészt a fogalom tisztázásához járulnék hozzá, másrészt – e módszertan mentén – fogalmazom meg észrevételeimet a magyar közigazgatási jog jelenlegi „karakterjegyeivel” kapcsolatban. Vizsgálódásom legfontosabb egységei a hazai közigazgatási jog anyagi, alaki, szervezeti és személyzeti részei. Tanulmányom – a téma összetettségére és nagyságára tekintettel – nem lehet tartalmát tekintve teljes, illetve minden elemében kiforrott. A fókuszpontok kijelölése elkerülhetetlen, ez pedig – szinte magától értetődően – vitákat generálhat, de talán így is értelmes lehet ez a vállalkozásom. Természetesen ennek megítélését az értő olvasóra bízom.