A közigazgatási döntéshozatal támogatása elektronikus eszközökkel, különös tekintettel a hatósági eljárásra
DOI:
https://doi.org/10.54200/kt.v2i1.30Kulcsszavak:
digitalizáció, New Public Management, hatósági eljárásAbsztrakt
A (közhatalmi) közigazgatási tevékenység célja a döntéshozatal, illetve ennek keretei között bizonyos joghatás kiváltása. A hatékony döntéshozatalhoz a közigazgatásnak mindenekelőtt információkra van szüksége, akár kormányzati, akár hatósági döntéshozatalról beszélünk. A technológiai fejlődés napjainkban lehetővé teszi a közigazgatás számára az elektronikus eszközökkel támogatott, magas színvonalú, nagy mennyiségű adatot feldolgozó és gyors döntéselőkészítést. A fejlett infokommunikációs eszközök, technológia alkalmazásának a hatásai viszont túlmutatnak a közigazgatás határain, és számos megválaszolandó kérdést vetnek fel. A probléma komplexitását jól mutatja, hogy a vizsgálatok során felmerülnek jogi (stratégiai), technológiai, társadalmi és financiális szempontok, kihívások egyaránt.
Tanulmányunkban a technológiai fejlődés közigazgatásra kifejtett hatásaival, a széles körű digitalizáció megvalósításának előfeltételeivel, kritériumaival, különösen azokkal a faktorokkal, körülményekkel, adottságokkal foglalkozunk, amelyek a közigazgatási hatósági jogalkalmazásban jelentkeznek e körben.
Hivatkozások
Alomar, M. A., & de Visscher, C. (2019). E-public procurement: Which factors determine its acceptance by small- to medium-sized entreprises and large companies in Belgium? International Review of Administrative Sciences85(2), 356–379. https://doi.org/10.1177/0020852317703466
Árvay, V., & Bíró, J. (2014). Információmenedzsment és e-közigazgatás. Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Online: https://bit.ly/3ImVQwV
Boehme-Neßler, V. (2001). Elektronic Government: Internet und Verwaltung – Visionen, Rechtsprobleme, Perspektiven. Neue Zeitschrift für Verwaltungsrecht, 20(4), 374–380.
Bubori, N. B., Fekete, K. B., Hatler, G., & Kéri, V. (2019). Legislative Processes and ICT. Debreceni Jogi Műhely, 16(3–4). https://doi.org/10.24169/DJM/2019/3-4/2
Budai, B. B., Gerencsér, B. Sz., & Veszprémi, B. (2018). A digitális kor hazai közigazgatási specifikumai. Dialóg Campus Kiadó.
Czékmann, Zs. (Szerk.). (2019). Infokommunikációs jog. Dialóg Campus.
Csáki-Hatalovics, Gy. B. (2021). A digitális közigazgatás. Miskolci Jogi Szemle, 16(1. különszám), 53–61.
DEÜSZ. (2019. január 22.) Hivatali kapu, ügyfélkapu és cégkapu az iratkezelésben (1. rész). Online: https://bit.ly/3yqlGvh
Divay, G., & Micheau, M. (2017). Recognizing citizens in municipal management: an exploratory study based on a content analysis of municipal websites in the province of Quebec. International Review of Administrative Sciences, 83(4), 773–788. https://doi.org/10.1177/0020852315608251
European Commission (2017, October 6). Ministerial Declaration on eGovernment – the Tallinn Declaration. https://digital-strategy.ec.europa.eu/hu/node/3739
Hohmann, B. (2021). The Impact of the Government's Restrictive Measures on the Transparency of the Administrative Proceeding in the Context of the COVID-19 Pandemic. In Shasivari, J., & Hohmann, B. (Eds.), Expanding Edges of Today's Administrative Law (pp. 154–162). Adjuris.
IVSZ. (2016). Digitális Agrár Stratégia. Online: https://bit.ly/3Pbrgsg
Juhász, L. (2007). E-közigazgatás Európában: fókuszban a közigazgatás racionalizálása és az állampolgár. Információs Társadalom, 7(1), 17–30. https://dx.doi.org/10.22503/inftars.VII.2007.1.2
Kalmárné Pölöskei, A. (2018). Elektronikus közigazgatás [tansegédlet]. Online: http://bmkszf.hu/dokumentum/2944/EKozigazgatas.pdf
Kuhlmann, S., Wollmann, H. (2019). Introduction to Comparative Public Administration. Edward Elgar P.
Kun, L. (2017). Közigazgatás-fejlesztés és hatékonyság. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Laffin, M. (2016). Planning in England: New Public Management, Network Governance or Post-Democracy? International Review of Administrative Sciences, 82(2), 354–372. https://doi.org/10.1177/0020852315581807
Lőrincz, L. (2005). A hatékony állam. Magyar közigazgatás, 55(8), 449–453.
Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó (2018. július 12.). Két új alrendszer a hatalmas gépezetben: az EJR és a GovLex. Online: https://bit.ly/3AtMFZK
Magyarország Kormánya. (2017. július). DJP2.0 Stratégiai Tanulmány. Online: https://bit.ly/3NPQ08g
Marsovszki, Á. (2018). A közigazgatás története: Magyarytól a Magyary programig. Jogelméleti Szemle, 2018/3., 91–109.
Molnár, Sz., & Z. Karvalics, L. (2004). Közigazgatás az Internet korában – az e-kormányzat kutatói szemmel. Információs Társadalom, 4(2), 5–23. https://dx.doi.org/10.22503/inftars.IV.2004.2.1
MTI. (2022. február 13.). A kormány az e-bejelentővel is tovább csökkenti az adminisztratív terheket. Online: https://bit.ly/3ACPDeF
Muha, L., & Krasznay, Cs. (2018). Az elektronikus információs rendszerek biztonságának menedzselése. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Orbán, A. (2020). Vezetői döntéstámogatás a közigazgatásban. In Sárvári Péter (Szerk.), Informatikai rendszerek a közszolgálatban I. (pp. 75–91). Dialóg Campus.
Orsivin. (2021. április 13.). Mikor veszik át a közigazgatást az algoritmusok?. K-Monitor. Online: https://k.blog.hu/2021/04/13/algovrithms_2
Péterfalvi, N., Budai, B. B., Rátai, B., Ligeti, Á., & Erdei, Cs. (2014). Az elektronikus közigazgatás alapjai, szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások, it biztonság. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Redaktor. (2020. december 7.). A Digitális Jólét Program a Digital Public Administration Summitról. eGov Hírlevél. Online: https://bit.ly/3OQbNOG
Reichermann, H. (1995). Ergebnisorientierte Führung und Schlanke Verwaltung – Schlagwörter oder Herausforderungen für die öffentliche Verwaltung? (Teil 2). Verwaltung und Management, 246-251.
Reinermann, H. (1999). Das Internet und die Verwaltung – von der bürokratischen zur interaktiven Verwaltung?. Öffentliche Verwaltung, 52, 20–25.
Ruox, L. (2015). Public service values and e-administration: an explosive mix? Illustration drawing on the case of the Family Allowance Funds (Cassies d’Allocations Familiales) in France. International Review of Administrative Sciences, 81(2), 227–244. https://doi.org/10.1177/0020852314554543
Sárvári, P. (Szerk.). (2020). Informatikai rendszerek a közszolgálatban I. Dialóg Campus.
Schedler, K., & Proeller, I. (2011). New Public Management. Haupt Verlag. https://doi.org/10.36198/9783838536385
Šiugždinienė, J., Gaule, E., & Rauleckas, R. (2019). In search of smart public governance: the case of Lithuania. International Review of Administrative Sciences, 85(3), 587–606. https://doi.org/10.1177/0020852317707814
Székely, Cs. (2018). Döntéshozatal a digitalizáció korában. In Illés, B. Cs. (Szerk.), Proceedings of the International Conference „Business and Management Sciences: New Challenges in Theory and Practice” = „Gazdálkodás- és szervezéstudomány: Új kihívások az elméletben és gyakorlatban” vol. 2. (pp. 563–571). Szent István Egyetemi Kiadó.
Vértesy, L., Pollák, K., Boros, A., Váczi, P., Kocsis, D., & Linder, V. (2017). Az egyedi ügyekben történő döntéshozatal. Pro Publico Bono, 5(2. különszám), 78–132.
Zámbó, A. E. (2018). Az elektronikus azonosítás szabályai az elektronikus ügyintézést biztosító szerveknél. JURA, 24(1), 185–195.
Jogi források
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény.
A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet.
A közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről szóló 3/2018. (II. 21.) BM rendelet.
Az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció (InternetKon) eredményei alapján a Kormány által végrehajtandó Digitális Jólét Programjáról szóló 2012/2015. (XII. 29.) Korm. határozat.
A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat.
A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) 2016. évi monitoring jelentéséről, a Digitális Jólét Program 2.0-ról, azaz a Digitális Jólét Program kibővítéséről, annak 2017-2018. évi Munkaterve elfogadásáról, a digitális infrastruktúra, kompetenciák, gazdaság és közigazgatás további fejlesztéseiről szóló 1456/2017. (VII. 19.) Korm. határozat.
Az Integrált Jogalkotási Rendszer bevezetéséről és az ahhoz kapcsolódó feladatokról szóló 1612/2019. (X. 24.) Korm. határozat.
Downloads
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Adrián Fábián, Petra Stankovics
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
