Tudományos egyesületek a közép- és kelet-európai közigazgatástudományban, avagy milyen középtávoli céljai lehetnek az újonnan létrejött Közép és Kelet-Európai Közigazgatástudományi Egyesületnek?

Ádám Rixer

doi:10.54200/kt.v2i2.27

Szerzők

Ádám Rixer Károli Gáspár Református Egyetem https://orcid.org/0000-0002-6945-0312

DOI:

https://doi.org/10.54200/kt.v2i2.27

Kulcsszavak:

közigazgatástudományok, tudományos egyesület, tudományos egyesületek funkciói, Közép- és Kelet-Európai Közigazgatástudományi Egyesület

Absztrakt

Amikor a közigazgatástudományok meghatározó szereplőinek katalógusát állítjuk össze – akár a hazai, akár a nemzetközi színtéren –, akkor az egyetemi tanszékek, a think tankek, a tudományos akadémiák bizottságai és mások mellett számításba kell vennünk a tudományos egyesületeket is. Jelen tanulmány az utóbbiak vizsgálatára vállalkozik, azzal a kifejezett céllal, hogy feltérképezze a Magyarországon 2021-ben létrejött Közép és Kelet-Európai Közigazgatástudományi Egyesület által felvállalható, illetve felvállalandó szerepeket, funkciókat.

A minden elemében tudományosan megalapozott katalógus négy irányból közelít a vizsgált témához: a) a kifejezetten a közigazgatástudományok területein tevékenykedő tudományos egyesületek, valamint az egyéb tudományterületeken működő hasonló entitások által felvállalt szerepek oldaláról; b) a civil szervezetek általános magyarországi sajátosságai révén; c) a ma Magyarországon a közigazgatástudományok körében tevékenykedő tudományos egyesületek és alapítványok számbavétele és főbb jellemzőik azonosítása révén; s végül d) 18 volt szocialista ország 142 kutatóját kerestem meg egy angol nyelvű kérdéssorral, egyebek mellett arra is rákérdezve, hogy léteznek-e civil szerveződések a vizsgált tudományterületen, s ha igen, úgy azok milyen feladatokat látnak el. Ezek tehát azok az elemek, amelyek lehetővé teszik izgalmas, az Együletre (is) vonatkozó következtetések és a lehetséges, további funkciókra vonatkozó javaslatok megfogalmazását.

Hivatkozások

Belényesi, E. (2011). E-közigazgatás a hazai képzésben. Vezetéstudomány, 42(3), 48-58. Online: http://real.mtak.hu/id/eprint/82342

Boncourt, T. (2017). The Struggles for European Science: A Comparative Perspective on the History of European Social Science. Serendipities, 2(1), 10-32. https://doi.org/10.25364/11.2:2017.1.2

Ernst & Young. (2010). Global Fraud Survey. Online: https://go.ey.com/3nu1Qu7

Delicado, A., Rego, R., Conceição, C. P., Pereira, I., & Junqueira, L. (2014). What Roles for Scientific Associations in Contemporary Science?. Minerva, 52(4), 439-465. https://doi.org/10.1007/s11024-014-9260-3

Evans, T. S., Lambiotte, R., & Panzarasa, P. (2011). Community structure and patterns of scientific collaboration in Business and Management. Scientometrics, 89(1), 381-396. http://doi.org/10.1007/s11192-011-0439-1

Fecher, B., Kuper, F., Sokolovska, N., Fenton, A., Hornbostel, S., & Wagner, G. G. (2021). Understanding the Societal Impactof the Social Sciences and Humanities: Remarks on Roles, Challenges, and Expectations. Frontiers in Research Metrics and Analytics, 6(696804). http://doi.org/10.3389/frma.2021.696804

Gaálné Kalydy, D. (2020). Civilek a kutatásban – közösségi tudomány a könyvtárban. Könyvtári Figyelő, 66(1), 54-57.

Gagyi, A., & Ivancheva, M. (2017). The rise and fall of civil society in East-Central Europe. In M. Moskalewicz, & W. Przybylski (Eds.), Understanding Central Europe (pp. 281-289). Routledge. http://doi.org/10.4324/9781315157733-34

Guy, M. E. (2003). Ties That Bind: The Link between Public Administration and Political Science. The Journal of Politics, 65(3), 641-655. http://doi.org/10.1111/1468-2508.00205

Györe, P. (1978). A tudományos egyesületek, mint a nemzeti információs rendszer alkotó elemei. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 14(1), 548-549.

Hajnal, Gy. (2008). Adalékok a magyarországi közpolitika kudarcaihoz. KSzK ROP 3.1.1. Programigazgatóság.

Jenei, Gy. (2010). Adalékok az állami szerepvállalás közpolitika-elméleti hátteréről. In Hosszú H. & Gellén M. (Szerk.), Államszerep válság idején (pp. 25-40). Complex.

Jenei, Gy., & Kuti, É. (2011). Versenyképesség és civil szerepvállalás a közigazgatás és a közszolgáltatások fejlesztésében. Vezetéstudomány, 42(Klnsz 1), 15-23.

Juhász, L. (2006). Magyary Zoltán, az elektronikus közigazgatás előfutára. Világosság, 47(1), 21-28.

Kaprinay, Zs. (2015). A civil szervezet, mint új fogalmi kategória, és annak lehetséges megközelítései. Miskolci Jogi Szemle, 10(1), 94-111.

Kornfeld, W., Hewitt, E. (1981). The Scientific Community Metaphor. IEEE Transactions on Systems, Man, and Cybernetics, 11(1), 24-33. https://dspace.mit.edu/bitstream/handle/1721.1/5693/AIM-641.pdf

Kövér, Á. (2015). Captured by church and state: civil society in democratic Hungary. In Krasztev, P., & Van Til, J. (Eds.), Hungarian Patient (pp. 81-90). CEU Press.

Kulcsár, K. (1987). Politika és jogszociológia. Akadémiai Kiadó.

Lőrincz, L. (2010). Magyary Zoltán helye a magyar közigazgatás-tudományban. In Hosszú, H., Gellén, M. (Eds.), Államszerep válság idején (pp. 39-45). Complex.

Ost, D. (1993). The Politics of Interest in Post-Communist East Europe. Theory and Society, 22(4), 453-485. Online: https://bit.ly/3nxoAcG

Pugh, D. L. (1989). Professionalism in Public Administration: Problems, Perspectives, and the Role of ASPA. Public Administration Review, 49(1), 1-8. http://doi.org/10.2307/977223

Reincke, C. M., Bredenoord, A. L., & van Mil, M. H. (2020). From Deﬁcit to Dialogue in Science Communication. EMBO Reports, 21(9), 1-4. http://doi.org/10.15252/embr.202051278

Rixer, Á. (2021). La société civile face au populisme en Hongrie. In N. Haupais, T. Pouthier, P. Szwedo, & W. Zagorski (Eds.), Le constitutionnalisme face au populisme en Europe centrale (pp. 161-190). Institut Francophone pour la Justice et la Démocratie – Institut Louise Joinet.

Rixer, Á. (2020). A magyar közigazgatási jogtudomány értékelésének szempontjai. Dialóg Campus. http://hdl.handle.net/20.500.12944/15963

Rixer, Á. (2019). A civil társadalom helyzete Magyarországon, különös tekintettel a populizmus térnyerésére. Glossa Iuridica, 6(3-4), 43-72.

Rixer, Á. (2017). Az identitás-vita újabb fejleményei Magyarországon. Glossa Iuridica, 4(1-2), 147-171.

Ságiné, M. A. (2008). Beszámoló a 2008. május 8-9-én Miskolc-Lillafüreden megrendezett "Jogállam és közigazgatási bíráskodás - 15 éves a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesülete" -konferenciáról. BH, 55(7), 559-560.

Sárközy, T. (2004). Kormányzás, civil társadalom, jog. Kossuth Kiadó.

Schimank, U. (1988). Scientific associations in the German research system: Results of an empirical study. Knowledge in Society, 1(1), 69-85.

Sipos, L. (2008). Tudományos alapítványok és egyesületek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 43(4), 537-544.

Timmermans, A., Brans, M., & Real-Dato, J. (2022). The Advisory Roles of Political Scientists in Comparative Perspective. In M. Brans, & A. Timmermans (Eds.), The Advisory Roles of Political Scientists in Europe: Comparing Engagements in Policy Advisory Systems (pp. 363-396). Palgrave Macmillan.

Toshkov, D. (2019). Scientific cooperation in the Eastern neighbourhood. EU-STRAT Policy Brief Series, No. 7. Freie Universität Berlin.

Wallace, C., Pichler, F., & Haerpfer, C. (2012). Changing Patterns of Civil Society in Europe and America 1995-2005: Is Eastern Europe Different?. East European Politics and Societies, 26(1), 3-19. http://doi.org/10.1177/0888325411401380

Wolf, B. (2013). Evaluating Research beyond Scientific Impact: How to Include Criteria for Productive Interactionsand Impact on Practice and Society. GAIA, 22(2), 104-114. http://doi.org/10.14512/gaia.22.2.9

https://www.civilek.hu/civil-szervezetek/kozigazgatas-tudomanyi-egyesulet/

https://kte.sze.hu/rolunk

https://adjukossze.hu/obh/szervezet/kozep-es-kelet-europai-kozigazgatastudomanyi-egyesulet-154812

Jogi források:

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény.