Adatelemzési folyamat és keretrendszer a közigazgatás számára

Szerzők

  • Gergő Bogacsovics Debreceni Egyetem
  • András Hajdu Debreceni Egyetem
  • Balázs Harangi Debreceni Egyetem
  • István Lakatos Debreceni Egyetem
  • Róbert Lakatos Debreceni Egyetem
  • Marianna Szabó Debreceni Egyetem
  • Attila Tiba Debreceni Egyetem
  • János Tóth Debreceni Egyetem
  • Ádám Tarcsi Eötvös Lóránd Tudományegyetem

DOI:

https://doi.org/10.54200/kt.v1i2.24

Kulcsszavak:

adatelemzés, keretrendszer, adatelemzési terv

Absztrakt

A mesterséges intelligencia utóbbi évtizedben bekövetkezett ugrásszerű fejlődése az azt támogató hardveres és szoftveres platformok folyamatos bővülésével az adatelemzést is új szintre emelte. Ez a szintlépés alapvetően úgy értelmezhető leginkább, hogy egyre kevésbé szükséges a feldolgozó modellek precíz meghatározása, mivel már a most rendelkezésre álló eszközök képesek biztosítani, hogy pusztán a nyers input adatok megfelelő szolgáltatásával és az elérni kívánt cél meghatározásával az effektív elemzést végző eljárás – általában neurális háló architektúra – már egy gépi tanulási folyamaton keresztül automatikusan kerüljön kialakításra. Mivel ez a trend a jövőben várhatóan tovább fog erősödni, az elemzési eljárásokat célszerű úgy felépíteni, hogy ebbe a keretrendszerbe illeszkedjenek. Ennek megfelelően hangsúlyt kell fektetni a feldolgozni kívánt, potenciálisan különféle területekről származó adatbázisok olyan előfeldolgozására, amelyet követően a teljes adatkészlet átadható az elemző architektúrának. Mivel az elemzés eredményének értelmezhetőségét emberi felhasználásra is alkalmassá kell tenni, ezért tipikusan vizualizációs technikákat alkalmazhatunk erre a célra. Értelemszerűen a vizualizációs technikát is a hatékonyság miatt a teljes elemzési keretrendszerbe érdemes integrálni, azaz a vizualizációs eszköz közvetlenül ráépül az elemzőarchitektúra kimenetére, illetve annak belső adatábrázolására, amennyiben például a bemeneti adatok közötti összefüggések bemutatása is hasznos a döntéshozás indoklásához.

Hivatkozások

Angée, S., Lozano-Argel, S. I., Montoya-Munera, E. N., Ospina-Arango, J-D., Tabares-Betancur, M. S. (2018). Towards an Improved ASUM-DM Process Methodology for Cross-Disciplinary Multi-organization Big Data & Analytics Projects, In: Uden, L., Hadzima, B.,I-Hsien Ting (Eds.), Knowledge Management in Organizations Springer, doi: https://doi.org/10.1007/978-3-319-95204-8_51

Provost, F., Fawcett, T. (2013). Data Science and its Relationship to Big Data and Data-Driven Decision Making, Big Data, 1(1), 51-59., https://doi.org/10.1089/big.2013.1508

Wirth, R., Hipp, J. (2000). CRISP-DM: Towards a Standard Process Model for Data Mining. In Proceedings ofthe 4th International Conference on the Practical Applications of Knowledge Discovery and Data Mining

Megjelent

2021-11-17

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok

How to Cite

Adatelemzési folyamat és keretrendszer a közigazgatás számára. (2021). KözigazgatásTudomány, 1(2), 146-158. https://doi.org/10.54200/kt.v1i2.24

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei